1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

71* Társadalmi osztály Róm. kath. Gör. kath. Etef. Ág. hitv. ev. Gör. kel. Unit. Izr. Egyéb A róm. kath. A gör. kath. A ref. Az ág.h. ev. A gör. kel. Az unit. Az izr. ái egyéb s °° 4? 1 3 S & Társadalmi osztály vallású %-ban vallásúak közül s °° 4? 1 3 S & Társadalmi osztály vallású %-ban esik az egyes társadalmi osztályokra % 1. Önállók (polgárság) 60-s 1-8 22-7 7'i O-e 0-o 7-s 0-s 40-s 37-e 46-s 48-4 41-a 24-i 53-o 49-0 42-8 2. Tisztviselők (értelmiség) 55-o l-l 6-a 0'8 0*s 22-s 0-í 5-s 3'a 4"i 6-s 3-s 21-s 22-s 6« 6-i 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) 68-i I-. 20's 5-B 0-7 O'i 2-« O'i 54-4 59-a 49-i 44*8 55'b 54-e 24-a 44-7 51-i Összesen 63-s 2s 21- o 6-t 0-<s 0-1 5-8 O-i 100-o 100' o 100-o 100-o 100-o 100-o lOO'o 100-o 100-o Az egyedüli felekezet, melynek népességéből több mint felerész tartozik az önállókhoz, az izraelita, míg az unitáriusoknak nem egészen a negyede (24'1%), a görög katholikusoknak több mint egyharmada (37'6%) s a legnagyobb felekezet híveinek, a római katholikusoknak is csak 40*3 %-a önálló. A többi vallásfelekezetekhez viszonyítva rendkívül magas az izraeliták között az értelmiséghez tartozók aránya (22'8%), amit csak az unitáriusoké közelít meg (2r3%), a többi felekezeteknél ez az arány csak 3-2—6*8% között mozog. A proletárelemek arányszáma a zsidók között csak 24'2%, míg a római és görög katholikusoknak, görögkeletieknek és unitáriusoknak jóval több mint a fele, a többi felekezethez tartozóknak is közel a fele tartozik a vagyontalan munkássághoz. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes társadalmi osztályokhoz tartozók hogyan oszlottak meg felekezetek szerint, a legkirívóbb különbség megint csak az izraelitáknál mutatkozik. Az értelmiségi osztályban ugyanis a zsidók népességi arányuknak majdnem négyszeresével szerepelnek, míg a többi felekezeteknek az értelmiségi osztályban elfoglalt arányai az evangélikusok és unitáriusok kivételével alacsonyabbak országos arányaiknál. Az önállók között az ágostaiak, reformátusok és zsidók, a munkásság között a római és görög katholikusok és görög keletiek szerepelnek országos arányaiknál magasabb hányaddal. e) Anyanyelv. A mai terület anyanyelvi szempontból majdnem teljesen homogén lévén, a foglalkozásoknak az anyanyelvvel való egybevetése már nem bír akkora jelentőséggel, mint amikor még az egész Magyarbirodalomban együtt élő népességnek anyanyelvi megoszlását tárgyalhattuk foglalkozásonkint. Mégis azonban a 74. sz. táblázaton (1. a 106. lapon) bemutatjuk az anyanyelvi megoszlást egyes fontosabb foglalkozási alcsoportokig menő részletességgel. A magyarok arányszámainak alakulására csupán a németeknek az egyes foglalkozásokban elfoglalt arányai vannak befolyással, a többi nemzetiségek arányszámai általában elenyészőek, egyedül a tótoknak látjuk országos arányukat többszörösen túlhaladó arányát az erdészet önállói között (37'9%), megjegyzendő azonban, hogy az erdészetnél az önálló — kereső és eltartott — mindössze 58 és ebből 22 tót anyanyelvű, továbbá a bányászatnál (5-o%) és a napszámosok között (3-9%). A házicselédeknek 2'4%-a tót. A magyarok aránya alacsonyabb az országos aránynál az 5 holdon aluli kisbirtokosok és kisbérlők kategóriájától a 100 kat. holdas kisbirtokos és kisbérlőkig és ugyanitt magasabb a németek aránya országos arányuknál. Nemcsak az őstermelésnél, hanem minden foglalkozási ágazatban, ahol a magyarok aránya alacsonyabb a népességben elfoglalt arányszámnál, a németeknek az aránya országos arányszámuk fölé emelkedik. Legkirívóbb adatok erre a bányászatban, továbbá a takács, posztószövő stb. iparágban vannak, ahol a magyarok csak alig valamivel több mint háromnegyedrész arányban szerepelnek, de ugyanitt vannak a németek legkimagaslóbb arányai. A németek erősen vannak még képviselve (10%-on fölül) az imént említett foglalkozásokon kívül a kőmívesek, borbélyok és önálló pékek között. A többi nemzetiség arányszámai az egyes foglalkozásokban a százaléknak jobbára csak tizedeivel fejezhetők ki. Az oláhoknak legnagyobb az arányszáma a részes földmívesek (0'8%), majorosok és juhtenyésztők, továbbá a gazdasági cselédek (0*6%), mezőgazdasági munkások (0'5%) és a szűcsöknél alkalmazott segédszemélyzet között (0'7%) ; a horvátok legmagasabb arányai a 10 és 5 holdon aluli kisbirtokosok között (1*1—1'2%), a szerbek legkiemelkedőbb arányai az önálló borbélyok és pékek között (0'8—0*7%) találhatók. 8. A népesség ház- és földbirtokviszonyai foglalkozásonkint. A népesség ház- és földbirtokára vonatkozó adatok részben a különböző foglalkozásokhoz tartozók vagyoni viszonyaira vetnek világot, részben kiegészítésül szolgálnak a földbirtokosok birtokkategóriák szerint való megoszlását feltüntető adatokhoz, melyek azért nem lehetnek teljesek, mert a népszámlálásnál nem mindenki vallotta magát földbirtokosnak, akinek birtoka is volt, ha nem ez volt a tulaj donképeni főfoglalkozása. Ezek az adatok, ahol mindenkinél ki van mutatva földbirtokának terjedelme, ha nem is a magyar földbirtok, de a trianoni határokon belül élő magyar nép földbirtokának statisztikáját jelentik. Háza vagy házrésze a kereső férfiak 29'1%-ának van. A foglalkozási főcsoportok közül az őstermeléssel foglalkozó kereső férfiak között van a legtöbb ház- illetve házrészbirtokos (38'1%), ehhez az arányszámhoz igen közel áll a nyugdíjasok, tőkések stb. csoportjába tartozóké (36-3%). Ezek után a napszámosok következnek, kiknek férfikeresői közül 19*5 %nak van ház- illetve házrészbirtoka, ami amellett bizonyít, hogy a napszámosok nagyrésze tulaj donképen mezőgazdasági munkás.