1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

70* A görög keletiek és unitáriusok az egyes foglalkozásokban csak alig egy-két tized százalékos arányban szerepelnek, az unitáriusok túlnyomó része az értelmiségi foglalkozások között talál elhelyezkedést. Áttérünk most az izraelitáknak az egyes foglalkozásokban lélekszámuk általános arányától igen eltérő különleges elhelyezkedésük részletes ismertetésére, mert egyes foglalkozásokban általános arányukat messze felülmúló mértékben való térfoglalásuk a gazdasági, politikai és társadalmi életben jóval nagyobb súlyt, befolyást biztosít nekik, mint amennyire lélekszámuk általános arányánál fogva következtetni lehetne. Az erre vonatkozó adatok a 72. és 73. sz. táblákon (1. a 104. és 105. lapokon) foglaltatnak, az értelmiségi jellegű alcsoportok kivételével, mert azokat már más helyütt tárgyaltuk. A 72. sz. táblára vetett egyetlen pillantás meggyőz arról, hogy minden törvényhatóságban a kereskedelemmel foglalkozók között rendkívül magas az izraeliták aránya és az összes népességben elfoglalt arányukat sokszorosan felülmúlja. 18 törvényhatóságban, különösen a Tisza jobb- és balparti országrészekben a kereskedelemmel foglalkozóknak több mint a fele zsidó. Bereg, Ung és Szatmár vármegyékben ez az arányszám a 80%-ot is meghaladja. Legkevesebb a zsidó kereskedő a Tisza-Maros szöge törvényhatóságaiban, kivált Torontál és Arad vármegyékben, továbbá Hódmezővásárhelyen, Csongrád vármegyében és Kecskeméten (13'1—23'i%), vagyis a mai terület déli részein. A kereskedelmen kívül még az iparban s a közszolgálat és szabadfoglalkozásúak között vannak a zsidók országos arányuknak körülbelül kétszeresével képviselve. Legmagasabb arányaik ezen foglalkozásoknál is az ország északkeleti és keleti törvényhatóságaiban találhatók. A nyugdíjasok és tőkések stb. között is magasabb még az izraeliták arányszáma országos arányuknál. A közlekedésben már valamivel alacsonyabb arányuk az országosnál, de egyes törvényhatóságokban, így Szatmárban és a fővárosban több mint kétszeres, sőt a kis Ung megyében is majdnem kétszeres. A többi foglalkozásokban igen alacsony a zsidók arányszáma, bár egyes törvényhatóságokban magasra szökken, így a bányászatnál fővárosban (34"3%) és Győrött (14*3%) (a fővárosban székel a bányavállalatok igazgatóságainak nagy része). Az őstermelésnél a fővárosban 12'7%, a napszámosoknál Beregben 14'0 % és Zemplénben 8"7 % a zsidók aránya, Ungban a házicselédek között akad legtöbb zsidó (5-6%). Az izraeliták arányszámait egyes jelentékenyebb alcsoportokban, illetőleg foglalkozási ágazatban törvényhatóságonkint tovább részletezzük a 73. sz. táblán. A törvényhatóságokban alig egy-kettő kivételével az illető törvényhatóság kereső népességében elfoglalt arányukon jóval magasabb arányban vannak a 100 kat. holdon fölüli birtokosok között az izraeliták, a bérlők között pedig általában több mint egyharmadrész (33'6%) zsidó. A 100 holdon felüli bérleteknek a Tisza jobbpartján majdnem háromnegyede (71"0%), a Duna balpartján majdnem kétharmada (63'3%) és a Tisza balpartján több mint a fele (53*4%) zsidó kézen van. Az őstermelés alsóbb rétegeiben mind kevesebb és kevesebb az izraeliták aránya, a kisbirtokos-napszámosoknál, valamint a gazdasági munkások között már úgyszólván teljesen hiányzik a zsidó elem. Legkevesebb izraelita 100 holdon felüli birtokos és bérlő a Tisza-Maros szögén és a Duna-Tisza közén található. Az önálló iparosok között a legtöbb izraelita a fővároson kívül Miskolcon (31-1%), Ung (27-8%), Zemplén (24-6%) és Bereg (20'0%) vármegyékben van; 10%-on felül találhatók még Szabolcs, Szatmár, Abaúj-Torna, Gömör, Borsod, Hajdú, Nógrád vármegyékben, Pécs, Győr, Debrecen és Székesfehérvár városokban. Az ipari segédszemélyzetben már jóval alacsonyabb arányokkal szerepelnek, kimagasló arányaikat szintén a Tiszajobbpart egyes törvényhatóságaiban, kivált Bereg és Ung vármegyékben látjuk. A törvényhatóságok túlnyomó többségében az önálló kereskedőknek több mint a fele zsidó. A Tisza jobbpartján az önálló kereskedők háromnegyede, a Duna balpartján közel kétharmada zsidó és csupán a Tisza-Maros szögén száll az önálló kereskedők között a zsidók aránya az 50% alá. A kereskedelmi segédszemélyzetnek már csak közel egyharmada zsidó, legmagasabb arányaik ugyanott találhatók, ahol az önállók között is kulminálnak az izraeliták arányai. A közlekedési segédszemélyzetből Bereg vármegye (6-7%), a főváros és Miskolc mutatják a zsidók kiemelkedőbb arányait, általában azonban kevés a közlekedésnél alkalmazottak között az izraelita. A zsidókra vonatkozó részletes adatok azt mutatják, hogy minden foglalkozásnál az önállók között nagyobb arányban szerepelnek, mint a segédszemélyzet alacsonyabb kategóriáiban. Nem lesz érdektelen ezért az összes felekezetek társadalmi megoszlását jelző adatokat az alábbi táblázat szerinti összeállításban megfigyelni: Társadalmi osztály Összes népesség Római kath. Grörögkath. Református Ágostai hitv. evang. Görögkeleti Unitárius Izraelita [Egyéb Társadalmi osztály Összes népesség vallású szám szerint 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 3,414.508 487.120 4,078.515 2,053.404 267.876 2,775.449 65.900 5.521 103.826 775.930 68.483 825.731 240.714 33.506 222.792 21.045 1.659 28.286 1.500 1.325 3.399 250.882 108.089 114.339 5.133 661 4.693 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 7,980.143 5,096.729 175.247 1,670.144 497.012 50.990 6.224 473.310 10.487