1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

59* Országrész, törvényhatóság bányászat- és kohászatnál Ezer férfira esett nő az keresiparnál ke delemnél Országrész, törvényhatóság Ezer férfira esett nő bányászat- és kohászatnál iparnál kereskedelemnél a) Duna jobb partja. Baranya vármegye Pécs tjv Fejér vármegye Székesfehérvár tjv Győr vármegye Győr tjv Komárom vármegye Komárom-Öjváros tjv Moson vármegye Somogy » Sopron » Sopron tjv Tolna vármegye Vas » Veszprém » Zala » Összesen b) Duna bal partja. Esztergom vármegye Hont » Nógrád » Összesen c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vármegye Baja tjv Csongrád vármegye Hódmezővásárhely tjv , Szeged tjv Heves vármegye Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 35-i 46-i 30-a .OOO'o 40-i 100-7 132-: 10-8 38-o 41 •» 97-4 325V 100-6 221-s 131i 287-s 151-t 347 V 195-Í 131-2 123"! 317-4 126-s 163-£>j 198-o 151i 165' s 307-s 335-T 299-5 392-a 477", 389369'a 347-o 263-6 279-a 292 315-b 281-0 286-4 339-s 245-8 306'i 26-s 166i 4)1-8 — 133o 339-0 25-i 118-s 246-o 25' s 133's 296-o 113-a 292-4 303-s 280-b 219-0 487-0 251-o 414-2 411-o 519-0 170-7 378-s 153-8 438-o Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye . Budapest székesfőváros Kecskemét tjv Összesen, d) Tisza jobb partja. Abaúj-Torna vármegye Bereg » Borsod » Miskolc tjv Gömör és Kishont vármegye Ung vármegye Zemplén vármegye Összesen, e) Tisza bal partja. Békés vármegye Bihar » Hajdú » Debrecen tjv Szabolcs vármegye Szatmár » Összesen, f) Tisza-Maros szöge. Arad vármegye Csanád » Torontál » Összesen Magyarország összesen Ebből ( Vármegyék \ Íj. varosok 37-a 170-s 45' o 31-e 30-'. 238-s 380'a 335 301't j 121-1. 235-1 91a 210-8 104s 83's 213-4 150-i 202V 162-s 137v, 304 o 193-8 200-4 209' í — 74-i 105-« — 167-7 322's — 110« 202'» 149-1 294-t 35-2 241-T 359-i 30-t> 177'o 344-» 85' o 356-t 370' í A bányászat-és kohászatban a nők szerepe mindenütt jelentéktelen, amely törvényhatóságban kimagasló arányaikat látjuk, mint pl. Székesfehérvárott, rendszerint igen csekély a bányászathoz tartozó keresők száma; Székesfehérvárott is csak két kereső van e foglalkozásban, kik közül az egyik nő. Az iparnál a nőknek a férfiakhoz viszonyított arányszáma rendszerint azon törvényhatóságokban magas, ahol túlnyomólag női munkaerőt foglalkoztató gyárak működnek (dohánygyár, fonó- szövőgyár, kötő- szövőgyár, konzervgyár stb.). Mindazon törvényhatóságokban, ahol túlnyomórészt a férfiak által űzött foglalkozások (bányászat, vasipar stb.) vannak túlsúlyban, vagy ahol az ipari viszonyok kezdetlegesebbek, alacsony a nők arányszáma. A kereskedelemben a városi és vidéki törvényhatóságok között a nők aránya tekintetében sokkal kisebb az ellentét, mint az iparnál. Az54.sz.táblán (1. a 85. lapon) akeresőnők számát és arányát még azon iparforgalmi ágazatokban is bemutatjuk, melyekben a kereső nők száma a 200-at eléri. Abszolút számukat tekintve, legtöbb nőt a szabóiparban találunk (23.446), továbbá a mosás- és vasalásnál (15.919), a varrásnál (15.055) a vendéglős- és szállodásiparban (12.232). Az élelmiszer-kofákat (9.151) és a postánál alkalmazottakat (8.372) leszámítva, a többi ágazatokban a nők száma az 5.000-en alul van, még a dohánygyártás sem foglalkoztat többet 4.257-nél. Relatíve legtöbb nő a varrás alcsoportjában van. mert ott a keresőknek majdnem mindegyike (99'7) nő. A nőidivatárúkészítőknek is 97'4%-a, továbbá a mosással és vasalással foglalkozóknak 97-2%-a, az arc- és kézápolóknak 93'2%-a ugyancsak nő. Túlnyomó a nők aránya a dohánygyártásnál (78-8%), a művirágkészítésnél (77*0%), a markotányos, kifőző stb. vállalkozóknál (74'9%), a selyemiparban (71 '3%) s a kötött- és szövöttárúk készítésénél (70'6%). Ezzel szemben az 54. sz. táblán felsorolt ágazatokban is teljességgel jelentéktelen a nők szerepe a kőművesiparban, ahol a keresőknek csak egy századrésze nő, alig számottevőek továbbá az épület- és műlakatosságnál (1*2%), a mészárosoknál, a bádogosiparban, a vasgyártásnál, a gépgyártásnál, az építészetnél és a gőzerejű vasutaknál (5%-on alul). d) A bányászati, ipari és kereskedelmi vállalatok és segédszemélyzetük. A vállalati statisztikára, vonatkozó adatok annyiban bővültek, hogy az 1920-as népszámlálási adatok alapján a tulajdonképeni ipar