1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - C) Lakóházak és lakásviszonyok

20* inkább a 100'()%-hoz közel áll a földszintes lakások számaránya. Első emeleten fekszik a lakások majdnem egynegyede Sopronban és Budapesten (24'6%, illetve 23-3%) ; Győrött és Szegeden már csak 13-8% az elsőemeleti lakás. A fővárosban lévő lakások majdnem egyharmada (31'8%) a második és magasabb emeleteken terül el. A pincében és alagsoron épült lakások országszerte elenyésző számban vannak, kiemelkedő arányban ilyeneket Debrecenben (3'5%), Miskolcon (3-3%) és Szegeden (3*o%) találunk. A lakásviszonyok megismeréséhez további lépcsőfok a lakóhelyiségek számadata. 1920-ban 5,750.302 lakóhelyiséget számláltak össze, azonban ezeknek csak 46*0%-a lakószoba és 1'3%-a cselédszoba, vagyis tulajdonképeni lakás céljára szolgáló helyiség. A konyhák 28-8 %-ot, a fürdőszobák 1'5%- ot, az egyéb helyiségek 22-4%-ot foglalnak le a lakóhelyiségek számából. A helyzetet a lakás szempontjából mérve kitűnik, hogy 100 lakásra 145 lakószoba, 4 cselédszoba, 91 konyha, 5 fürdőszoba és 70 egyéb helyiség, vagyis összesen 315 helyiség esik. A nagykiterjedésű alföldi városoktól eltekintve, a városokban jóval több lakó- és cselédszoba jut 100 lakásra, mint a vármegyékben, de csak két városban, Budapesten (199) és még Sopronban (186) közelíti meg a lakások átlagos nagysága a cselédszobák beszámításával együtt a két szobát. A vármegyék közül Baranya (165), Moson, Bács-Bodrog (159) és Esztergom (153) képviselik a legmagasabb, Csongrád (125), a legalacsonyabb arányt. A 100 lakásra eső konyhák száma úgy a városokban, mint a vidéken nem igen tér el az országos aránytól. Baranya, Tolna és Bács-Bodrog vármegyékben átlag minden lakásnak van konyhája, sőt Baranyában és Tolnában olyan lakások is vannak, melyekhez két konyha is tartozik, mert Baranyában 110 és Tolnában 102 konyha jut 100 lakásra. Legkevesebb konyha esik 100 lakásra Szatmár vármegyében (73). A fürdőszobák arányában természetesen a főváros vezet, ahol 29 esik 100 lakásra, Győrött 10, Sopronban 8, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 7. Legrosszabbul áll fürdőszobák dolgában Kecskemét, ahol csak minden századik lakásra jut egy fürdőszoba ; ugyanilyen az arány a vármenyékben is, kivéve Moson, Vas, Veszprém, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Zemplén vármegyéket, ahol 100 lakásra 2 fürdőszoba esik. A lakószobákhoz a cselédszobákat is hozzászámítva országosan 2-9 lélek jut minden szobára. Ettől az arányszámtól lefelé történő legnagyobb eltérést Pécsett (2'i) és Budapesten (2-2) találunk, felfelé történő legnagyobb eltérés pedig a kis Ung vármegyében (3-9) van.