1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)

I. Általános jelentés - 4. Húsznál több segédszemélyt foglalkoztató bányaés ipar-, valamint kereskedelem- és hitelvállalatok

15* javulás mutatkozik 1910. óta, ami az alábbi táblázaton is látható. A segédszemélyzet kategóriái Magyar Magyarul anyanyelvű tudó százalékban 1910192019101920ben ban ben ban 87-8 9l'i 96-8 98-4 78-0 84-2 92-9 97-1 80-9 85-9 94-4: 97-8 81-2 86-3 94-5 97-8 l iszt viselők Művezetők stb Egyéb segédszemélyzet Összes segédszemélyzet A nagyipari segédszemélyzetnek már csak elenyésző íis hányada nem tud magyarul, még a művezetők is, kik között sokkal több az idegenből ideszármazott, mint a munkások között, 2 9°/o kivételével mind beszélik a magyar nyelvet. Országrészenkint és törvényhatóságonkint a nagyipari vállalatok segédszemélyzetének anyanyelvi megoszlása nagyjában egyezik az illető országrész vagy törvényhatóság össznépességének anyanyelvi megoszlásával, miután a vállalatok munkásai legtöbbnyire a közeli környékről regrutálódnak. Legmagyarabb e vállalatok segédszemélyzete a tiszamenti két országrészben, legkevésbbé magyar viszont az ország nyugati felében. A Tisza-Maros szögén még magasabb e vállalatok személyzetében a magyarság aránya, mint amelyet a magyar anyanyelvűek ez országrész összes népességében elfoglalnak. A húsznál több segédszemélyt alkalmazó kereskedelmi- és hitelvállalatok adatait ezúttal először közöljük úgy a községenkinti 3. számú főtáblán, mint a törvényhatósági 11. számú táblázaton (1. a 44* lapon). E foglalkozási főcsoportba sorolt foglalkozások erősen városias jellege élesen jut kifejezésre már azon adatból is, mely szerint az ország 348 ilyen vállalatából csak 40 van a vármegyei törvényhatóságokban. E 40 kereskedelmi és hitel vállalat is egykettő kivételével rendezett tanácsú városokban, leginkább pedig megyeszékhelyeken van. A székesfőváros és közvetlen környéke abszorbeálja továbbá e nagyobb kereskedelmi és hitelvállalatok 84-s°/o-át és a 40.241 főnyi összes segédszemélyzet 95'7°/o-át. Megjegyzendő, hogy a segédszemélyzetnek a székesfővárosban való ily nagymérvű tömörülése annak is a következménye, hogy az egész országra kiterjedő igen nagy vállalatok (pl. Hangya fogyasztási szövetkezet) összes fiókjainak személyzete a vállalat központjánál vétetett figyelembe. A székesfőváros és közvetlen környékén kívül csak Borsod vármegyében van egy vállalat (Diósgyőr) 117 segédszeméllyel, 50—100 segédszemélyt alkalmazó vállalat van még Miskolc és Szeged tj. városokban és Vas vármegyében (Szombathelyen). A többi vállalatok segédszemélyzete 21—50 fő között váltakozik. 200—500 főnyi segédszemélyzettel dolgozó kereskedelmi és hitelvállalat Budapest környékén is csak 2 van, 500-on felüli alkalmazottat már csak budapesti vállalatoknál találunk. Az egyes főbb kereskedelmi ágak szerint a következőkép oszlanak meg a nagyobb kereskedelmi és hitelvállalatok, valamint alkalmazott segédszemélyzetük: Csoportosítás Vállalatok I. Állatokkal, mezőgazd. és állati ter- száma mékekkel való kereskedés 20 1.674 II. Fa- és szénkereskedés 23 894 Hl. Vas- és fémárukkal, gépekkel, műszerekkel való kerskedés 26 1.072 IV. Agyag- és üvegáruker<iskedés 3 103 V. Bőr-, díszmü- és papirosárukereskedés 7 332 VI. Fonó-, szövő- és ruházati árukkal val 6 kereskedés 23 845 VII. Élelmezési, élvezeti cikkekkel, italokkal való kereskedés 55 10.965 Vili. Vegyészeti árukkal való kereskedés 11 499 IX. Könyv- és műkereskedés 27 1.706 XI. Vegyeskereskedés 5 386 XV. Hirdetésvállalkozó 1 43 XVI. Szállító 15 701 XVII. Egyéb kereskedelmi ágak 25 3.074 Pénz-, hitel-, biztosításügy és közraktárak 107 17.947 összesen..,. ~348 40.241 Az összes itt targyalt vállatatoknak több mint kétharmada a tulajdonképeni kereskedelemhez tartozik, az alkalmazott segédszemélyzetnek ellenben már csak alig valamivel több mint a fele. A pénz-, hitel-, biztosítási és közraktárvállalatok ugyanis az összes segédszemélyzet 44-6°/o-át foglalkoztatják. A tulajdonképeni kereskedelemhez tartozó vállalatok közül legjobbarl kiemelkedik — úgy a vállalatok számát, mint a segédszemélyzet nagyságát tekintve — az élelmezési és élvezeti cikkekkel és italokkal való kereskedelem. Itt két óriási fogyasztási szövetkezet, a Hangya és az Általános Fogyasztási Szövetkezet az összes fogyasztási szövetkezetek munkáslétszámának több mint a felét foglalja le. Az egyéb kereskedelmi ágak alatt összefoglalt különféle vállalatoktól eltekintve igen fejlett a könyv- és zeneműkereskedés, e kereskedelmi csoportban foglalnak helyet ugyanis a nagy könyv- és és hirlapkiadó-vállalatok, valamint azoknak nagyszámú alkalmazottjai. Igen fejlett még továbbá a vas- és fémárukereskedelem, az állatokkal stb. való kereskedelem is. Húsznál több nagyvállalat van még a fa- és szénkereskedés, a fonó-szövő-, ruházati cikkekkel való kereskedés csoportjában. Az összes segédszemélyzet a bánya- és iparvállalatoknál is alkalmazott kategorizálás szerint a következő módon osztályozódik: Tisztviselő 25.484 Altiszt 1.385 Egyéb segédszemélyzet 13.372 Az egyéb segédszemélyzet alatt a kereskedősegédek, kifutók, boltiszolgák, takarítónők stb. foglaltattak össze. Az összes segédszemélyzet és abból a tisztviselők vallásfelekezeti, valamint az összes segédszemélyzet