1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)

I. Általános jelentés - 3. Ipar

11* Iparvállalatainknak a kisipari jelleg fele való decentralizációja olvasható ki c számadatokból. Csak a segédnélküli és még csekély mértékben az egy segédet alkalmazó vállalatok szaporodtak, a többi vállalatok az alkalmazott segédszemélyzet nagyságával párhuzamosan progresszív arányban fogytak. Utalunk itt a már ismertetésünk elején felhozott ama körülményre, hogy azok a nagymérvű eltolódások, amelyek az 1920. évi adatokból tükröződnek — hár való keresztmetszetét mutatják az akkori állapotoknak — mégis csak nagy óvatossággal cs az egymásba fűződő gazdasági életnyilvánulások körültekintő figyelembevételével mérlegelendők s még így sem alkalmasak ez adatok messzemenő következtetések levonására, miután az 1920. évvel mondhatni lezárult az a periódus, melyet a gazdasági visszafejlődés címével illethetnénk legméltóbban. A vármegyékben a kisebb vállalatok természetesen még inkább túlnyomóak, mint a városi törvényhatóságokban, ámbár itt sokkal nagyobb arányban szaporodtak a kis vállalatok, (mint a vármegyékben. Sopron tjv. az egyedüli, ahol a legkisebb — vagyis segédnélküli — vállalatok alul maradtak a 60°/o-on, ugyanitt a legmagasabb a 20 segédnél többet foglálkoztató iparvállalatok aránya is. Legtöbb a segédnélküli vállalat Bács-Bodrog (76-&°/o), Torontál (73'7°/o), Bihar és Hont vármegyeben (73"o, illetve 73-5°/o). A városi törvényhatóságok közül legnagyobb a segédnélküli iparvállalatok aránya az agrár jellegű Hódmezővásárhelyen (68'3°/O) és Kecskeméten (67*2°/o). A vármegyei törvényhatóságok közül legkisebb viszont arányuk Vas vármegyében (62-6°/o). Abszolút számban a legtöbb nagyipari vállalat Budapesten van, ahol 794 a számuk, a vármegyék közül pedig Pest vármegyében, ahol 151 ilyen vállalat van. Az összes nagyipari vállalatoknak közel kétharmada esik tehát a székesfővárosra és közvetlen környékére. Húsz segédnél nagyobb személyzetet foglalkoztató nagyipari vállalat egvátalában nincsen Győr, Bereg, Ung, Arad és Torontál vármegyékben. Az egyes iparcsoportokhoz s néhány fontosabb iparághoz tartozó keresők számát törvényhatóságonkinti összefoglalásban a 7. és 8. sz. tábla tartalmazza (1. a 34* és 36* lapokon). Az országos végszámokat az 1910. évi magyarbirodalmi adatokkal és a mai terület 1910. évi adataival összehasonlítva alábbi táblázaton mutatjuk be: K e r e s ő k s z á m a A keresők Iparcsoport a Magyarbirodalomban 1910-ben ebből idegen uralom alá került absz. szám a mai területen 1910- 1920ben ban szaporodás (+) ill. fogyás (—) absz. 0, szám ' közül az egyes iparcsoportokra esett •/o 1910-ben 1920-ban I. Vas- és fémipar 158.469 81.138 51*2 77.331 94.267 + 16.936 + 21-9 11*8 14*2 11. Gép- és hajógyártás 112.501 38.820 34-5 73.681 86.153 + 12.472 + 16-9 ll-o 12-9 III. Kő-, föld-, agyag- és üvegipar 67.597 35.174 52*0 32.423 17.685 — 14738 — 45-5 4-9 2-6 IV. Fa- és csonlipar 129.622 85.753 662 43.869 43.643 — 226 — 0-5 65 6-5 V. Bőr-, sörte-, szőr és tollipar 20.411 10.996 53-9 9.415 11.591 + 2.176 + 23

11 1'4 1-7 VI. Fonó- és szövőipar 51.624 29.208 56'5 22.416 18.115 — 4.301 — 19-2 3-8 2-7 VII. Ruházati ipar 356.892 183.748 51*5 173.144 180.583 + 7.439 + 4-3 25-9 27'0 VIII. Papiros ipar 12.400 7.421 59-8 4.979 3.496 — 1.483 — 29-8 0*7 0-5 IX. Élelmezési és élvezeti ipar 168.140 93.254 55-5 74.886 74.787 — 99 „— O'l 11-2 11-2 X. Vegyészeti ipar 24.055 12.973 53*9 11.082 12.233 4- 1.151 + 10-4 1-7 18 XI. Építőipar 166.086 86.079 51-a. 80.007 64.798 — 15.209 — 19'0 12*0 97 XII. Sokszorosító- és műipar... 24.460 7.546 30-8 16.914 15.227 — 1.687 — ío-o 2-5 2'3 XIII. Szállodás-, vendéglős- és kávésipar 112.278 62.279 55*4 49.999 44.288 — 5.711 — 11-4 Ti 6C XIV. Egyéb és k. m. n. ipar 789 832 42-1 457 2.362 + 1.905 0*0 0*3 összesen.... 1,405.324 734.721 58-3 670.603 669.228 — 1.375 - C-2 íoo-o ÍOO'O Az ország szétdarabolása kereső iparosnépességünk 52'3°/o-ától fosztott meg bennünket. Legnagyobb arányú a veszteség — hatalmas erdőterületeink elszakítása folytán — a faipari kereső népességben van, melynek még egy harmada sem maradt meg új határaink között. Az egyéb és k. m. n. iparcsoporttól eltekintve csak a sokszorosító-, továbbá a gépipar keresőiből maradt a mai területen az 1910. évi magyarbirodalmi létszámuknak több mint a fele. A Magyarbirodalomban már 1910-ben is Budapesten és környékén tömörült a sokszorosítóipar keresőinek 55'6

0/o-a s a gépgyártásnál alkalmazott kereső iparosok 44-3°/o-a. A Magyarbirodalomban 1900-ról 1910-re az összes iparcsoportokra kiterjedő általános szaporodás mutatkozott, míg a mai területen az összes ipari keresők lélekszáma 0'2°/o-kal megfogyott és csak a vas- és fémipar, a gép- és hajógyártás, a bőr-, sörte-, szőrés tolliparnál jelenkezik jelentékenyebb, a ruházati és vegyészeti iparnál pedig kisebb mérvű szaporodás. A vas- és fémiparban, továbbá a gép- és hajógyártásnál a 10.000 főt is meghaladó szaporodást látunk, erősen megapadt azonban az építőipar és ezzel kapcsolatban még nagyobb mértékben a kő-, föld- stb. ipar (téglagyártás stb.) keresőinek a száma az építkezésben beállott pangás következtében. Számszerűleg nem, de aránylag igen nagy (29'8°/o) a papirosipar keresőinek fogyása, ami szintén erdőterületeink elvesztésével függ össze. Hatalmas számbeli vesztesége ellenére legnépesebb most is a ruházati ipar, melynek munkásai