1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)

I. Általános jelentés - 4. Húsznál több segédszemélyt foglalkoztató bányaés ipar-, valamint kereskedelem- és hitelvállalatok

12* az összes kei eső iparosnépességnek 27°/o-át teszi. 10°/o-nál többet foglal le még a kereső iparosnépességből a vas- és fémipar, a gép- és hajógyártás és az élelmezési ipar. Legnéptelcnebb iparcsoportok a papirosipar, a bőr- stb. ipar és a vegyészeti ipar, melyek összes kereső iparosnépessége együtt is csak 4°/o-át teszi az iparral foglalkozó keresőknek. Nagyon természetes, hogy az egyes iparcsoportok fejlődési vagy visszafejlődési arányai törvényhatóságonkint igen ellentétesek és nagymértékben függnek attól, hogy az illető törvényhatóságokban milyen nagyobb iparvállalatok keletkeztek, szűntek meg vagy redukálták üzemüket. Budapest és Pest vármegye között pedig a legtöbb iparcsoportnál a Pest vármegye javára jelenkező arányszámok leginkább onnan származnak, hogy a székesfőváros ipartelepeinek egyrésze a fővároskörnyéki helységekbe telepedett ki. A vas- és fémiparral foglalkozók száma 8 törvényhatóság kivételével mindenütt emelkedett és pedig űgy abszolút, mint aránylagos szaporodásukat tekintve, legjobban Pest vármegyében 74-t>°/o-kal. (A törpe Ung vármegyét figyelmen kívül hagyva.) Borsod vármegye után, bár aránylagosan legkevésbbé, de a legmagasabb abszolút számmal Budapesten fogyott meg ez iparcsoport kereső népessége. A gép- és hajógyártás 9 törvényhatóságban mutat létszámcsökkenést. Lendületes fejlődés mutatkozik Hont vármegye ebbeli 159

,i°/o-os és Borsod vármegye 80-4°/o-os szaporodásában, de előbbi vármegyében a 100 főt, utóbbiban az 500-at sem érte el a gyári munkáslétszám 1910-ben. Abszolút számban ez iparcsoport népessége szintén Pest vármegyében szaporodott a legjobban. A kő-, föld-, anyag- és üvegipar körében foglalkozók száma Bereg vármegyében, továbbá még Sopron városi és vármegyei törvényhatóságokban és Baján mutatott — igaz, hogy csak csekély mérvű, összesen 100 főt el nem érő — szaporodást, mindenütt másutt megcsappant, leginkább Budapesten és Pest vármegyében, ahol több mint 6.000 lélekkel apadt a számuk. A fa- és csontipar a törvényhatóságoknak majdnem kétharmadában visszahanyatlott és csak ott mutat ezen iparágakkal foglalkozók száma nagyobb arányú emelkedést, ahol még nagyobb összefüggő erdőterületeink vannak, mint Borsod és Heves vármegyékben, ahol 77"2°/O, illetve 75-Ö°/O-OS szaporodásukat látjuk. A bőr-, sörte-, szőr- és tolliparhoz tartozó keresők száma kilenc törvényhatóságban csökkent, abszolút számban a legnagyobb mértékben Debrecenben 1.149-ről 745-re. Számuk legjobban emelkedett Pest vármegyében és a székesfővárosban. A fonó- és szövőiparhoz tartozó keresők száma csak 12 törvényhatóságban emelkedett. Úgy számbeli, mint aránylagos növekedésüket tekintve, kiválik Miskolc tjv. és Borsod vármegye, továbbá KomáromÚjváros tjv. és még Hódmezővásárhely. Abszolút számban a legnagyobb csökkenés Pest vármegyében, a fővárosban, továbbá Tolna és Vas vármegyékben tapasztalható. A ruházati iparnál a kilcnc törvényhatóságban jelentkező kisebbmérvű megfogyatkozással szemben általános fejlődést látunk, mely a legnagyobb mértékben Bihar vármegyében (33'7°/o), Hont vármegyében (36°/u) és Pest vármegyében (29-9°/o) mutatkozik, ez utóbbi helyen legnagyobb az abszolút számbeli emelkedés is. A papirosipar általános hanyatlást mutat Hont vármegyét és három dunajobbparti törvényhatóságot kivéve, ahol azonban az abszolút számbeli emelkedés mindenütt igen jelentéktelen. Az élelmezési és élvezeti iparban foglalkozók száma 18 törvényhatóságban megfogyott, legnagyobb aránylagos szaporodásuk Komárom-Újváros tjv.-ban mutatkozik. A vegyészeti iparnál a törvényhatóságok közel felében növekvés, felében csökkenés mutatkozik. Ez iparág hatalmas fejlődését látjuk Moson vármegyében, ahol 6-ról 696-ra növekedett a vegyészeti iparral foglalkozó keresők száma. Az építőiparban 9 törvényhatóságban mutatkozik csupán némi emelkedés, azonban a Tisza-Maros szöge kivételével minden országrészben úgy abszolút számban, mint aránylagosan mindenütt igen kedvezőtlenül zárul a mérleg. A sokszorosító- és műiparban csak 9 törvényhatóságnál látunk ugyan csökkenést, azonban a székesfővárosban mutatkozó hatalmas abszolút számbeli fogyatkozást a többi törvényhatóságok szaporodási aránya nem tudta ellensúlyozni. A szállodás-, vendéglős- és kávésipar Debrecen tjv., Pest és Moson vármegyék kivételével mindenütt a hanyatlás képét mutatja. Azon népesebb iparágak közül, amelyeket a 8. sz. szövegtábla felsorol, a legkedvezőbb fejlődést a fűrészárugyártásnál és a lakatosiparban látjuk. Az előbbi 59'4°/O-OS, az utóbbi 59"i°/o-os szaporodással tűnik ki. Erősen megfogyott ellenben a téglagyártással, továbbá a fazekasiparral foglalkozók száma. Előbbieké 43-6°/o-kal, utóbbiaké 40M°/o-kal. Az iparral mellékesen foglalkozók számát ezúttal csak a törvényhatóságok szerint összefoglalt 12. sz. szövegtáblán (1. a 47* lapon) közöljük. Az iparral mellékesen foglalkozók száma a mai területen 1910ről 1920-ra 71.151-ről 73.936-ra szaporodott. Ebben a szaporodásban azonban csak a nők részesedtek, kiknek a száma 35.575-ről 47.405-re emelkedett, ezzel szemben azonban a férfiak száma 35.586-ról 26.531-re csökkent.