1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)
I. Általános jelentés - 3. Ipar
10* Az ország szétdarabolása az 1910. cvi ipari segédszemélyzet felétől fosztott meg bennünket. Legérzékenyebb volt a veszteség a segédek és munkások, továbbá a tanoncok és még a szolgák számában, legnagyobb arányú volt pedig a segítő családtagok között. A mai területen 1910-ről 1920-ra a segédek, munkások, továbbá tanoncok és szolgák úgy számbelileg* mint arány szerint is még tetemesen meg is fogytak, csak a három első kategória, különösen művezetők stb. és tisztviselők lélekszáma emelkedett. Úgy a tisztviselők, mint a művezetők stb. szaporodásának túlnyomó hányada a székesfővárosra és közvetlen környékére esik, miután azonban ehelyütt a nagyobb iparvállalatok nem szaporodtak, sőt fogylak, arra kell következtetnünk, hogy az ipari tisztviselők és művezetők számában itt történt szaporodás a megszállott vidékekről kiutasított vagy menekült alkalmazottaknak a fővárosban és környékén történt tömörüléséből származott. Budapesten találjuk a 100 önálló iparosra eső tisztviselők legmagasabb arányát is (40"±), Győrött 22 tisztviselő esik 100 önálló iparosra, 10-en felüli az arány még Sopron tjv.-ban, Miskolcon, KomáromÚjvárosban, Szegeden, Pest vármegyében és PécsettMint 1910-ben, úgy most is a segítő családtagok kivételével a többi kategória erősebben van képviselve a városi, mint a vármegyei törvényhatóságokban. A legnagyobb különbségek a tisztviselőknél és szolgáknál vannak, legközelebb állanak egymáshoz az arányszámok a tanoncoknál. Legtöbb tanonc van Székesfehérvárott, ahol 100 önálló iparosra 65's jut. Minden 100 önállóra legalább 50 tanonc esik még Pécsett és Szegeden is. A tulajdonképeni iparhoz tartozó vállalatokat a segédszemélyzet nagysága szerint községenkint is részletezi a kötet az 1. és 2. számú főtábla utolsó rovataiban. Az erre vonatkozó törvény hatóságonkinti adatok a mai terület 1910. évi adataival való összehasonlításban a 6. számú szövegtáblázaton (1. a 33* lapon) találhatók. A Magyarbirodalom 1910. évi 533.196 iparvállalatából a mai területen ugyanazon évi összeírás adatai alapján számítva 216.718 maradt csak meg, az iparvállalatoknak tehát majdnem pontosan 60°/o-a veszett el a trianoni béke folytán. A megmaradó 40°/o azonban a mai területen is a szaporodásnak csaknem ugyanazon arányát produkálta, mint az összes iparvállalatok az előző évtized folyamán e területen ugyanis lS'^/o-kal több ma az iparvállatok száma mint 1910-ben. A 10 év előttivel ellenkező jelenség azonban az, hogy míg 1900-ról 1910-re az iparvállalatok szaporodását az iparral foglalkozók szaporodási aránya jóval fölülmúlta, addig a mai területen 1910-től 1920-ig az iparvállatok arányának emelkedésével szemben az iparral foglalkozók arányának csökkenése tapasztalható. Magyarázata ennek, hogy míg 1900-ról 1910-re inkább a nagyobb segédszemélyzetet alkalmazó iparvállalatok között volt a szaporodás, addig 1910-ről 1920-ra 3 törvényhatóság: Komárom-Újváros tjv., Bercg és Ung vármegyék kivételével, minden törvényhatóságban a segédnélküli vállalatok szaporodása prepondcrál. E 3 törvényhatóság és különösen az első és utolsó különben is annyira megcsonkult, hogy teljesen eltorzított és egybevetésre nem alkalmas viszonyokról ad képet, Bcregben és Ungban egyébként is általános az iparvállalatok megfogyatkozása. Az iparvállalatok szaporodásának legnagyobb arányait természetesen a városi törvényhatóságokban találjuk, a legkiemelkedőbb szaporodási arány azonban 39"G°/O, egy vármegyei törvényhatóságban, Arad vármegyében van. Ezt az arányt még csak Pest vármegye közelíti meg 29 ,i°/o-os szaporodásával és a kis Hont 27'7°/o-os növekedésével. Ezenkívül még 5 vármegyei törvénjrhatóság haladta meg iparvállalatai szaporodásával az országos arányszámot. A vállalatok száma jóval több, mint az önálló iparosoké, mert egyrészt a vállalatok egy hányada jogi személyek, részvénytársaságok kezében van, másrészt mert a vállalatok statisztikájánál a mellékfoglalkozás is figyelembe vétetett, miáltal a vállalatok számába olyan vállalkozók is bekerültek, kiknek az ipar csak mellékfoglalkozásuk; sőt olyanok, akik fő- és mellékfoglalkozásuk szerint más és más vállalathoz tartoznak, mindkét vállalatnál vétettek számba. Az iparvállalatok fejlődési irányáról alábbi tábla nyújt tájékoztatást, ahol az 1900. és 1910. évi magyarbirodalmi adatok, valamint a mai terület 1910. és 1920. évi adatai vannak egymás mellé sorakoztatva: A Magyarbirodalomban. Iparvállalatok M-. , . • 100 vállalat Iparvállalatok száma mveicves közüJ vo U kategóriái 1900- 1910- ' n l "/o-ton 1900- 1910ban ben szimba n ban ben Segédnélküli vállalat.. 301.025 330.975 29.950 9*9 64-2 62-0 1 segéddel dolgozó váll 88.001 98.305 10.304 11*7 18*7 18*4 2 segéddel dolgozó váll 38.598 45.323 6.725 17*4 8*2 8*5 3—5 segéddel dolgozó vállalat 30.016 39.059 9.043 30-1 6'4 Ts 6—10 segéddel dolgozó vállalat 7.025 10.991 3.966 56"4 1'5 2"l 11—20 segéddel dolgozó vállalat 2.633 4.523 1.890 71*8 0'5 0'9 20-nál több segéddel dolgozó vállalat 2.261 4.020 1.759 77'6 0'5 0"8 Összesen.... 469.559 533.196 63.637 13-5 100.0 lOO'o A mai területen. Iparvállalatok Niivpk vA s 100 vállalat Iparvállalatok száma ,k közül volt kategóriái 1910- 1920- al )f°'„ »/o-tai 1910- 1920ben ban s' ímba n ben ban Segédnélküli vállalat-. 129.755 164.427 34.672 26"7 59*9 66'9 1 segéddel dolgozó váll. 39.721 40.655 934 2-4 18-3 16*6 2 segéddel dolgozó váll. 19.231 18.041 —1.190 - C'2 8*9 7 '4 3—5 segéddel dolgozó vállalat 17.753 14.970 -2.783-15'7 8'2 6'1 6—10 segéddel dolgozó vállalat 5.623 4.274 -1.349 -24-0 2-c 1'7 11—20 segéddel dolgozó vállalat 2.455 1.820 — 635 -25-9 l'l 0-7 20-nál több segéddel dolgozó vállalat 2.180 1.551 — 629 -28-8 1"0_ 0"6 Összesen... . 216,718 245/738 29.020 13\4 100'q lOO'o
