1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

84* 4'3-re), kik közül a Magyarországból bevándorló és magyarul tudó idősebb nemzedék kihal, az ifjabb generácziónak pedig már nincs alkalma magyarul megtanulni. Egészen új adatai népszámlálásunknak azok, a melyek a népességnek a magyaron kívül egyéb nyelvtudására vonatkoznak. Eddigi népszámlálásaink kérdezték ugyan az egyéb nyelvismeretet is, a feldolgozás azonban csak a magyar anyanyelvűek nyelvismeretére terjedt ki, de az is csak az első helyen megnevezett nyelv számbavételére szorítkozott, a második, harmadik helyen megnevezett nyelv már egyáltalán nem volt figyelembe véve. A nem magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv ismerete minden esetben számbavétetett, ha az nem első helyen volt is kimutatva, ezzel szemben a magyaron kívül beszélt egyéb nyelvek teljesen figyelmen kívül hagyattak. Mostani népszámlálásunknál ezzel ellentétben minden anyanyelvnél minden egyes beszélt nyelv külön kimutattatott, a több nyelvet beszélők tehát többszörösen is számbavétettek. Ily módon most már minden egyes fontosabb nyelvnek meg lehet állapítani a teljes elterjedtségét, vagyis azon egyének számát, a kik az illető nyelvet beszélik. Az erre vonatkozó adatok a 43. sz. táblán (1. a 158. lapon) találhatók. E tábla a magyar, német, tót, román, ruthén és horvát-szerb nyelvet beszélők számát tünteti fel nemcsak egy összegben, hanem nemzetiségenkint is. Itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a nyelvismeret szempontjából a horvát, szerb, bunyevácz, sokácz, dalmát, illír és bosnyák nyelv egy nyelvnek vétetett, mert a felsorolt nemzetiségek csekély eltéréssel ugyanazt a nyelvet beszélik, csak nemzetiségileg tartják magukat különbözőknek. Ha tehát valakinek a lapján a horvát és szerb nyelv, vagy a szerb és bunyevácz nyelv volt feltüntetve, mint beszélt nyelv, az illető természetesen csak egyszer vétetett a horvát-szerb nyelvnél számba. A felsorolt hat főnyelven beszélők száma és a népességhez való aránya így alakult : Nyelv Magyarországon Horvát-Szlavonországokban Magyarbirodalomban Magyarországon H.-Szlavonországokban Magyarbirodalomban Nyelv abszolút számokban °/«-ban Magyarul 11,820.416 170.146 11,990.562 64'7 6-5 57-d Németül 3.441.681 283.142 3,724.823 18-s 10-8 17'S Tótul 2,658.745 25.016 2,683.761 14-6 l-o 12-9 Románul 3,715.462 3.819 3,719.281 20-3 0-í 17-8 Ruthénul 558.946 8.921 567.867 3-1 0-3 2-7 Horvát-szerbül 1,089.925 2,505.574 3,595.499 5-0 95'6 17-a A magyar nyelv elterjedtsége hasonlíthatatlanul fölötte áll valamennyi egyéb nyelvének. A magyar után legelterjedtebb három nyelvet, a németet, románt és horvát-szerbet együtt véve sem beszéli annyi ember, mint a magyart. E három nyelven — az egész állam adatait tekintve — közel egyenlő számú ember beszél, az összes népességnek 17*8—17'2%-a, sőt a német és román nyelv, mondhatni, teljes egyensúlyban van. Tekintélyes számú egyén érti még a tót nyelvet is, ruthénul azonban a lakosságnak már 3 %-a sem tud. Közjogi alkatrészek szerint a viszonyok természetesen egészen mások. Az anyaországban a magyar jobban előtérbe lép, a társországokban pedig a horvát-szerb nyelv annyira elterjedt, hogy a népességnek csak 4-4%-a nem érti. Viszont az anyaországban a horvát-szerb nyelv ismerete 5" 9 %-ra sülyed, ugyanott azonban a román nyelvet tudók a 20%-ot "s meghaladják ; a többi nyelvek is mind sokkal jobban el vannak terjedve az anyaországban, mint a Dráván túl. A mi az egyes országrészeket illeti, a 7 országrész közül 4-ben a magyar nyelv dominál, a többi három országrészben is a magyar nyelv második helyen áll elterjedtség dolgában. A Duna bal partján legtöbben tudnak tótul (70'6%), Erdélyben majdnem ugyanilyen arányban románul (69'2%). A TiszaMaros szögén is a román a legelterjedtebb nyelv, de a lakosságnak már csak 50'1%-a beszéli, ugyanott a magyart a népesség 36'3%-a. Erdélyben és a Duna bal partján, ahol az első helyet szintén nem • a magyar nyelv foglalja el, a magyar nyelvet mégis a lakosságnak közel fele beszéli. Ha lemegyünk törvényhatóságokig, az anyaország 90 törvényhatóságában az egyes nyelvek következőkép vannak elterjedve : Elterjedtség Magyar Német •o EH Román Horvátszerb nyelv hány törvényhatóságban Első helyen..." Második » ... Harmadik » ... Negyedik » ... Ötödik » ... a mennyiben a lakosságnak legalább l%>-a beszéli 56 22 11 1 5 36 43 5 1 11 9 18 14 7 14 12 6 7 2 3 4 11 9 1 90 90 59 41 28 l°/o-on alul 31 49 62 A 90 törvényhatóság közül 56-ban a magyar nyelv a legelterjedtebb, 14-ben a román, 11-ben a tót, 5-ben a német és 3-ban a horvát-szerb. A német tehát csak kevés helyütt jut első helyre elterjedtség dolgában, viszont második helyen már 36 törvényhatóságban szerepel. A magyar és a német nyelvet valamennyi törvényhatóságban beszéli a lakosságnak legalább 1%-a, ellenben a tót nyelvismeret 31, a román 49, a horvát-szerb 62 törvényhatóságban az 1% alatt marad. Érdekes még az egyes nemzetiségek kölcsönös nyelvtudását egymással szembeállítani (szintén az anyaországban) : Magyar németül tud 1,254.411, vagyis 12'6°/o »" tótul » 547.136, » 5-6°/O » románul » 400.096, » 4"o°/o » ruthénul » 49.841, » 0-b°/

0 » horvát-szerbül tud 178.508, » r§% ellenben