1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

85* német magyarul tud 750.971, vagyis 39*8% tót román ruthén horvát szerb 417.306, 373.822, 64.915, 59.939, 76.687, 21'«% lí-t»/

0 14-»»/o 30-8«/O 16-«% A ruthén kivételével tehát, abszolút véve, valamennyi nemzetiségből kevesebben tudnak magyarul, mint a magyarok közül az illető nemzetiségi nyelven. Semmi sem jellemzi jobban a magyarság liberális felfogását a nemzetiségi kérdésben : nemhogy saját nyelvét nem erőlteti a nemzetiségekre, ellenkezőleg ő tanulja el nagyobb mértékben a nemzetiségek nyelvét. Az, hogy az arányszámok a magyar nyelv kedvezőbb helyzetét mutatják, csak a nemzetiségek abszolút számának kisebb, a magyarság abszolút számának nagyobb voltában birja magyarázatát ; a tény az, hogy az érintkezési felület úgy a magyarságnál, mint a nemzetiségeknél egyenlő tömegekre terjed ki, lia tehát a nyelvek kölcsönhatása egyforma lenne, a másik nyelv ismeretének egyenlő nagyságú tömegeket kellene meghódítania, a valóságban azonban, mint látjuk, a nemzetiségi nyelvek jobban terjednek a magyarság közt, mint viszont. Nem egyes nemzetiségeknek, különösen a németeknek és a tótoknak fokozatos beolvadása is befolvással van. A többi nvelvek eeymásra való hatását a következő összeállítások mutatják Német tótul tud 117.737, vagyis 6-9% » románul tud 248.710, » 13'i°/o » ruthénul » 39.479, 2'i°/o » horvát-szerbül tud. 101.258, » 5's°/o, ellenben tót németül tud 82.588, » 4'2°/O román » » 60.479, » 2'I°/O ruthén » » 3.781, » 0*8®/ Q horvát » » 44.841, » 23-o«/o szerb » » . 39.749, » 8'6°/O Továbbá : Tót románul tud 10.643, vagyis » 0-«°/« » ruthénul » 1.389, vagyis » 0'i°/o » horvát-szerbül tud 15.927, » 0*s°/

0, ellenben román tótul tud 1.822, » 0-i°/o ruthén » » 10.037, » 2-i% horvát » » 1.963, » l*o°/o szerb » » 2.697, » 0'«°/o Azután : Román ruthénul tud 1.623, vagyis 0-o°/o » horvát-szerbül tu<5 23.617, » 0*8®/o, ellenben ruthén románul tud 4.532, » l-o°/o horvát » » 1.021, » 0*B<7O szerb » » 41.090, » 8*9% Végül : Ruthén horvát-szerbül tud. 2.215, vagyis 0*6°/

0, ellenben horvát ruthénul tud 68, » 0*o°/° szerb » » 120, » 0-o% A német nyelv helyzete hasonló a magyaréhoz : a németek közül is sokkal többen tanulnak meg a magyaron kívül más nyelveket, mint a hányan a más nyelvűek közül németül megtanulnak. Különösen feltűnő a különbség a román és a ruthén nyelv előnyére. Az előbbi különbséget leginkább az erdélyi szászok idézik elő, kik közül igen sokan (58-7%) beszélnek románul, míg az erdélyi románok közül viszont csak 1-4% tud németül. Nem érdektelen, hogy míg az erdélyi szászoknak 58'7%-a tud románul, az állam nyelvén, melynek tanítása iskoláikban kötelező, csak 34'0%-uk beszél. A ruthén nyelv nagy előnyét a német felett pedig az idézi elő, hogy a német zsargont beszélő zsidók a ruthén vidékeken vannak a legnagyobb számmal s közülök — már kereskedő foglalkozásuknál fogva is — sokan megtanulnak a nép nyelvén, a rutíién ellenben csak a legritkább esetben tanulja el a német zsargont, vagy a tulajdonképeni német nyelvet. A tót nyelv szintén erősen passzív a románnal szemben s a horvát-szerb nyelvvel szemben is, a minek az a magyarázata, hogy tótok jelentékenyebb számban elszórva élnek román és szerb környezetben, ellenben csak igen kevés román, horvát és szerb található a tót nyelvterületen. Sajátságos, hogy a tót és ruthén nyelv nagy hasonlósága és annak daczára, hogy a tótok és ruthének elég nagy területen élnek egymással összekeveredve, úgy, hogy a vegyes lakosságú területen úgyszólván csak vallásuk különbözteti meg őket, mégis olyan kevés tót van ruthén nyelvet értőnek kimutatva. Ezeken a területeken a ruthén nyelvet valószínűleg csak azért nem mutatták lei a tótoknál mint beszélt nyelvet, mert egészen természetesnek találják, hogy a két nyelvnek különösen a vegyes területeken való nagy hasonlósága mellett az, aid tót anyanyelvű, egyúttal ruthénul is tud. Hogy ezzel szemben tótul tudó ruthén aránytalanul több van kimutatva, onnan ered, hogy a görög katholikus tótok közül sokan a helyi hatóságok szakértő véleménye alapján ruthén anyanyelvűeknek mutattattak ki, bár a tótokkal majdnem egy nyelvet beszélnek ; az ilyeneknél az eredetileg anyanyelv gyanánt feltüntetett tót, mint egyéb beszélt nyelv szerepelt a feldolgozásban. A társországokban a horvát-szerb nyelvnek kétségtelenül igen nagy elterjedtsége van, a lakosságnak csupán 4-4 %-a nem beszéli ezt a nyelvet. Németül mindössze 10*8%, magyarul 6'5% beszél, a többi nyelvek pedig elenyésző kis számokkal szerepelnek. A horvát-szerb nyelvet a társországokban lakó valamennyi nemzetiségnek legalább fele beszéli, legtöbben tudnak horvát-szerb nyelven a ruthének (77-2%), legkevesebben a magyarok közül (60*0%). Egyes vármegyékben azonban a magyarság között is nagyon el van terjedve a társországok hivatalos nyelvének ismerete ; így Varazdin vármegyében a magyarságnak 78'5, Bjelovar-Krizevci vármegyében 70*3 %-a tud horvát-szerb nyelven. ModruS-Rijeka vármegyében azonban ez arányszám leszáll 46*6 %-ra és Osijek városban is 49-4%-ra. Az eddig felsorolt nyelveken kívül népszámlálásunk kimutatta azoknak a nyelveknek ismeretét is, a melyeket lakosságunknak különösen műveltebb része, nem annyira személyes érintkezés útján, mint