1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
82* Az összes népességből magyarul tud •/<> Országrész a városok- ., ^ általában vidéken ban Tisza bal partja 97's 65-s 70'c Tisza-Maros szöge 69*8 30'c 36-3 Királyhágóntúl 78-s 39-o 44*2 Magyarország 88-i 58-i 64\ Horvát-Szlavonországok.. 14-t 5*7 6-5 Magyarbirodalom 83"t 51*3 57** A társországokról nem szólva, valamennyi országrészben a városi lakosságnak nagy többsége tud magyarul. Még az erdélyi városok népességének is majdnem 4/ 6-e beszéli az állam nyelvét, holott itt a vidéki lakosságnak csak 39%-a tud magyarul. Hasonló, sőt aránylag még nagyobb különbség mutatkozik a vidéK és városok magyar nyelvismerete között a Tisza-Maros szögén, ahol a népes Arad és Makó javítják meg erősen a városok arányszámát. A társországok területén is erősebb a magyar nyelv ismerete a városokban, minta vidéken, de itt mindkét csoportban nagyon alacsony az arányszám. Legmagasabbra emelkedik a magyar helyőrség segítségével Brod városban, a hol 37*8%-ra megy fel, de a polgári népességben is meghaladja a 30%-ot (31*7). A már említett Osijeken kívül csupán még az Újvidékkel szemközt, a Duna másik partján fekvő Petrovaradin városban éri el a magyarul tudók aránya a 20%-ot. Fentebb láttuk, hogy az összes nem magyarajkú népességnekl7*9%-a, magában az anyaországban pedig 22*5 %-a tud magyarul. Fontos most már azt tudni, hogy az egyes nemzetiségek milyen mértékben birják a magyar nyelvet és hogy e tekintetben milyen a haladás az egyes nemzetiségeknél. Az erre vonatkozó adatok törvényhatóságonkint a 39. sz. táblán (1. a 152. lapon) találhatók. E tábla végszámait az anyaországról ideiktatjuk, kiegészítve az abszolút számokkal is : zetiségek s az iskolában a magyar nyelvet is jobban elsajátítják. Végül az is okozza a magyar nyelv nagyobb elterjedtségét a németek között, hogy a németeknek több mint Íj 1 0-ed része izraelita, kik máifoglalkozásuknál fogva rá vannak utalva a magyar nyelv tudására. A németek után az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek között legtöbb a magyarul tudó. Leginkább a bunyeváczok rúgtatják itt fel az arányszámot, kiknek már közel fele beszéli a magyar nyelvet. Magyarul tud ugyanis a bunyeváezoknak (sokáczoknak) ... 48-o°/ 0-a a vendeknek 34*7 0/ 0-a a czigányoknak 25-o 0/ 0-a a cseh-morváknak 32-7°/o-a a lengyeleknek lß^/o-a az olaszoknak ll-^/o-a a bolgároknak 29 ,8°/o-a Elég kedvező még a magyar nyelv ismerete a horvátok körében is, kiknek szintén több mint 30%-a tud magyarul. Legrosszabbul áll viszont a magyar nyelv ügye a románok és a ruthének között, kiknek csak 13—14%-a beszéli a magyar nyelvet. A haladás azonban, különösen a ruthéneknél, elég jelentékeny az utolsó 10 év alatt. Amint látjuk, e két nemzetiség kivételével a többinél már bekövetkezett az a helyzet, hogy a magyarul nem tudók száma abszolúte is fogyásnak indult. Ha nemek szerint külön vizsgáljuk a magyarul tudók arányát, azt találjuk, hogy a férfiak közül minden nemzetiségnél többen tudnak magyarul, mint a nők közül. Megmagyarázza ezt a két nem iskolázásának különböző mérve, azután az a körülmény, hogy a férfiak közül munkakeresés czéljából sokkal többen kerülnek a városokba és forgalmas ipartelepekre, a hol inkább nyílik alkalmuk a magyar nyelv megtanulására. Nagyon jó nyelvtanítója továbbá a férfiaknak a katonai szolgálat is. Hogy a 'férfiak magyar nyelvtudását mennyire előmozdítja a katonai szolgálat és az élet, a két nem adatainak korcsoportok szerint való szembeállítása is megmutatja : Korcsoport 3 évnél fiatalabb 3—5 éves C—11 » 12—14 » 15—19 » 20-29 » 30—39 » 40—49 » 50-59 » 60-69 » 70—79 » 80 .éven felül .... Általában 20-1 26s 13s 18'u 160 22a Az iskolába járás előtt a lányok nagyobb nyelvkészségüknél fogva még inkább megtanulnak magyarul, mint a fiúk, a tanköteles korban azonban a lányokmagyar nyelvismerete, annak következtében, hogy Magyarul tud nem tud tud Anyanyelv fogyás °/o-ban v. sza1900 1910 1900 1910 porodás 19001900 1910 1910 1900 1910 Német 618.841 756.971 1,380.219 1,146.386 -233.833 31-0 39-b Tót 301.587 417.306 1,700578 1,529.051 -171.527 15-1 21-4 Román 246.523 373.822 2,552.036 2,574.364 + 22.328 S-s 12-7 Ruthén 35.761 64.915 389.013 399.355 + 10.342 8-4 14-0 Horvát 43.004 59.939 148.428 134.869 — 13.559 22-5 30-8 Szerb 50.634 76.687 387.103 384.829 - 2.274 11*6 16'e Egyéb 88.379 126.149 244.629 275.263 + 30.634 26-5 31-4 Összesen... 1,384.729:1,875.789 6,802.006S,444.117 -357.889 16-9 22 S Legtöbben tudnak magyarul a németek közül, amit az magyaráz meg, hogy a németek jó része szét van szórva a magyar nyelvterületen, más része pedig közvetlenül érintkezik a magyar nyelvterülettel. Emellett a németek leginkább városlakók, s a városokban a magyarosodás gyorsabban folyik. A németek azért is tanulnak meg nagyobb számban magyarul, mert iskolázottabbak, mint a többi nemMagyarul férfiak közül 1900 1910 L*I L*I 3-9 4*c 15-9 25-s 23-7 37-s 25-7 3i-8 28-9 30's 26's 35-9 24-2 29-0 21 "G 25-0 20-1 20-9 18-1 18-9 14-7 16*3 íott a nem 11 nyelvű nők közül százalék 1900 1910 1*1 1*3 4"i 4*7 14's 24-a 20-s 34-0 21 v 30-a 19-1 25-0 15-0 20-7 13-5 16-0 11'» 14-3 10*8 12-0 9-8 lO'o 9-3 10-1 .gyár anyaösszes népességből 1900 1910 1*1 1*2 4-0 4-« 15"o 25'o 22*3 35-s 23-5 32*5 23'» 30-5 20-s 27-9 18-s sa-s 16-7 19« 15-s 16-3 13-8 14*8 11-8 13'»
