1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

I 81* csupán 1541 s az összes népességnek változatlanul 99*9%-a tud magyarul, ennek a kis visszaesésnek (86'4%-ról 85-9-re) igazán nincs jelentősége. Több törvényhatóságban ezúttal is abszolút többségbe jutottak a magyarul tudók, részint az idegenajkú népességben, részint az összes lakosságban. így pl. a nem magyarajkúak közt abszolút többség lett most már a magyarul tudó Székesfehérvárott, Komárom vármegyében és városban, Sopron városban, Tolna, Esztergom vm.-ben, Szabadkán, Pest vm.-ben, Kassán, Csanád vm.-ben és Temesvárott. Az összes népességben viszont elérték a magyarul tudók az abszolút többséget Moson, Bars vm.-ben, Selmeczbányán, Pozsony vm.-ben és Zomborban. A magyar anyaország 90 törvényhatósága közül most már 62-ben abszolút többségben vannak a magyarul tudók s csak 28 törvényhatóság van, ahol még nem érték el az abszolút többséget. 1880 óta ebben a tekintetben a helyzet így változott : A törvényhatóságok száma, melyekben a magyarul tudók abszolút nincsenek összetöbbségben abszolút többségösszevannak ben sen 1880 1910 1880 1910 Vármegyék 30 38 33 25 63 Tj. városok 18 24 9 3 27 Összesen , 48 62 42 28 9Ö~ A vármegyék száma, amelyekben a magyarul tudók abszolút többségben vannak, 30-ról 38-ra, a városi törvényhatóságoké pedig 18-ról 24-re szaporodott e 30 év alatt. Különösen nagy a javulás a városoknál, melyek között már csak 3 van (Versecz, Pancsova, Fiume) olyan, ahol a magyarul tudók nincsenek abszolút többségben. Az is figyelmet érdemel, hogy míg 1880-ban még 13 vármegyei és 1 városi törvényhatóságban (Fiume) még a 10%-ot sem érte el a magyarul tudók aránya, addig 1910-ben ilyen törvényhatóság már csak egy akadt (Árva 9-0%), sőt e 14 törvényhatóság közül 7-ben a 20%-on is felül emelkedett az arány. Horvát-Szlavonországokban a magyar nyelv csak a. magyar bevándorlók útján terjed, kiktől a benszülött lakosság egy része is megtanul magyarul. Magában Szlavóniában, ahová a magyar bevándorlás leginkább irányul, 1880 óta így alakultak a viszonvoK : Összes polgári Magyarul tudó Törvényhatóság népesség absz. számban %-ban 1880 1910 1880 1910 1880 1910 Poíega vármegye... 166.374 263.690 7.329 23.217 4u 8"s Srijem » ... 285.042 394.172 20.096 42.585 7'o 10'a Zemun tjv 11.836 15.835 1.221 2.578 10"a 16'a Virovitiea vármegye 165.163 240.694 22.472 50.623 13 « 21-o Osijek tjv 18.201 28.505 3.155 8.371 17^ 29-« S7.1avonország....... ^46.616 942.896 54.273 127.374 Su 13't Legtöbb magyarul tudó van az anyaországhoz legközelebb fekvő Virovitiea vármegyében és Osijek tj. városban, de a távolabb eső Zemun városnak is minden 6-ik lakója tud magyarul. Egész Szlavóniában pedig a magyarul tudók aránya 13*5%, tehát Népszámlálás. VI. olyan arány, amilyenhez hasonló néhány magyarországi vármegyében is található (Árva, Liptó, Trencsén, Krassó-Szörény, Szeben, Fogaras). A magyarul tudók arányát járásonkint grafikai térképen is szemléltetjük (1. a X. sz. térképet). E térkép nagyon hasonló ahhoz, a melyen a magyar anyanyelvűek arányát mutatjuk be, csak az árnyalatok sötétebbek a legtöbb járásban és városban, lévén mindenütt több a magyarul tudó, mint a magyar anyanyelvű. Élénken tárja elénk e térkép a városok szerepét a magyarság és a magyar nyelv terjedése szempontjából, amennyiben a városok mindenütt kitűnnek a környezetnél sötétebb, tehát a magyarságra kedvezőbb színezésükkel. A városokra vonatkozó adatokat épen erre a fontosságra való tekintettel külön és egyenkint is adjuk a 38. sz. táblán (1. a 148. lapon). Kiveszszük e táblából az anyaországra vonatkozó összefoglaló adatokat : A nem magyarok Az összes polközül gári népességből magyarul tudott % 1880 1910 1880 1910 Tj. városok 28M 52'a 72-4 89-0 Rt. » 26-1 44'Ü 74*4 86'a Városok összesen... 27u 49-1 73-a 88' 4 Vidék (községek)... 9-1 19i 48-ß 58-1 Magyarország... ll-i 2^4 52- 6 64' 7 A városokban hasonlíthatatlanul jobban terjedt a magyar nyelv ismerete, mint a vidéken, s a városok között is a népesebb, kultura és forgalom tekintetében előrehaladottabb törvényhatósági jogú városok tűnnek ki. Ma már városaink népességének csak valamivel több mint tized része nem tud magyarul, míg a községekben a lakosságnak még több mint 40%-a nem érti az állam nyelvét. A vidéken a haladás csekély a 30 év alatt, remélhető azonban, 'hogy jövőben e folyamat gyorsulni fog, arait abból lehet következtetni, hogy az utolsó évtizedben az arányszám növekvése majdnem ugyanannyi volt, mint az előző két évtizedben együttvéve. Egyes városokban a viszonyoknak szinte rohamos változását látjuk az utolsó 30 év alatt. Hogy csak néhány példát ragadjunk ki a sok közül, Kőszegen 46'1%-ról 88-5-re, Kismartonban 19'6-ről 59'3-re, Breznóbányán ITe-ről 50'4-re, Körmöczbányán 20'7-ről 62'5-re, Nyitrán 42-2-ről 80-o-re, Zólyomban 28'4-ről 73'4-re, Dobsinán 19'4-ről 66'0-re növekedett ez idő alatt a magyarul tudók száma. Minden országrészben megvan a fentebb említett előnye a városoknak a vidék fölött. A legutolsó népszámlálás arányszámait városok és vidék szerint szembesítve, a következő a kép : Országrész Duna jobb partja Duna bal partja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Az összes népességből magyarul tud °/o a városokban a vidéken általában 94-0 81-4 82-s 68-5 41'a 44's 95-1 83-s 89-1 83-«. 60-e 64-1 6*