1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

80* biztatóbb lialadás mutatkozik e téren. Itt már a nem magyar ajkú népességnek 22*5%-a beszél magyarul (1900-ban csak 16'9%-a), az összes népességnek pedig közel kétharmadrésze, 64'7%, érti az állam hivatalos nyelvét. 1900 óta, amikor az arányszám 59"6 volt, jelentékeny javulás mutatkozik. Még jelentékenyebbnek tűnik fel a haladás, ha az előző évtizedekkel hasonlítjuk össze az adatokat. Az anyaország polgári népességében : Magyarul tudott A

z arányszám Ni

n . növekvése JNep- a nem magyarok ... ... számla- közül általában ^nem ^ kSie

V szerTnt * St % ajkúak- lâba

n 1880 817.771 ll-i 7,221.841 52"s — — 1890 1,078.487 13's 8,436.423 55*7 i'i 3"a 1900 1,365.764 16's 9,954.598 59's 3'o 3's 1910 1,851.910 22-4 11,725.821 64*7 5'e B'a Évtized , . ,,, A magyarul nem A magyarul tudók tudók számának szaporodása vagy fogyása (—) számszerint % számszerint % 1880-1890 1,214.582 16"s 198.803 3-i 1890-1900 1,518.175 18 o 40.411 O'e 1900-1910 1,772.223 17's — 351.597 — 5"a A magyar nyelv terjedése tehát nemcsak állandó, de fokozatosan erősbödő tendencziát mutat, amely folyamat az utolsó évtizedben már olyan rohamos volt, hogy a magyarul nem tudók száma jelentékenyen — több mint 5%-kal — megfogyott. A 37. sz. tábla (1. a 144. lapon) törvényhatóságonkint is adja a magyarul tudásra vonatkozó adatokat az össze.s népességről az előző népszámlálás, a polgári népességről pedig az 1880. évi népszámlálás eredményeivel összehasonlítva. Ékesen szóló bizonyítékai ezek a számadatok a magyar nyelv következetes és feltartóztathatom terjedésének. Nincs az egész országban * egyetlen törvényhatóság sem, amelyben a magyarul tudók számaránya az utolsó tíz évben visszaesett volna, ellenben a legtöbb törvényhatóságban, különösen a városokban, igen nagy fejlődést látunk. Még örvendetesebb az eredmény, ha a rendelkezésre álló legrégibb adatokkal, az 1880. éviekkel, hasonlítjuk össze az 1910. évieket. Országrésze nkint adjuk itt az arányszámokat : Országrész A nem magyar ajkúak közül magyarul 1880 1910 Az összes polgári népességből tudott «/• 1880 1910 Duna jobb partja 19's Duna bal partja 6-« Duna-Tisza köze 22'7 Tisza jobb partja 9-7 Tisza bal partja 17'o Tisza-Maros szöge 6'3 Királyhágóntúl Ta Fiume város és kerülete 0y. Magyarország 11' i Horvát-Szlavonországok l'n Magyarbirodalom íh Ebből / ™

m

egYék \ tj. varosok 2yt 38-c 17-4 41-8 22-7 22-s 18-0 15*0 10 *o 74-0 30-5 77-5 48-4 64-e 20-s 35-s 2-3 82-» 44*4 89-1 64-0 70s 36-1 44'i 21-9 22-4 2-6 52-b 64'i 3' 3 6' 4 17-8 16-3 43"7 44681 53' s 85' c A társországokról nem szólva, amelyekre a magyar nyelv tanításáról szóló népiskolai törvény nem terjed ki s ahol a hivatalos nyelv és a gazdasági élet nyelve nem a magyar, minden országrészben haladás mutatkozik. A nem magyar ajkúaknái a DunaTisza közén és a Duna jobb partján legkedvezőbb a fejlődés, ahol az arányszám különben is legmagasabb volt s ma is az. Feltűnő viszont, hogy a harmadik legmagyarabb országrészben, a Tisza bal partján, a magyar nyelv terjedése csak mérsékelt keretek között mozog. Itt főkép Máramaros és Bihar vármegye nagy tömegű és elég gyorsan szaporodó nem magyar anyanyelvű lakossága késlelteti az arányszám emelkedését. Ha e két vármegyét leszámítjuk, úgy a nem magyar ajkúak közt az arányszám 26-4%ról 33-3%-ra növekszik, ami már jóval kedvezőbb, de még így sem éri el a többi országrész előhaladási arányait. Pedig épen ebben az országrészben fekszik Békés vármegye, a hol 45-5%-ról 71'5%-ra nőtt ez az arányszám,tehát Esztergom kivételével (29-i—55-7) valamennyi vármegye között legerőteljesebben. A városoknak majdnem mindegyikében hasonló nagy átalakulást észlelhetünk. Ha az összes törvényhatósági jogú városokat összefoglaljuk, a nem magyar ajkúak közt a magyarul tudók aránya 25'4%-ról 43'7%-ra nőtt e 30 év alatt. Egyes városokban szinte rohamos volt a magyar nyelv elterjedése, pl. Pécsett 35'0%-ról 73-8-re, Sopronban 25'2-ről 54'i-re, Pozsonyban 18*8-ről 47'9-re, Szabadkán 22'7-ről 52'3-re, Szegeden 52'0-ről 84'8-re, Budapesten 34-4-ről 71'8-re, Kassán 31'ó-ről 60'6-re, Aradon 47'2-ről 75'2-re, Temesvárt 29'4-ről 59'4-re emelkedett az arányszám. Az arányszámnak az összes polgári népességben való növekvése, már nemcsak a magyar nyelv terjedésétől, hanem jórészt maguknak a magyar anyanyelvűeknek szaporodási arányától is függ. Ahol mind a két fejlődési irányzat kedvezően halad előre, ott a legnagyobb növekvést látjuk a magyarul tudók arányainál. Legnagyobb ennélfogva az arányszám emelkedése a két felvidéki országrészben, továbbá a Tisza-Maros szögén, a hol 14- -16%-ot ér el a növekvés. Egyes törvényhatóságokban még ennél is nagyobb az emelkedés, pl. Moson vármegyében 32*4%ról 59'4%-ra, Selmeczbányán 17'4-ről 55'9-re, Pozsony városban 31-6-ről 69-2-re, Szabadkán 61'7-ről 80'2-re, Újvidéken 42'5-ről 64'4-re, Budapesten 71'7-ről 96'i-re, Kassán 58'8-ről 90'6-re, Temesvárt 43'8-ről 75'9-re, Verseczen ll'i-ről 39'0-re, Pancsován 15'2-ről 43'7-re. Fiúméban, a hol 30 év előtt alig volt (2-3%) néhány száz magyarul tudó, 1910-ben már a népesség 21'9%-ára szaporodott a számuk. Ha csak az utolsó 10 év fejlődését tekintjük. természetesen az előlialadás kisebb, mindamellett ^ i ... néhány törvényhatóságban elég jelentékeny, s országos átlagban is, amint láttuk, majdnem annyi, mint az előző két évtizedben együttvéve. Az egész országban mindössze egy törvényhatóság akad, Jász-NagykunSzolnok vármegye, ahol a nem magyarajkú népességnek 1910-ben kisebb %-a tud magyarul, mint 1900-ban. Itt azonban, ahol az idegenajkúak száma