1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

79* több a kizárólag csak magyarul tudó, mint 10 évvel előbb. A római katholikusoknál az arányszám nem változott, bár meg kell jegyezni, hogy ebben az országrészben a magyar római katholikusok közt jóval több a kizárólagos magyarságú, mint a reformátusok között, holott valamennyi többi országrészben fordítva áll a dolog. Erdélyben is csak Csík vármegye billenti a római katholikusok javára a mérleget, amelynek ke veretlen, színtiszta római katholikus magyarsága, amely különben is Erdély római tkatholikusságának legnagyobb tömegét teszi, 95-3%-ban csak magyarul beszél. Egyébként a legtöbb királyhágóntúli törvényhatóságban úgy a római katholikus, mint a református magyarságnál örvendetes haladás észlelhető az egynyelvűség felé, látszik tehát, hogy a fiatalabb nemzedék most már kevésbbé szorul rá a román nyelv tudására, mint eddig, talán amiatt is, mert ujabban viszont a románok közül többen tudnak magyarul. Ideiktatjuk az erdélyi arányszámokat 1900-ról és 1910-ről : A magyar anyanyelvű római . , katholikusok reformátusok közül csak magyarul tudott °/o 1900 1910 1900 1910 Alsó-Fehér vármegye 32-0 36-8 41-8 45-S Besztercze-Naszód vármegye ... 25-.1 23-9 28-0 28-A Brassó vármegye 60-8 62-B 65-T 68-3 Csík » 90-5 95 s 72-a 78-a Fogaras » 37 a 46*0 49-1 47-0 Háromszék » 94-5 92-8 94's 93-8 Hunyad » 39-0 51-c 35-0 52-a Kis-Küküllő vármegye 5A*t 57i 55-4 63"i Kolozs vármegye 47-0 53o 55-1 58-a Kolozsvár tjv 63-4 67-0 75-3 75-s Maros-Torda vármegye 81-s 82 "A 84-1 85-7 Marosvásárhely tjv 70 a 76'4 85-1 86-0 Nagy-Küküllő vármegye 48 "a 52-j 56-7 60-0 Szeben vármegye 39i 42'» 41-s 41-3 Szolnok-Doboka vármegye 36-0 41 'a 42-4 47-1 Torda-Aranyos » 45'2 53 B 56-3 58-s Udvarhely vármegye 9G-o 96-s 95-0 96-3 Királyhágóntúl 80-1 80B 70-1 72- s A 17 törvényhatóság közül alig akad egy-kettő, ahol a csak magyarul tudók aránya csökkent az utolsó 10 év alatt, s ha az egyik felekezetnél csökkenést látunk is, a másiknál viszont javulás mutatkozik (Besztercze-Naszód, Csík, Fogaras, Szeben, Udvarhely). Az egyetlen vármegye, ahol mindkét magyar felekezet vesztett egynyelvűségéből : Háromszék, a mely — mint látjuk — minden tekintetben a legkedvezőtlenebb viszonyokat mutatja. Ezzel szemben az erősen fejlődő magyarságú Hunyad vármegyében mindkét magyar felekezet igen nagy lépést tett az egynyelvűség felé, kétségtelenül bányamunkásoknak tiszta magyar vidékekről való beköltözése folytán. Ami az ágostai felekezetet illeti, ennek nemzetiségi tagoltságához és szétszórtságához képese elég nagy szélsőségeket találunk. Némely törvényhatóságban az ágostaiak vetekednek a reformátusokkal a kizárólagos magyarság dolgában, pl. Győr, Somogy, Vas, Veszprém, Csongrád vármegyék és Hódmezővásárhely, Kecskemét tj. városok, sőt Sopron vármegyében az ottani ágostaiak között határozottan jóval kedvezőbb (85*1%) az arányszám, mint az ugyanottani magyar reformátusok között. Általában a dunántúli magyar ágostai h. evangélikusok között oly sok a csak magyarul értő (82*6%), hogy az arányszám valamennyi többi országrész arányszámát erősen meghaladja. Legkevésbbé egynyelvűek a magyar ágostaiak a Duna bal partján (36-o%) s itt, valamint a másik felvidéki országrésznek a határhoz közel eső vármegyéiben az arányszám a 20% alá is sülyed. A magyar görög keletiek legkevésbbé tudnak más nyelvet Csongrád vármegyében, ahol 91'1%-uk csak magyarul beszél ; ugyancsak erősen egynyelvűek Háromszékben (86'0), Hódmezővásárhelyen (84'7) és Udvarhely vármegyében (84'5) ; ellenben a baranyai magyar görög keletieknek csak 20'5%-a, sőt Verseezen csak 13'6, Fiúméban csak 8'7%-a olyan, a ki a magyaron kívül más nyelven nem tud. Az unitáriusok idevonatkozó arányszámai elég egyenletesek, feltűnő mégis, hogy Alsó-Fehér vármegyében 36'2%-ra sülyedt a csak magyarul tudók aránya, tehát mélyebbre, mint az ugyanottani magyar római katholikusoké és reformátusoké. Ugyanez az eset Kolozs vármegyében is. Igen érdekesek a magyar izraeliták viszonyai az egynyelvűség tekintetében. Sajátságos, hogy a magyar zsidók között nem abban az országrészben legtöbb a csak magyarul beszélő, ahol a népességnek is legnagyobb százaléka magyar, vagyis a DunaTisza közén, hanem a Tisza bal partján, mert a Duna-Tisza közén Budapest nagy tömegű zsidósága, mely üzleti összeköttetéseinél fogva a német nyelvet többnyire beszéli, lenyomja az arányszámot 38'2%-ra. Ezzel szemben a Tisza bal partján a magyar zsidóságnak már fele (50-i%) nem is tud más nyelven, csak magyarul. Legtisztább magyarságú a hajdumegyei zsidóság, a melynek 64'1%-a csak magyarul tud. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs és Udvarhely vármegyékben, továbbá Nagyvárad városban 55%-on felül emelkedik ez az arányszám. Az anyaországi törvényhatóságok közül Árvában (8-4) és Trencsénben (9-3) legkisebb a magyar izraeliták között a csak magyarul tudók aránya. Ami már most az anyanyelven kívül beszélt egyéb nyelveket illeti, legfontosabb annak vizsgálata, hogy a magyar államnyelvet hányan beszélik és hogy annak ismerete hogyan terjedt a nem magyar ajkúak és általában az összes népesség körében. A nem magyar ajkúak közül o magyar állam egész területén közel 2 millió (1,939.987) ember tudott magyarul, vagyis az összes idegen ajkúnknak 17'9%-a. Az előző népszámláláskor az arányszám még csak 13"C% volt, a haladás tehát kétségbevonhatatlan. A magyar anyanyelvűeket is számításba véve, majdnem 12 millió (11,990.562) a magyarul tudók száma, ami a népességnek most már erős abszolút többségét teszi. Ha a társországokat, ahol a magyar nyelv terjedésének a horvát nyelv előjoga nagy akadályul szolgál, figyelmen kívül hagyjuk, magában az anyaországban természetesen sokkal