1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

78* ban meglepő példáit látjuk annak, hogy a magyar nyelv terjedésével egyúttal annak kizárólagossága is mily rohamosan halad előre. Budapesten pl. 1880ban a lakosságnak még csak 20'7%-a volt csak magyarul tudó, 1910-ben már 47'2%-a. Kassán ugyanezen idő alatt 9'9%-ról 33'0-re szökött ez az arányszám. Pécsett különösen az utolsó évtizedben nagy a haladás, 39'8%-ról 49'3-re ; Aradon hasonlókép az utolsó 10 év alatt (35'3—43*2). A vármegyék közű! is némelyikben 4—5%-kal lett több a csak magyarul tudó, pl. Nógrádban, Abauj-Tornában. Általában alig akad egy-két törvényhatóság, ahol a csak magyarul tudók aránya csökkent volna az utolsó évtizedben ; ilyenek Hódmezővásárhely, Bihar, Debreczen, Pancsova, Csík, Háromszék, Bjelovar-Krizevci és Virovitica. Ezek közül legtöbbnél a főokaz, hogy magának a magyarságnak az aránya is csökkent az illető törvényhatóságban s így természetszerűleg fogyott az összes népességben a csak magyarul tudók százaléka is. Nem érdektelen az sem, hogy a csak magyarul tudók felekezetenkint hány százalékát teszik egyrészt az illető felekezet magyarságának, másrészt az illető felekezet összes híveinek. Ezek az adatok'törvényhatóságonkint a 36. táblán (1. 142. lapon) találhatók. Kiveszszük e táblából az orszáeos eredményeket, mindjárt szembeállítva az 1900. évi megfelelő adatoklo.1 : Az illető felekezet p . magyarságából összes hívei közül Hittelekezet cgak magyaru

l tudott »/„ 1900 1910 1900 1910 Római katholikus ... 80805 40

's 43's Görög katholikus ... 70'i 09*4 9-s lOu Református 90-4 90'» 88*7 89'a Ág. hitv. evang CO-s 59'a 17-o 18'7 Görög keleti 57'o 52's 0-« 0'7 Unitárius 83-4 83-4 82-s 82"a Izraelita 36'a 39-o 25-« 29's Általában 79' o 79' o 35' s 38' o Mindenképen legkizárólagosabb a magyar nyelv a reformátusok körében, kiknek általában 9/

í

0-ed része nem is tud más nyelven, csak magyarul. Az unitáriusoknál, akik más nemzetiségek közé jobban be vannak ékelve, a magyar nyelv kizárólagossága már nem ilyen nagy. Legnagyobb felekezetünknek, a római katholikusoknak magyarsága is eléggé egynyelvű ; 4/

5 részük csupán magyarul beszél. De itt már sok lévén a más anyanyelvű, az összes római katholikusok közül csak 43-8% a csak magyarul tudó. Az egynyelvűségben — sajátságos — ez után oly felekezet következik, a melynek csak jelentéktelen kisebbsége magyar nyelvű : a görög katholikus. A magyar görög katholikusoknak majdnem 70%-a a magyaron kívül nem beszél más nyelvet annak daczára, hogy a magyar görög katholikusok idegen egyházi nyelvre vannak utalva. Az összes görög katholikusoknak is 1/j

0-ed része tisztán magyarnyelvű. A magyar ágostaiaknak már csak 60 %-a egynyelvű, s az összes ágostaiaknak 18'7 %-a csak magyarul tudó. Aránylag igen magas a csak magyarul tudók százaléka a magyar görög keletieknél, tekintetbe véve azt, hogy a görög keletiek kizárólag idegen nyelvű egyházi szervezetekbe tartoznak s hogy a magyar görög keletiek is legnagyobbrészt idegen környezetben élnek. Az összes görög keletiek között természetesen elenyésző csekély a csak magyarul tudók aránya. A zsidókat foglalkozási viszonyaik, műveltségük, városokban való lakásuk többnyelvűvé teszik, úgy, hogy közöttük — csak a magyar anyanyelvű zsidókat értve — legkevesebb a csak magyarul beszélő (39-o%). Elég nagy azonban — legalább a többi felekezethez képest — az összes izraeliták között a csak magyarul tudók aránya (29'5). Annak, hogy a magyar zsidók között ilyen kevés a csak magyarul tudó, az is a magyarázata, hogy a zsidók magyarosodása oly gyors volt, hogy előbbi anyanyelvüket, a németet, még nem volt idejük elfelejteni. Csak az újabb nemzedék egy része válik, különösen tiszta magyar vidéken, ahol a németre, mint üzleti nyelvre sincs nagy szükségük, egynyelvű magyarrá. Ez a folyamat, mint az adatokból látjuk, épen az izraelitáknál a leggyorsabb, kiknél a magyar anyanyelvűeknek még 1900-ban 36'3%-a volt csak magyarul tudó, 1910-ben ellenben már 39%-a. Szintúgy feltűnően megnövekedett az összes izraeliták között a csak magyarul beszélők %-a. Törvényhatóságok szerint nem ismertetjük részletesen ezeket az adatokat, csak néhány feltűnő végletre mutatunk rá. A magyar római katholikusok közt legkizárólagosabb a magyar nyelv Csongrád (98-5%) és Jász-N.-Szolnok (97-9) vármegyében. Ezeken kívül azonban még 13 törvényhatóság akad, ahol a magyar római katholikusoknak több mint 90%-a nem tud máskép, csak magyarul. Legkisebb százalék egynyelvű viszont a római katholikus magyarok közül az ujabban magyarosodó Selmeczbányán (15"6%), ahol a népesség nagy része már magyarnak vallja magát, de a tót nyelvet még beszéli. Míg az anyaországban a legkisebb arányt felmutató országrészben is, a Tisza-Maros szögén, majdnem 70-et ér el a csak magyarul tudók %-a a magyar római katholikusok közt, addig Horvát-Szlavonországokban 34'4-re száll le ez az arány, jeléül annak, hogy a társországbeli magyarság erősen ki van téve az elhorvátosodás veszélyének. A magyar görög katholikusok legtisztább magyarságúak Ilajdu vármegyében, ahol 99 i%-uk csak magyarul tud ; Szabolcsban is 90%-on felül van ez az arány. Sárosban ellenben csak 18'7 %-a a magyar görög katholikusoknak kizárólag magyar nyelvű. A reformátusokat tekintve, természetesen egész sora van a törvényhatóságoknak, ahol 90%-on felül emelkedik a csak magyarul tudók aránya. A társországokról nem szólva, ahol 57'3%-ra sülyed ez az arány, az anyaországban a Királyhágón túl legkedvezőtlenebb a helyzet, ;ihol a magyar reformátusoknak csak 72'8%-a csak magyarul tudó, tehát 27'2%-uk beszél egy más — leginkább a román és a német — nyelvet. Hogy azonban legalább az újabb időben eloláhosodás nem folyik, bizonyítja az, hogy az utolsó 10 év alatt ez az arányszám 2'i-del növekedett, vagyis Erdélyben a magyar reformátusok között most