1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
52* való megoszlásának ismeretére. A házasságban élők nagy száma mindenkor előnynek és kedvező állapotnak tekintetett nemcsak általános demográfiái szempontból, hanem az erkölcsi és társadalmi rend szempontjából is, a melynek a házasság egyik erős alapja. A Magyarbirodalom népessége következőkép oszlott meg családi állapot szerint : Családi állapot Férfi Nő Összes népesség Férfi Nő Összes népesség Családi állapot abszolút számokban százalékokban Nőtlen,hajadon Házas Özvegy 5,871.952 4,119.674 339.737 13.970 5,287.669 4,279.346 948.767 25.372 11,159.621 8,399.020 1,288.504 39.342 56-s 39-s 3-s O'i 50-3 40-« 9-0 0-8 53-4 40-3 6-3 0-2 Törvényesen elvált 5,871.952 4,119.674 339.737 13.970 5,287.669 4,279.346 948.767 25.372 11,159.621 8,399.020 1,288.504 39.342 56-s 39-s 3-s O'i 50-3 40-« 9-0 0-8 53-4 40-3 6-3 0-2 Összesen... 5,871.952 4,119.674 339.737 13.970 5,287.669 4,279.346 948.767 25.372 11,159.621 8,399.020 1,288.504 39.342 56-s 39-s 3-s O'i 50-3 40-« 9-0 0-8 53-4 40-3 6-3 0-2 Összesen... 10,345.333110,541.154 20,886.487 lOO-o 100-0 100-c Népességünknek e szerint 40'2 %-a él házassági kötelékben, míg a nőtlenek és hajadonok aránya, a kik között természetesen a házasságképes kort még el nem ért gyermekek is szerepelnek, a népességnek jóval több mint felére rúg. A lakosság többi része özvegyi állapotban van, az elváltak alig számbavehető törttel szerepelvén. A házasok aránya mindkét nemnél körülbelül egyforma ; elég nagy különbség mutatkozik azonban a nőtlenek és hajadonok arányánál, mely a férfiaknál jóval nagyobb, mint a nőknél, míg ezzel ellentétben özvegy közel háromszor annyi van, a nők, mint a férfiak közt. Feltünhetik, hogy a férjes nők száma jóval több a nős férfiakénál, holott e két számnak egyeznie kellene egymással, ha minden házasfél párjával együtt íratott volna össze az ország területén. A különbözet majdnem 160.000-re rúg ; legalább ennyi tehát azoknak a nőknek száma, a kiknek férje külföldön, túlnyomórészt Amerikában tartózkodott a népszámlálás idején. A valóságban e szám még jóval nagyobb, — valószínűleg meghaladja a 200.000-et — mert viszont sok munkakereső külföldi házas férfi volt ugyanakkor az országban, kinek felesége nem szerepel a magyarországi népszámlálásban. Hogy a kivándorlás mennyire meglazítja a családi kötelékeket s hogy az erősen kivándorló vármegyékben a házas nőknek mily nagy tömege él férj nélkül, arra nézve legyen elég néhány példát felhozni : Vármegye Házas A házas nők többlete Vármegye férfiak nők száma számszerint ai O N & -öS ^ -cS PÖÍO o Árva 13.594 16.011 2.417 15-1 Liptó 15.311 17.299 1.988 11-6 Trencsén 49.337 59.084 9.747 16-s Turócz 10.085 11.066 981 8-9 Abauj-Torna 28.230 32.983 4.753 14-4 Sáros 28.903 35.166 6.263 17-8 Vármegye Szepes Ung... Zemplén Lika-Krbava Modrus-Rijeka Zagreb E 12 megye összesen... Ugyané 12 megye 1900-ban... Magában e 12 vármegyében tehát legalább 84.000 férjes nőnek távol volt a férje a népszámlálás idején. Az összes házas nőknek egy hatodrésze él így férj nélkül, sőt a tengerparti két vármegyében, a hol a kivándorláson kivül a foglalkozás — a tengeri hajózás — is sok férfit elvon családi tűzhelyétől, minden negyedik nőnek hiányzott a férje. A családi élet e nagyfokú szünetelésének feltétlenül hatással kellett lennie a születési viszonyokra s tényleg azt látjuk, hogy e 12 vármegyében 1900-tól 1910-ig 100.005-ről 89.729-re, vagyis 10.276-tal, 10'3%-kal csökkent az élveszületések száma, míg az egész országban ugyanezen idő alatt 752.718-ról 742.899-re, vagyis 9.819-czel, 1'3%-kal. A születések egész abszolút fogyása tehát erre a 12 vármegyére esett, a hol a férjek legnagyobb százaléka van távol. A házas férfiak hiánya még feltűnőbb, ha a városi törvényhatóságokat külön veszszük. A városokban ugyanis többnyire a házas férfiak száma több, mint a férjes nőké, ugyanazon okból, amely miatt, az egész országot véve, a házas nőknek van többletük. A városok felszívják a munkaképes házas férfiak nagy tömegét, a kiknek egy része, legalább egyelőre családja nélkül költözik a városba. Az összes törvényhatósági jogú városokban 424.845 házas férfival csak 415.777 férjes nő áll szemben, magukban a vármegyékben tehát 3,694.829 házas férfihez képest 3,863.332 1) a férjes nők száma, vagyis majdnem 170.000-rel több. Ha a népességnek családi állapot szerint való megoszlását törvényhatóságonkint és időszakonkint akarjuk vizsgálni, nem lehet a kormegoszlás adatait figyelmen kivül hagyni, mert a korosztályok különböző képviseltetése igen nagy befolyással lehet a családi állapot szerint való megoszlásra. Legegyszerűbb a 15 éven aluli részét a lakosságnak kihagyni a számításból, mert ezek a finemnél teljes egészükben, a nőknél is majdnem kizárólag a nőtlenek és hajadonok csoportjához tartoznak. A 15 éven felüli népességből 27*7% volt nőtlen, hajadon, 62*4% házas, 9"6% özvegy és 0'3% elvált ») A férjes nőknél itt csak a 15 éven felüliek vannak számítva, mert a 15 éven aluli férjes nők száma oly kevés (az egész országban csak '237), hogy bátran figyelmen kivül hagyható. Házas A házas nok többlete férfiak nők számai S 03 cä N ,0 száma szerint ÜlO t, cä « 29.660 33.481 3.8Î1 11-4 26.309 32.234 5.925 18-4 58.479 70.382 11.903 16-9 30.211 39.810 9.599 24-1 35.492 48.488 12.990 20-8 95.211 108.904 13.693 12« 420.822 504.908 84.086 16T , 428.586 484.124 55.538 IV 5