1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

resen múlja felül az elvándorlást. Budapesten az arányszám már csak 428, mert Budapestről újabban az elvándorlás, jobban mondva a szomszéd községekbe való kitelepedés nagyon jelentékeny. Pest megyében, mint fentebb láttuk, 1900-ban 29.601, 1910-ben pedig már 59.368 budapesti születésű egyén Íratott össze. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy az odavándorlás most csak négyszeresen múlja felül az elvándorlást, holott 1900-ban még a különbözet hatszoros volt. Magas még az odavándorlás arányszáma az elvándorláshoz képest Temesvárt, a hol szintén több mint négyszeres (404). Pécs, Pozsony, Debreczen, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Fiume és Zemun városok azok, amelyekben jelentéktelen még az elvándorlás az odavándorláshoz képest, a mennyiben az utóbbi legalább háromszor olyan nagy, mint az előbbi. A vármegyék közül az egyetlen Hunyad az, amely ezt az arányszámot eléri (315), a többi, aktivitást felmutató vármegyében már az elvándorlás is elég jelentékeny, úgy, hogy az odavándorlás legfeljebb kétszerese az elvándorlásnak. Az ellenkező végletet azok a törvényhatóságok képviselik, amelyekben viszont az odavándorlás jelentéktelen az elvándorláshoz képest. Ezeknél az arányszám igen alacsonyra száll le. Li ka-Kr bávánál mindössze 12%-a az odavándorlás az elvándorlásnak, tehát még nyolczadrészét sem éri el. Hasonlókép nagyon gyönge vonzóerőt gyakorol más törvényhatóságokra Árva vármegye, a hol 20 ez az arányszám. A sűrű lakosság okozhatja, hogy Varazdin vármegyében is majdnem ötszörösen felülmúlja az elvándorlás az oda vándorlást (21). Még a gazdag, de szintén elég sűrű népességű Bács-Bodrog vármegyében is jelentéktelen az odavándorlás (27 %) az elvándorláshoz képest. Fejér, Győr, Sopron és Modrus-Rijeka vármegyék még azok, amelyekben az arányszám nem éri el a 40-et. A 10. sz. táblának jjlső része (a) táblázat) minden törvényhatóságnak valamennyi más törvényhatósággal való népcseréjét közli. Budapestnek és Fiúménak, mint legfontosabb és legérdekesebb két városnak a többi törvényhatósággal való népcseréjéről már fentebb megemlékeztünk, még csak azt említjük meg, hogy Budapest vonzóereje adataink szerint nemcsak a vidékre, illetőleg a falusi lakosságra nagy, hanem elég jelentékeny részét felszívja a vidéki városok lakosságának is. A többi 30 törvényhatósági jogú várostól a főváros nyeresége 37.426 ember ; aránylag jóval kisebb ez a szám, mint a vármegyéktől való népnyereség, abszolúte azonban elég jelentékeny, ha figyelembe veszszük, hogy e néptömeget Budapest a vidéki városok fejlődésétől vonta el. A vidéki városoknak egymás között már sokkal kisebb a népcseréjük, mint a fővárossal és a népcsere mérlege is ritkán rúg néhány száz lélekre. Legnagyobb nyeresége van a vidéki városok között a többiekkel szemben Temesvárnak, a hol ez 2.134 lélekre megy fel ; Zagrebnek 1.721, Szegednek már csak 674, Nagyváradnak 614, Fiumének 558 lélek a nyeresége a fővároson kívül a többi várostól. Legjobban elfolyik viszont más városokba Baja népessége, a mely 838 lélekkel adózott a közeli törvényhatósági jogú városoknak. A vármegyék egymás közötti népcseréjénél már ritkán működik közre a városok vonzóereje ; ez csak ott észlelhető, a hol kis népességű vármegyében aránylag nagy lakosságú és gyorsan fejlődő rendezett tanácsú város fekszik, pl. Brassó, Nagyszeben. Egyébként a legtöbb vármegye népcseréje a természetes vándormozgalom irányát mutatja. Már a mult népszámlálás alkalmával rámutattunk arra, hogy Magyarországon a belső vándorlások iránya általában északról délre és a perifériákról az ország közepe felé tart. A fő gyűjtőpont az ország déli középső része (Srijem vármegye), a hová úgy északról, mint keletről és nyugatról áramlik a népesség. Az előző népszámlálás alkalmával a népességnek ezt az áramlási irányát vármegyéken keresztül több példában is bemutattuk. Az 1910. évi népszámlálás adatai alapján is lehet hasonló összeállítást készíteni, bár tagadhatatlan, hogy azóta több helyen a belső vándorlás iránya megváltozott. Az északról délre való vándorlást mégis szépen ki lehet most is mutatni a következő vármegyéken keresztül (a vármegyék nevei közé irt szám a délibb fekvésű vármegye nyereségét jelzi északi szomszédjától) : Árva 1.174 Liptó 165 Zólyom 1.178 Hont «80 Esztergom 98 Fejér 537 Tolna 3.155 Baranya 4.239 Virovitica 2.204 Poiega vagy : Sáros 908 Abauj-Torna 840 Borsod azután : Hajdú 74 Békés 2.033 Csanád 2.185 Torontál ' 2.390 Srijem Borsod és Hajdú között már megfordult a vándorlás iránya, mert Borsod bányái és ipartelepei (Diósgyőr, özd) délről is vonzanak. Az észak-déli irány a belső vándorlásban még keletebbre menve is kivehető : Máramaros 221 Szolnok-Dohoka 199 Kolozs 598 Torda-Aranyos 1.316 Alsó-Fehér 4.780 Hunyad