1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

41)* Erdélyben ezzel a vándorlási iránynyal szemben már a kelet-nyugati vándorlási irány is érezteti hatását, mint az alábbi két példából látható : Csík Háromszék 159 241 Udvarhely Nagy-Küküllő 520 2.525 Kis-Küküllő Szeben 663 640 Alsó-Fehér Hunyad 4.780 Hunyad Az irány mindenütt Hunyad vármegye felé mutat, amely egyébként nyugati és északnyugati szomszédjaitól is kap népességet. Horvát-Sziavonországokban viszont a tengerparttól befelé és a szia von vármegyék felé, tehát nyugatra való áramlás észlelhető : Lika-Krbava 566 Modrus-Rijeka 3.013 Zagreb 3.037 Bj elovar-Krizevci 426 Pozega vagy : Varaádin 9.439 Bj elovar-Krizevci 144 Virovitica 244 Srijem Ha ezeknek a belső vándorlásoknak irányát Magyarország térképén követjük, úgy meg lehet állapítani azt, hogy ez az irány nagyjából egyezik a főbb folyók folyásával, tehát a hegyes vidékekről az alacsonyabb fekvésű vidékekre s innen a síkság felé tart. Az emberiség vándorösztönének őseredeti megnyilvánulása ez ; az alacsonyabb fekvésű, jobb földű és kedvezőbb klimájú alföldnek mindig nagy voty a vonzóereje a hegyvidékek lakóira. Ha újabban ettől a vándorlási iránytól eltérő alakulását látjuk a vándorlásoknak, azt nem természeti okok, hanem egyéb körülmények (mesterséges telepítés, bányák, gyáripar, nagyobb városok) magyarázzák. 4. A népesség állampolgárság szerint ; jogi népesség. A Magyarbirodalom összes népességéből 20 millió 608.357 lélek magyar állampolgár és csak 278,130 külföldi honos. A külföldi állampolgárok száma tehát Magyarországon aránylag kevés, mindössze i. 33 SJ lakosságnak, óriási kivándorlásunk mellett csekély az a népnyereség, a mit a bevándorlás révén külföldről kapunk. A mint azonban kivándorlásunk folyton növekszik, úgy a bevándorlás méretei is nagyobbodnak, bár korántsem olyan arányban, mint a kivándorláséi. Ez a jelenség egyébként más országokban is mutatkozik ; majdnem mindenütt azt látjuk, hogy a külföldi honosok száma állandóan növekszik, a mi a közlekedési viszonyok fejlődésével, a munkaalkalmak szaporodásával és a nemzetközi érintkezés mind sűrűbbé válásával jár együtt. Nem lesz érdektelen néhány európai állam adatait bemutatni a külföldi honosokról. A külföldi állampolgárok száma és az összes népességhez való aránya a következő volt : A népszámlálás éve A külföldi állampolgárok a népesség száma o/

0.4

a

n b 1910 552.011 14l 1899 467.394 7-8 1910 254.547 3M 1911 1,159.835 3o 1910 609.758 2-1 1910 1,261.652 ls 1910 278.130 1-3 1909 69.982 l'a 1910 25.762 Ii 1910 43.657 l-i» 1900 24.280 l'o 1911 41.197 0-7 1910 21.708 Ol 1910 61.992 Oá 1911 ' 79.756 0-3 Ország Svájcz Románia Belgium Francziaország. Ausztria Németország.... Magyarország . Németalföld .... Norvégia Bulgária Szerbia Portugália Svédország Spanyolország. Olaszország .... Legtöbb külföldi van aránylag Svájczban, a minek az a magyarázata, hogy Svájczban három nagy nyelvterületnek, a francziának, németnek és olasznak a határa esik egybe s Svájcz szabadelvű törvényhozása, alacsony közterhei, sok szocziális berendezkedése mind a három népre nagyon vonzók. Különösen a svájczi városok telvék a város anyanyelvének megfelelő ország kivándorlóival. Hozzájárul ehhez a nagy idegenforgalom, minek folytán a népszámlálás sok olyan külföldit talál az ország területén, aki csak ideiglenesen tartózkodik ott. Svájczban ennek következtében már minden hatodik-hetedik ember idegen. Svájcz után Románia következik szintén igen tekintélyes számú idegennel, kiknek azonban több mint fele romániai zsidó, kiket a román statisztika nem ismer el román állampolgároknak. Az idegenek száma és aránya azonban a zsidók nélkül is elég nagy Romániában. Tömegre Németország és Francziaország mutathatja fel a külföldiek legnagyobb számát. Magyarország a sornak körülbelül közepén áll, míg a legkevesebb külföldi azokban az országokban talál ható, amelyek a kontinens szélem, félszigetein feküsznek, a melyek tehát a nemzetközi forgalomból is többé-kevésbbé kiesnek. Az utolsó évtizedben a külföldi honosok száma egész Magyarországon 32.586 lélekkel vagyis 13*3 %-kal növekedett, míg az összes népesség szaporodása csak 8'5%-ot tett. Ennek folytán a külföldi honosok arányszáma a népességben l

,28%-ról 1'33-ra emelkedett. Az előző évtizedekben a külföldi honosok arányszáma gyorsabban növekedett. Csak a polgári népességet véve, a külföldiek aránya volt 1880-ban 0-77, 1890-ben 1'04 és 1900-ban 1-24%. A térfoglalás mértéke e szerint évtizedről-évtizedre kisebb lesz : 1880-tól 1890-ig volt 0-27, 1890-től 1900-ig 0'2o és 1900-tól 1910-ig már csak O'os. Már az 1900. évi népszámlálás eredményeit ismertető közleményben rámutattunk arra, hogy a városi népességben erősen csökken a külföldiek aránya s csak a vármegyék népességében, különösen ott, a hol nagy bánya- és ipartelepek vannak, növekszik. Ez a folyamat az elmúlt évtizedben még fokozottabb mértékben jelentkezik. 1900-tól 1910-ig a városokban már abszolút