1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

41)* hogy minden törvényhatóságnak milyen a népcseréje a többi törvényhatóságokkal szemben. Egyelőre azokat az összefoglalt adatokat vizsgáljuk, amelyek a 10b) sz. táblán (1. a 6(5. lapon) találhatók. E tábla 5. rovata mutatja, hogy mely törvényhatóságoknak belső vándormozgalma jár aktiv népnyereséggel az illető törvényhatóságokra nézve. Természetesen első sorban a városok azok, a melyeknek népcseréje aktiv ; a 31 város között mindössze kettő akad, Selmeczbánya és Hódmezővásárhely, melyeknél az elvándorlás nagyobb volt mint az odavándorlás. Az előbbinél csupán 151-re, az utóbbinál azonban 5198-ra rúgott a mérleg passzivitása ; a többi városnak kivétel nélkül aktiv volt a népcseréje. Abszolút véve természetesen Budapestnek van a legnagyobb nyeresége (398.109), relative azonban Temesvár szaporulata nagyobb volt a bevándorlás folytán, mert az aktivitás a lélekszám 46-2%-ára rúgott, míg Budapesten csak 45-2%-ra. Magas még ez az arányszám Zagreb városnál (44-6%) és Nagyváradon is meghaladja a 40%-ot (40-1). 30—40 között van az aktivitás arányszáma Pécs, Győr, Pozsony, Űjvidék, Kassa, Miskolcz, Debreczen, Szatmárnémeti, Arad, Pancsova, . Kolozsvár, Marosvásárhely, Zemun és Osijek városokban, tehát többnyire azokban a városokban, amelyek gyorsan fejlődnek vagy fejlődtek, vagy amelyek túlnyomóan bevándorlás folytán növekednek. Annak, hogy Pancsova is szerepel ebben a sorozatban, holott e város fejlődése igen lassú, az a magyarázata, hogy Pancsováról jelentékeny kivándorlás folyik külföldre, különösen Szerbiába, ez peclig számainkban, amelyek csak a belső vándormozgalmat jelzik, nem juthat kifejezésre. Hasonló ok miatt nem került viszont a gyorsan fejlődő Fiume ezek közé a városok közé, mert ott a bevándorlók jelentékeny kontingensét a külföldiek teszik. Mint később látni fogjuk, Fiúménak csak magával Ausztriával szemben 14.000-nél többre rúg az embernyeresége. A vármegyék között mindössze 13 akad, a melynek belső népcseréje aktív mérleget mutat ; ezek a nyereség viszonylagos nagyságának sorrendjében a következők : Odavándorlási többlet. Varmegye abg

z szám /

o Brassó 11.112 llo Pozega 27.225 10:J Pest-P.-S.-Kiskun 103.615 10o Hunyad 29.855 8's Srijem 32.881 8-s Virovitica 18.330 Te Bjelovar-Krizevei 23.228 7-<> Odavándor,

T

> lási többlet Varmegye abs

z szám Szeben 10.585 6"o Krassó-Szörény ... 19.061 Vi Besztercze-Naszód 4.607 3'c Temes 3.302 0"8 Moson 256 O á Fogaras 103 o-i E 13 vármegye közül 6 összefüggő területet alkot a déli határon Brassótól Temesig, másik négy vármegye Szlavóniában képez összefüggő területet ; e két területet egymástól csak Torontál Választja el. Már ezek az adatok is mutatják, hogy Magyarországon a. belső vándorlások iránya elsősorban északról délre tart, azért van a déli vármegyéknek odavándorlási többletük. Brassó és Szeben vármegyéknél ezenkívül Brassó és Nagyszeben városok vonzóereje is okozhatta a többletet. Sajátságos, hogy e vármegyék között olyanok is szerepelnek, a melyeknek a 4. sz. tábla tanúsága szerint az elmúlt évtizedben elég nagy volt a kivándorlási többletük, ilyenek pl. Moson, Temes, Fogaras, a belső vándorlások szerint mégis aktív a mérlegük. Ezt a látszólagos ellenmondást az magyarázza meg, hogy a vándorlási differentiában a külföldre való kivándorlás is kifejezésre jut, míg itt csak a Magyarbirodalom területén belül folyó vándorlás mérlege van feltüntetve, továbbá az, hogy az előbbi számítás az elmúlt évtized vándorlási különbözetét jelzi, míg az adatoknak születéshely szerint való összevetése egy elmúlt hosszabb időszak belső vándormozgalmának eredményét mutatja. A többi 58 vármegyénél mindnél kisebb-nagyobb elvándorlási többlet jelentkezik. Abszolút számban legnagyobb ez az elvándorlási többlet Bács-Bodrogvármegyénél, a hol meghaladja a 100.000 lelket. Torontálban már csak 52.700, Fejér vármegyében 45.500 az elvándorlási többlet. A tényleges népességhez viszonyítva legnagyobb az elvándorlási többlet a kis Győr vármegyében, a hol a népességnek 22-8%-ára rúgott (ennek természetesen jórésze Győr városára esett). Igen passzív még Fejér vármegye mérlege is, a hol 21-3 %-ra emelkedett ez az arányszám ; itt az elvándorlás túlnyomóan Budapestnek jutott. BácsBodrognak a magas abszolút szám daczára már csak 15-9% az elvándorlási többlete, mely leginkább a társországoknak és a megye területén fekvő törvényhatósági jogú városoknak népességét szaporította. A 10%-ot meghaladta még az elvándorlási többlet 13 vármegyében, melyek közül 9 a Duna jobb és bal partján fekszik, kettő (Csongrád és Heves) a Duna-Tisza közén, egy (Abauj-Torna) a Tisza jobb partján és egy (Udvarhely) Erdélyben. Ha az egyes törvényhatóságok vándorlási mérlegét az előző népszámlálás által megállapított mérleggel hasonlítjuk össze, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb törvényhatóságnál nagyobbodtak a számok mindkét irány felé, vagyis úgy a passzivitás, mint az aktivitás is növekedett, ami a belső vándorlások élénkülésére vall. A vándorlások kisebb-nagyobb intenzitását jelzik azok az arányszámok is, amelyeket a már többször említett 10b) sz. tábla utolsó rovatában közlünk. Itt az egyes törvényhatóságokban az elvándorlás nagysága van viszonylatba állítva az oda vándorlással, úgy, hogy az elvándorlás 100-nak van véve, és ehhez való viszonyításban van kifejezve az odavándorlás nagysága. Ott, a hol az odavándorlás nagyobb mint az elvándorlás, vagyis a hol a mérleg aktív, természetesen a viszonyszám meghaladja a 100-at, ellenkező esetben alatta marad. Minél nagyobb tehát az arányszám, annál erősebb az illető törvényhatóságba az odavándorlás az elvándorlással szemben. Legnagyobb a szóban forgó arányszám valamennyi törvényhatóság között Zagreb városnál, a hol 555-öt tesz, itt tehát az odavándorlás 5 és félsze-