1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

városok lakosságának több mint 10%-a költözött a fővárosba. Érdekes jelenség még az utolsó évtizedben a székelyek erős beözönlése Budapestre, ami a székelyek romániai kivándorlását is enyhítette. A két utolsó népszámlálás szerint a Székelyföldön születettek száma következő volt Budapesten : Törvényhatóság 1900 1910 Csík vm 904 2.493 Háromszék vm 1.021 1.945 Maros-Torda vm. 785 2.292 Marosvásárhely tjv. ... 485 619 Udvarhely vm 1.469 4.657 Székelyföld összesen 4.664 12.006 Erdély többi része 7.354 13.545 Székelyföldről származó ember tehát majdnem háromszor annyi van most Budapesten, mint 10 év előtt. Erdély többi részéből is elég nagy volt aránylag a bevándorlás, de még abszolúte is kisebb, mint a Székelyföldről. Budapest királyhágóntúli származású lakosságának majdnem fele a Székelyföldről való. Ha már most a népcsere mérlegét nézzük, a melynél a budapesti születésűek, de vidéken összeírtak is számításba vannak véve, azt találjuk, hogy a népcsere mérlege a Duna-Tisza közével, a Tisza jobb partjával és Fiúméval szemben romlott, vagyis ezekbe az országrészekbe, illetőleg Fiume városba nagyobb volt Budapestről az elvándorlás az elmúlt évtizedben, mint a bevándorlás Budapestre. Általában véve budapesti születésű az egész országban mindenütt jóval több Íratott össze mint 10 év előtt, amit részben az is okoz, hogy az állami gyermekmenhely sok Budapesten született csecsemőt helyez ki vidékre. Hogy azonban a Duna-Tisza közén a nagy bevándorlás daczára annyira romlott a népcsere mérlege, azt főként a budapesti lakosságnak a szomszédos községekbe való kitelepedése idézte elő. Pest megyében rendkívül megszaporodott a fővárosban születettek száma, 29.601-ről 59.368-ra, ugyanakkor a Budapesten összeirt pestmegyei születésűek száma 54.352-ről csak 67.627-re növekedett, tehát a népcsere aktivitása 10 év alatt 24.751-ről 8.259-re csökkent. Visszatérve a 9. sz. tábla adataira, a külföldi születésűek aránya, mint fentebb láttuk, változatlan maradt az ország összes népességében ; de míg az Ausztriában szülöttek aránya egy tizeddel csökkent, az egyéb külföldön szülötteké ugyanannyival növekedett. Legtöbb osztrák születésű van a társországokban és a két felvidéki országrészben, legkevesebb általában az alföldi vármegyékben és a Királyhágón túl. A Tisza balpartja kivételével minden országrészben csökkent az ausztriai születésűek arányszáma, amely egyébként néhány várost kivéve (Fiume 23-3, Zagreb 12-7, Pozsony, Varazdin 8\>, Sopron 5-7, Kassa 4-9, Budapest 4-3%) sehol sem emelkedik magasra s a vármegyék közül csak Pozegában éri el a 4%-ot. Az egyéb külföldön szülöttek arányszáma viszont minden országrészben növekeNópszámlálás, VI. dett, még pedig főként az Amerikában születettekrévén, kiknek száma tíz év alatt 7.608-ról 31.918-ra ugrott fel. Minthogy az amerikai államok honpolgárainak száma ez idő alatt nemcsak nem szaporodott, hanem 962-ről 852-re fogyott, világos, hogy az Amerikában szülöttek számát az Amerikából visszavándorolt honosainknak ott született gyermekei rúgtatták fel, akik némely vármegyében már elég jelentékeny kontingensét teszik a lakosságnak, s 1910-ben már ott is elég nagy számokkal jelentkeznek, a hol tíz év előtt még nyomuk is alig volt. Legnagyobb számmal vannak természetesen azokban a vármegyékben, a honnan legrégibb az amerikai kivándorlás, így pl. Abauj-Tornában 2.332, Sárosban 2.802, Szepesben 2.844 és Zemplénben 4.597 amerikai születésű embert talált a népszámlálás. E vármegyékben tehát már minden 60—70-ik ember amerikai születésű. A Magyarbirodalomban született lakosság a 10. sz. táblán részletezve van törvényhatóságok szerint s minden egyes törvényhatóságnak az összes többi törvényhatóság cjal való névcseréje ki van e táblán mutatva, aminek alapján népességünk belső vándonnozgalmának nagysága és iránya megítélhető. Ami a belső vándormozgalom nagyságát illeti, arra nézve álljanak itt a következő adatok az utolsó két népszámlálás idejéből : 1900 1910 Ugyanazon megyebeli, de nem helybeli születésű 3,309.924 3,496.049 Más megyebeli születésű 2,200.682 2,666.962 Együtt 5,410.606 6,163.011 A Magyarbirodalom területén született népesség °/

0-ában 28-& 30'» A Magyarbirodalomban született népességnek tehát kereken 30%-a nem találtatott 1910-ben a szülőhelyén, hanem más községben. Annak megállapítása végett, hogy ebből az elvándorolt tömegből mennyi esik az utolsó évtizedre, nem elégséges a két népszámlálás által megállapított számok közti különbözetet venni, hanem számításba kell venni az elköltözöttek közül időközben elhaltak számát is, ami ezer lélekre évenkint 25 halálozást számítva, épen egy negyedét teszi az összes elvándoroltaknak. Megtéve ily módon a számítást, azt találjuk, hogy 1900-tól 1910-ig körülbelül 2,200.000 ember hagyta el szülőhelyét és ezeknek fele, körülbelül 1,075.000 ember szülővármegyéjét is. Tíz év alatt tehát népességünknek 10%-a költözött át más községbe és 5%-a más vármegyébe. E számok pedig még nem is merítik ki az összes helyváltoztatásokat, mert azok, akik időközben szülőközségükbe visszatérnek, vagy, akik a nélkül, hogy visszatérnének, többször változtatják lakóhelyüket, nem szerepelnek, illetőleg csak egyszer szerepelnek a számadatokban. A továbbiakban a belső vándorlásoknak csak azt a kisebbik felét fogjuk jobban szemügyre venni, amely más törvényhatóságokba irányul. A 10a^ sz. tábla alapján módunkban van megállapítani, 3*