1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - B) Lakóházak és lakásviszonyok
41)* ismét pontosabban mutattattak ki. Ha azonban a két népszámlálás adatait össze akarjuk hasonlítani, a két kategóriát mindenesetre össze kell foglalni. A fából vagy hasonló anyagból (rőzséből stb.) épült házak természetesen ott vannak, ahol a terület nagy része erdő, tehát az ország karéján fekvő vármegyékben Trencséntől Krassó-Szörényig, ezenkívül még a legtöbb erdélyi és horvátszlavonországi vármegyében. Máramarosban és két székely vármegyében, Csíkban és Háromszékben a faházak aránya 90% fölé emelkedik. A törvényhatósági jogú városok között Marosvásárhelyt van a legtöbb fából épült ház, de ott is csak 25'9%. A mi a tetőzet anyagát illeti, ebben a tekintetben a haladást a következő számadatok jelzik. Száz ház közül volt pala, cse- zsindely rép vagy vagy nád vagy bádog deszka zsup tetőzet ű 1890-ben 18"» 24"v öO s 1900-ban 24-8 25-s 49'< 1910-ben 39'e 22'u 37'c A tetőzetnél e szerint a fejlődés a szilárdabb és tüzbiztosabb anyag használata tekintetében még sokkal örvendetesebb, mint a falazatnál. Az éghetetlen tetőzet különösen az utolsó évtizedben foglalt erőteljesebben tért — sokhelyütt hatósági intézkedések folytán is, — úgy hogy most már a pala-, cserép- és bádogtetejű házak relativ többségben vannak. A törvényhatósági jogú városokban ez a tetőanyag már abszolút többséget képvisel (59'i%), ugyanott a nád- vagy zsuptető aránya 20'3%-ra zsugorodott össze. Érdekes, hogy az utolsó évtizedben a vidéken a tűzbiztos tetőzet térfoglalása még nagyobb volt, mint a városokban : míg a tj. városokban a pala-, cserép- vagy bádogtetőzet aránya 46'2%-ról 59'i-re nőtt, addig a vármegyékben 23'7%-ról 38'C-re emelkedett tíz év alatt, úgy, hogy a relativ többséget már a vármegyékben is elérte a nád- vagy zsuptető 38-3%-ával szemben. A városok közül csak Pécs, Versecz, Pancsova, Fiume (99'8%), Varazdin és Zagreb városokban haladja meg a 90%-ot a teljesen tűzbiztos tetőzet aránya, tehát csupa délvidéki városban. Selmeczbányán a zsindely- vagy deszkatető a majdnem kizárólagos (92'2%). A nád- vagy zsuptető Szabadkán (67 •<>%), azonkívül Zomborban és Kecskeméten van abszolút többségben. Hódmezővásárhely, ahol mint láttuk, a lakóházak falazata átlagban a leggyengébb minőségű (csak 4-6%-a van kőből vagy téglából), a házak tetőzete dolgában elég jól áll, a házaknak majdnem kétharmadrésze, 62'1%-a van szilárd, tűzbiztos anyaggal fedve. Ha a vármegyék arányszámait tekintjük, feltűnhetik, hogy a tűzbiztos tetőzet leginkább a délvidéken van elterjedve Brassótól Szebenig, majd Krassó-Szörénytől Zagreb vármegyéig. A tengerparti két vármegyében már ismét a deszka- vagy zsindelytetőzet lép előtérbe. Legmagasabb arányt mutat a tűzbiztos tetőzet Srijem és Nagy-Küküllő vármegyék ben (86 'S-—86'«%), ellenben Máramaros vármegyében ez arányszám leszáll 2'3-re, Szolnok-Dobokában 2'8-re, Árvában 3'0-ra. A zsindely- vagy deszkatetőzet leginkább azokban a vármegyékbon túlnyomó, ahol a faházak legnagyobb arányát találtuk, tehát az erdőben bővelkedő vármegyékben, mint Árva, Liptó, Turócz, Szepes, Máramaros, Csík, Háromszék, LikaKrbava. Ezek mindegyikében 70%-nál többre emelkedik a zsindely- vagy deszkatetős házak aránya, sőt Árvában a 90%-ot is meghaladja. A nád vagy zsup az Alföld és a Dunántúl északi felének, továbbá az északkeleti Felvidéknek fő fedőanyaga ; a legnagyobb arányt a kis Alföldön, Győr vármegyében éri el, ahol 77'4%-ra emelkedik ; 60%-on felül van még Fejér, Veszprém, Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Varazdin vármegyékben. Majdnem teljesen ismeretlen azonban ez a fedési mód Csík és Brassó vármegyében, ahol csak 0"i, illetőleg 0-5 %-a a házaknak van náddal vagy zsúppal fedve. Fentebb már említettük, hogy a tűzbiztos cserép-, pala- vagy bádogtetőzetnek térfoglalása milyen rohamos volt ebben az évtizedben az előző évtizedhez képest. Az alábbi összeállítás országrészenkinfc szemlélteti ezt a folyamatot : 100 ház küziil cserép-, Országrész palavagy báilogOrszágrész tetővel birt 1890 1900 1910 Duna jobb partja ,.. 28'« 33 40« Duna bal partja ... 15M 19o • 34-8 Duna-Tisza köze ... 15-6 22-8 40-a Tisza jobb partja ... 9-6 11-8 24-1 Tisza bal partja 9'u 23-A Tisza-Maros szöge ... 25-1 37"» 58-1 Királyhágóntúl ... 18-1 22 "a 30 B Fiume város és kerülete ... 98-5 98-4 99-8 Magyarország ... 17-1 23' o 37-3 1 lorvát-Szlavonországok... ... 26'a 36-1 55'n Magyarbirodalom... ... 18-« Us 39-« Valamennyi országrészben jóval erősebben növekedett a tűzbiztos tetőzet arányszáma 1900-tól 1910-ig, mint a megelőző tíz év alatt. A cserép stb. tetőzet magas aránya bizonyos tekintetben a jó módnak és a kulturának a jele, erre vall az is, hogy épen a három legvagyonosabb országrészben, a TiszaMaros szögén, a Dunán túl és a Duna-Tisza közén találjuk a legtöbb cseréptetős házat ; de, hogy az utolsó évtizedben olyan feltűnően megnövekedett a cseréptetős házak száma, azt hisszük, nem csalódunk, ha ezt elsősorban az amerikai kivándorlás, illetőleg az Amerikából való visszavándorlás rendkívüli megnövekedésének tulajdonítjuk. Az Amerikából visszatért kivándorló már cseréptetős házat épít és jó példáját mások is követik. Az erős kivándorlást felmutató vármegyék közül pl. Szabolcsban 3'7%-ról 20-2-re, Túróczban 3'7%-ról 22'3-re, Ungban 1'4%-ról 10'2-re, Beregben 1-7%-ról 16'i-re növekedett ilyenmódon tíz év alatt a cseréptetős házak aránya. A százalék növekvése azonban valamennyi vármegye között Pozegában volt a legnagyobb, ahol 35'4-ről 65-e-re, tehát majdnem 30-czal emelkedett az arányszám.