1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - A) Az 1910. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása

megnevezésével és az alkalmazottak számával, mint 1900-ban, hanem ezenkívül közölve vannak az alkalmazottaknak nem, foglalkozási viszony, állampolgárság, anyanyelv és magyarul tudás szerint részletezett adatai is. A harmadik kötet a népesség foglalkozási adatait és a vállalati statisztika eredményeit közli részletesen s megfelel az 1900. évi negyedik és ötödik kötet tartalmának. Leglényegesebb különbség a két közlés között, hogy az a tábla, amely az egyes ipari alcsoportok adatait törvényhatóságonkint adja, helykímélés végett ezúttal csak az utolsó népszámlálásról közli az adatokat. A 20-nál több segédszemélyt alkalmazó bánya- és iparvállalatok ezúttal nem csoportosíttattak tulajdonosuk minősége (hazai vagy külföldi, egyéni és társas czégek, jogi személyek vállalatai) szerint, mert az ezekre vonatkozó adatok igen hiányosak és megbízhatatlanok voltak. Végül, minthogy a mellékfoglalkozások közül csak a bányászat és ipar körébe tartozó mellékfoglalkozások dolgoztat rak fel, tekintettel arra, hogy nemzetgazdasági szempontból leginkább az ilyen mellékfoglalkozásoknak van jelentőségük, a szóbanforgó kötetben is csak ezek adatai közöltetnek, de nemcsak országosan, mint 1900-ban, hanem törvényhatóságonkint és a bányászati és ipari alcsoportok megkülönböztetésével. A sorozat negyedik kötete az 1900. évi népszámlálási mű hetedik, nyolezadik és kilenczedik kötetének anyagát foglalja össze, vagyis közli a népesség foglalkozásának a demográfiái viszonyokkal kombinált adatait, továbbá a népesség ház- és földbirtokviszonyaira vonatkozó adatokat. Annyival tovább megy a közlésben e kötet az 1900. évi hetedik kötetIf»* tel szemben, hogy a foglalkozásokat nemcsak az életkorral, családi állapottal, írni-olvasni tudással és honossággal, hanem a vallással, anyanyelvvel és magyarul tudással is kombinálja. Ez utóbbi kombi nácziók ugyan az előző népszámlálás szerint is rendelkezésre állanak, de akkor nem a közleményekben, hanem csak hivatalos használatra kézirat gyanánt jelentek meg. A népszámlálási mű ötödik kötete megfelel az 1900. évi harmadik kötetnek, tehát a népesség részletes demográfiáját foglalja magában. Ezúttal a demográfiái kötet az utolsó helyet kapta a népszámlálás táblázatos alapanyagát közlő kötetek sorában, mert a feldolgozás menete így kívánta. Tartalmilag e kötet majdnem teljesen megegyezik az 1900. évi megfelelő kötettel, csupán az érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedőkre vonatkozó táblázatok hagyattak el, miután a feldolgozás ezekre vonatkozólag kevesebb részletre terjedt ki, ellenben nagy tartalmi bővülést jelent a nyelvismeretre vonatkozó adatoknak több vonatkozásban (korral, anyanyelvvel, vallással kapcsolatban) való teljesen részletes közlése, különösen az egyes nyelvek elterjedtségére vonatkozó adatok felvétele, ami az előző népszámlálás demográfiái kötetében hiányzott. Végül a jelen kötet alaki és tartalmi beosztása is megfelel az 1900. évi népszámlálás utolsó (tizedik) kötetének. A lehetőség szerint igyekszik e kötet kihasználni a népszámlálás gazdag anyagát és több évtizedre visszamenőleg feltüntetni a fejlődést. Különös súlyt helyeztünk azoknak az adatoknak behatóbb ismertetésére, amelyek az előző népszámlálási művekben egyáltalán nem, vagy csak részben voltak közölhetők. * s «