1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - B) Lakóházak és lakásviszonyok

B) Lakóházak és lakásviszonyok. I. A lakóházak száma, szaporodása ; a területhez és a népességhez való aránya. A népszámlálás házról-házra történvén, nem mellőzheti a lakóházak felvételét sem. Már magának a népszámlálás műveletének megkönnyítése és ellenőrzése szempontjából is szükséges, hogy a népességgel együtt a lakóházak s ezzel a lakásviszonyok legfőbb adatai is összeírassanak. De épen mert ez az összeírás tulajdonképen csak mellékes művelete a népszámlálásnak s e mellett maga a megszámlálandó egység, a lakóház és a lakás fogalma se olyan határozott, mint a népszámlálás megszámlálandó egysége, az ember, a népszámlálással kapcsolatban történő házés lakásösszeírásnak korántsem lehet olyan jelentőséget tulajdonítani, mint magának a népszámlálásnak, annál kevésbbé, mert a ház- és lakásösszeírásnak még számszerű eredményeire is befolyással lehet az, hogy a felvételi utasítások a lakóházak és lakások fogalmát hogyan állapítják meg. Habár a magyar népszámlálási utasítás ebben a tekintetben igyekezett az előző népszámlálás elveit követni, maga az a körülmény, hogy a felvételi ív egyes rovataiba az előfordulható változatok előre lenyomattak, az eredményeket — mint látni fogjuk, — lényegesen befolyásolta. A lakóházak száma a két utolsó népszámlálás szerint a következő volt : Szaporodás abszolút 1900 1910 számok- •/«-ban ban Magyarország 2,805.742 3,105.677 299.935 10"i Horvát-Szlavonországok... 421.448 453.463 32.015 T» Magyarbirodalomé 3,MT 3,559.110 " 331.950 KN Míg az előző évtizedben a népesség jobban szaporodott mint a lakóházak száma, ebben az évtizedben a lakóházak számának növekvése volt nagyobb mint a népességé. Magyarország és HorvátSzlavonországok között teljesen fordított viszony észlelhető ebben a tekintetben : 1890 és 1900 között Magyarországon jobban szaporodott a népesség, mint a házak száma, s a következő évtizedben a házak száma emelkedett jobban, a társországokban ellenben az előző étvized a lakóházaknak a népesség szaporodásánál nagyobb növekvését mutatja, az utolsó évtized pedig a népesség nagyobb szaporodását. Már ezek az adatok kételyt támaszthatnak a lakóházak számának helyességére vonatkozólag. Minthogy új lakóházak építése, vagyis a lakóházakszámának szaporodása elsősorban kell, hogy a népes,ség általános szaporodásától függjön, a kettő között általában összefüggésnek kellene mutatkoznia. Ez alól kivétel csak a városi törvényhatóságokban lehet, ahol a népesség növekedésével egyidejűleg nem kell szükségképen a lakóházak számának is szaporodnia, mert a városokban kis házak helyébe rendesen magas, több emeletű házakat építenek, tehát csak a lakások száma szaporodik s nem a házaké. Vármegyei törvényhatóságokban azonban, különösen azokban, amelyeknek városi lakossága kevés, a lakóházak építési rendszere emberöltőkön át nem változik, itt tehát a lakóházak számának lépést kellene tartania a népesség növekedésével. Hogy még sem tart lépést, azt a felvételek, összeírások különböző módon való végrehajtásának tulajdoníthatjuk. Befolyásolhatja pl. a lakóházak számát az üresen álló tanyai, szőllőbeli, nyaralótelepi, fürdői stb. házak be-, vagy be nem számítása, összeépített, vagy egy házszám alatt, de különkülön épült lakóházaknak egy vagy több egység gyanánt való felvétele, mely eltéréseket a legkörültekintőbb utasítás sem tud kiküszöbölni. Épen ezért nem nagy fontosságot tulajdoníthatunk annak, hogy az egyes törvényhatóságokban á lélekszám, vagy a házak száma szaporodott-e jobban. Több érdekkel bírhat ennél a házaknak a területhez való viszonyítása, amely az 1. sz. tábla 6. és 7. rovataiban található. Az egész Magyarbirodalomban e szerint 10'9 lakóház esett minden négyzetkilométer területre, még pedig az anyaországban — a nagyobb népsűrűségnek is megfelelően, — valamivel több (ll'O) mint a társországokban. A vármegyei és városi törvényhatóságok között természetesen sokkal nagyobb a különbség : a vármegyékben csak 10*6 a lakóházak sűrűsége, a városok területén ellenben 25'3. Legsűrűbben beépített területe van városaink közül Fiúménak, a hol 119-6 lakóház esik egy négyzetkilométerre, az-