1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

215 + jegyzői állás. Az is megemlítést érdemel, hogy az utolsó évtizedben még növekedett is a szerb jegyzők aránya a horvátok rovására. A lelkészek és segédlelkészek anyanyelvi viszonyai legjobban alkalmazkodnak a népesség általános nyelvi megoszlásához, a különbség főkép csak az, hogy a román papok száma aránytalanul nagy és ehhez képest a többi nemzetiségeké kisebb a népszámlálási aránynál, azokban a törvényhatóságokban tehát, a hol a románok nagyobb számmal élnek, a papok között többnyire még népességi arányuknál is nagyobb arányban vannak képviselve. így például Erdélyben, a hol a lakosságnak 55%-a román, a papok között 59 '7% a román anyanyelvű. Még feltűnőbb különbség van a Tisza-Maros szögén, a hol a lakosságnak 39*5 %-a román, ellenben a papok közül 57*1%. Ezt részben a topográfiái és települési viszonyok is megmagyarázzák, minthogy ebben az országrészben a románság a hegyes vidékeken kis népességű községekben lakik, a mely falvak mindegyikének megvan a maga papja, míg a többi nemzetiségek az alföldi népes községekben települtek, a hol aránylag kevesebb lelkészre van szükség, nem is szólva arról, hogy azok a vallásfelekezetek, a melyekhez ezek a nemzetiségek tartoznak, általában is kevesebb lelkészszel beérik. A Tisza bal partján hasonló a helyzet; itt a népességnek 24'0%-a román, a papoknak pedig 33'2%-a. A románok aránya a lelkészek között még a törvényhatósági jogú városokban is feltűnő magas, de különösen ott, a hol felekezetüknek valamely magasabb hatósága székel, így például Nagyváradon a lakosságnak csak 5*6 %-a román, a papoknak ellenben 28'1%-a, Aradon a lakosságnak 16"3, a papoknak 45'0%-a. Temesvárott a szerbekre nézve hasonló a helyzet ; ott a lakosságnak csak 4*8, ellenben a papoknak 13*3 %-a szerb anyanyelvű. Egyébként a Tisza-Maros szöge és a Királyhágóntúl kivételével valamennyi országrészben többségben van a magyarság a lelkészek között is, a felvidéki vármegyék közül csupán Árva, Liptó, Trencsén és Turócz az, a hol a magyarságnak a lelkészek között nincs meg a többsége. Trencsénben azonban még így is a relativ többség (48'6) a magyarságé, míg a többi három vármegyében a tót lelkészek aránya 50—60% között mozog. A Tisza bal partján Bikarés Szilágy megyékben a román lelkészek száma nagyobb, mint a magyaroké, ellenben a jóval kevesebb magyarságú Máramarosban a lelkészeknek 57*5%-a magyar, mert itt a ruthének hazafias érzületű papjai majdnem kivétel nélkül magyar anyanyelvűeknek vallják magukat. A Tisza-Maros szögének és Erdélynek vármegyéi közül csak azokban szerepel a magyarság nagyobb arányban a lelkészek között, a mely törvényhatóságokban a népességnek is nagy többsége magyar anyanyelvű ; a népességi arányt azonban csak kevés helyen éri el. Viszont a románság ezekben a vármegyékben majdnem kivétel nélkül nagyobb arányban van képviselve a lelkészek között, mint a népességben. Az is megemlítésre méltó, hogy míg a többi nemzetiségek aránya elég nagy mértékben csökkent a papok között, a románoké alig változott 1890 óta (26'9-ről 26'2-re, majd 26-i-re). Leginkább csökkent még a román papok arányszáma a Tisza-Maros szögén (60'3, 59'i, 57-i), ellenben a Királyhágón túl az utolsó évtizedben még növekedett is. A magyarság térfoglalása a lelkészek között legnagyobb volt a két felvidéki országrészben, azonkívül a Tisza-Maros szögén. A felvidéken különösen a tót és ruthén anyanyelvű papok száma fogyott meg erősen, de a németeknél is nagy hanyatlás mutatkozik úgyszólván valamennyi törvényhatóságban. Horvát-Szlavonországokban is megnyilvánul a görög egyházak nagy lelkészbősége abban, hogy a szerb papok száma népességi arányukhoz képest jóval nagyobb, mint a horvát papoké. A magyarok és németek nagyobb műveltségi színvonaluk daczára a lelkészek között kisebb arányban szerepelnek, mint a népességben, a mit részint a szerb lelkészek (görög keletiek) aránytalanul nagy száma magyaráz meg, részint az a körülmény, hogy a katholikus szemináriumokba alig kerül magyar vagy német növendék, így tehát a magyar és német papok nagyobb részét a protestánsok teszik. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyélvét a 106. táblán (lásd a 326. lapon) a felekezettel kombinálva is kimutatjuk országrészenkint a két utolsó népszámlálás eredményei alapján. E tábla főbb adatai a magyar anyanyelvűek és a magyarul tudók kiemelésével a következők : A Ebből Felekezet lelkészek ós segédlelkészek magyar magyarul tud Felekezet száma szám szerint %-ban szám szerint %-ban 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Római kath. 4.395 4.523 3.684 3.919 83-s 86"« 4.375 4.503 99-s 99-a Görög kath. 2.067 2.103 471 525 22-s 25-0 1.912 1.980 92-5 94-j

1 Református 2.091 2.391 2.087 2.384 99-s 99-7 2.089 2.388 99-a 99-e

1 Ág. hitv. ev. 1.077 1.068 493 545 45-8 51-1 939 1.014 87-a 95-8 Görög keleti 2.221 2.354 10 9 0M o-« 1.668 2.019 75-1 85-b Unitárius ... 102 115 102 115 lOO'o 100-O 102 115 lOO'o lOO-o Izraelita 760 821 531 618 69-0 75-» 668 764 87-8 93'oj Egyéb vallású 14 34 7 18 50o 52-n 8 25 57-1 73-r. 14 34 50o Összesen... 12.727 13.409 7.385 8.133 58-o 60-1 11.761 12.808 92-i. 95s\ A kis unitárius felekezetnek kivétel nélkül minden papja magyar anyanyelvű, a református papok is egy-két kivétellel. A népszámlálási arányhoz képest igen kedvező a magyarság aránya a római katholikus papok között, kiknek nem kevesebb, mint 86'6%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, holott a római katholikus népességnek csak 64'8%-a magyar, ellenben a zsidó papok magyarsági aránya (75"3) alatta áll a népességi aránynak (76'9), a mit különösen az északkeleti felvidéken lévő nagyszámú orthodox zsidó pap okoz. Lényegesen ked-