1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

204 + között pedig több mint tízszeresen haladja meg az országos átlagot. A társországok két fő felekezetét, a római katholikust és a görög keletit tekintve, azt látjuk, hogy a görög keletiek alacsonyabb kulturális színvonalukhoz képest egyik értelmiségi csoportban sem érik el országos átlagukat, sőt pl. a gazdasági, bányászati és ipari értelmiségben egészen alacsony arányszámmal szerepelnek. A római katholikusok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy minden értelmiségi csoportban abszolút többséget alkotnak és számuk országos átlaga alatt is csak az ipari és kereskedelmi értelmiség között maradnak. A kisszámú protestánsok magas kulturnivójára vall, hogy a legtöbb értelmiségi csoportban országos átlagukat jóval meghaladó arányban fordulnak elő. A mi a 10 év alatti változásokat illeti, azt látjuk, hogy azok a kirívó különbségek, a melyek általában a népesség és az értelmiség felekezeti megoszlása között mutatkoznak, nem hogy enyhülnek, de még fokozódnak is. A zsidóknak amúgy is túlmagas arányszáma még növekedett is 1900 óta, a két görög felekezeté pedig csökkent, s így még jobban eltávolodott az országos átlagtól. A zsidóság aránya igen erősen növekedett az erdészet, bányászat és ipar értelmisége körében. Kisebb, bár 10 év alatt elég nagy haladást tett a zsidóság a tulajdonképeni értelmiségben ; a gazdasági tisztviselők között aránya úgyszólván változatlan maradt, kevéssé csökkent a közlekedésnél, ellenben elég nagy visszaesést mutat a zsidóság abban az értelmiségi csoportban, a hol azonban még mindig legerősebb, t. i. a kereskedelmi értelmiség körében. A zsidóság arányának ez a csökkenése a kereskedelem és hitel tisztviselői között összefüggésben van a hitelintézetek, különösen vidéki szövetkezetek számának nagy megnövekvésével, a mely utóbbiak túlnyomóan keresztény tisztviselőket alkalmaznak. Hogy a nemzetiségi pénzintézeteknek is része van e változásban, az is mutatja, hogy a két túlnyomóan nem magyar felekezet, a görög katholikus és a görög keleti is jóval erősebben van most képviselve a kereskedelem és hitel tisztviselői között, mint 10 év előtt. Érdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok is, a melyek a tulajdonképeni értelmiség egyes csoportjainak és a kisebb értelmiségi ágaknak felekezeti megoszlására vonatkoznak. Itt már azonban csak az anyaország viszonyaival fogunk foglalkozni, a melyek amúgy is rányomják bélyegüket a birodalmi adatokra is. A 101. számú tábla (lásd a 314. lapon) tartalmazza ezeket az adatokat a két utolsó népszámlálásról. Végig menve e tábla számsorain, a következő jellegzetes és feltűnő jelenségeket állapíthatjuk meg. A római katholikusok aránya legmagasabb a közigazgatási szolgálatban

x) és a tanügynél, leg') A »törvényhozás« csoportot nem fogjuk említeni, minthogy ez a csoport amúgy sem teljes s így az arányszámok sem mutatják a valódi megoszlást. kisebb az igazságszolgáltatásnál és a közegészségügynél. Ez utóbbi két csoportban az ügyvédek és az orvosok szorítják le a római katholikusok arányát, minthogy az ügyvédeknek csak 26'6 %-a, az orvosoknak pedig csak 25*7 %-a római katholikus. A görög katholikusok — a mint már fentebb említettük — az egyházi szolgálatban érnek el magas arányt, 12-1 %-ot (sőt a lelkészek közt 17'8 %-ot), ellenben a tudományos és egyéb közérdekű társulatok, továbbá az irodalom és művészet csoportjában Ti %-ra megy le arányuk. Körülbelül hasonló helyzetben vannak a görög keletiek, a kik az egyházi szolgálatban 12*5 %-kal szerepelnek (a lelkészek között 19*8 %-kal), ellenben az irodalom és művészet csoportjában csak 1*6 %-kal. A reformátusok aránya legmagasabb a közigazgatási szolgálatban : 19

#6% (a vármegyei tisztviselők között 24*5), legkevesebben vannak viszont az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb értelmiségi csoportban, 9-8 %-kal, a mely csoportnak zömét a magánmérnökök adják, kik között csak 8-7 % a református. A kisebb értelmiségi ágak közül legmagasabbra emelkedik a reformátusok aránya a bírák és ügyészek között (25"7%), ellenben kevesen vannak az orvosok (9'8), a nevelők (7*ö) és az ének- és zeneművészek között (6-0%). Az ágostaiak különösen a közegészségügyben emelkednek erősebben az átlag fölé (különösen sokan vannak a gyógyszerészek között : 14'5%), igen alacsony viszont arányuk (5'i) az egyházi szolgálatban. A kisebb értelmiségi ágak közül különösen a tanügyi személyzetben magas néhol az ágostaiak aránya. A felsőbb leányiskolák tanárai között pl. 17'4%-ra megy fel, feltűnő kevés viszont az ágostai hitvallású evangélikus a színészek között, csupán 3-5%. A kis számú unitárius felekezet a közigazgatási szolgálatban és az igazságszolgáltatásnál ér el magasabb arányt, 0'9%-ot, mely azonban egyes értelmiségi ágakban még jóval magasabbra emelkedik, így a bíráknak és ügyészeknek 1'6%-a, a középiskolai és főiskolai tanároknak 1'4%-a tartozik az unitárius felekezethez. Legkevesebben vannak viszont az ének- és zeneművészek között : 0*1 %. Egészen különleges helyzetet foglalnak el a tulajdonképeni értelmiség soraiban az izraeliták, nemcsak azért, mert általában sokkal erősebben vannak képviselve a vezető intelligencziában, mint a milyen szerepre számarányuk alapján hivatva lennének, hanem azért is, mert egyik felekezetnél sincsenek olyan nagy szélsőségek, mint a zsidóknak az egyes értelmiségi csoportokban való megoszlása tekintetében. Minthogy e kérdés több figyelmet érdemel, a következő lapon lévő összeállításban külön is közöljük a zsidó értelmiségre és annak fejlődésére világot vető adatokat. A zsidóság e szerint, a mely a tulajdonképeni értelmiségben 13'5 %-kal van képviselve, az igazságszolgáltatás csoportjában 25-c, az irodalom- és művészetnél 26'2 és az »egyéb« értelmiségi csoportban