1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

205 + Foglalkozási fő- és alcsoport A keresők összes száma Ebből izr szám szerint aelita •/•-ban Foglalkozási fő- és alcsoport 1900 1910 1900 1910 1900 © r-l o> I. Törvinyhozás 278 202 15 15 Su 7-* II. Közigazgatási szolgálat 34.135 41.442 1.619 2.169 4-1 5't Ebből : Állami tisztviselők 8.641 13.063 384 725 4-t 5-8 » díjnokok 1.604 2.189 123 108 Ti 4-9 Vármegyei tisztviselők 4.472 4.106 98 101 2-9 2-8 » díjnokok 1.087 1.096 57 46 6-9 4-9 Városi tisztviselők 5.483 7.201 225 417 A-i 5-8 » díjnokok 1.560 1.580 90 57 6-s 3« Községi és körjegyzők 4.925 5.313 158 228 3-9 4-8 Segédjegyzők 2.736 3.099 177 217 6-B 7-e Egyéb közigazgatási tisztviselők és díjnokok 8.627 3.795 307 270 8-6 7-1 III. I gazságszolgáltatás 19.574 25.557 3.786 6.547 19' s 25-« Ebből : Birák és ügyészek 2.779 2.893 87 111 3-1 8-8 Igazságügyi tisztviselők ... 4.811 5.125 357 853 7-4 6-9 » dynokok 2.624 2.166 233 123 8-9 5-7 Ügyvédek ;.. 4.507 6.743 1.538 3.049 34-1 45-9 Ügyvédsegédek, -jelöltek... 1.846 4.364 780 1.900 42-« 43-í Ügyvédi Írnokok (díjnokok) 2.113 3.376 688 923 32". 27-» IV. Egyházi szolgálat 20.899 21.025 1.865 2.363 S-» lVt Ebből : Lelkészek 11.105 11.413 658 681 5-9 6-0 Segédlelkészek 1.622 1.996 102 140 6-8 7-0 V. Tanügy 43.252 56.399 5.174 5.436 11' a 9't Ebből : Kisdedóvó intézetek 1.844 2.307 68 57 3'T 2-4 Elemi iskolák 26.251 32.547 1.533 1.610 6-8 6-e Felső nép- és polgári iskolák 1.418 2.770 137 344 9-7 12-4 Óvó- ós tanítóképzők 404 542 15 17 3't 3't Felsőbb leányiskolák 301 442 8 26 1*1 6-» Középiskolák 2.749 3.859 94 246 3* 6-4 Főiskolák 652 937 65 61 lO'o 6-« Szakiskolák 917 1.372 95 209 10-4 15-9 Nevelők, korrepetitorok ... 5.565 5.445 1.865 1.146 33-5 21-0 VI. Közegészségügy 18.258 25.092 3.736 4.990 20't 19-9 Ebből : Orvosok 4.807 5.565 2.321 2.721 48-s 48-» Gyógyszerészek 1.693 1.949 130 282 7-T 14-8 Gyógyszerészsegédek 1.274 2.283 201 584 15'K 25-8 Állátorvosok 898 1.285 223 514 24-8 40-0 Szülésznők 9.213 13.031 817 757 8-9 5*8 VII. Tudományos és egyéb közérdekű társulatok... 1.220 3.555 219 741 17'» 20-t VIII. Irodalom és művészet... 3.870 5.304 874 1.391 22't 26-t Ebből : Szerkesztők és hírlapírók... 893 1.214 354 516 39-7 42-4 Festő- és szobrászművészek 381 787 61 131 16-0 16-e Ének- és zeneművészek ... 323 796 72 172 22-» 21'« Színészek 1.553 2.007 256 453 18*1 22'« IX. Egyéb k. m. n. szabad foglalkozások 2.763 3212 482 860 17't, 26't Ebből : Magánmérnökök és vegyészek 858 1.409 204 530 23-». 37« Közszolgálat és szabad foglalkozások összesen... 144.249 181.788 17.770 24Ó12 12'» I3't 26'8%-ot ér el. Egyes értelmiségi ágakban még kirívóbb a zsidók szerepe, az orvosoknak már majdnem fele (48'9%), az ügyvédeknek 45-2 %-a, az ügyvédjelölteknek 43-5, a szerkesztőknek és hírlapíróknak 42-4, at állatorvosoknak 40-0, a magánmérnököknek 37'6%-a tartozik ahhoz a felekezethez, a mely az ország lakosságának csak 4'ő%-át teszi. De ezek csak a túlságosan kirívó jelenségek ; még több értelmiségi ág van, a hol a zsidók aránytalanul nagy mértékben vannak képviselve. Az egyedüli csoport, a hol arányszámuk körülbelül megfelel az országos átlagnak, a közigazgatási szolgálat, azután a bíróságok és a tanügy nagyobb része. Legkevesebb izraelita van a kisdedóvó intézetek személyzete között : 2-4%, azután a vármegyei tisztviselők sorúban, végül az óvó- és tanítóképzők tanárai között. A mellett, hogy a zsidók aránya ilyen feltűnő nagy a tulajdonképeni értelmiségben, az arányszám évtizedről-évtizedre még növekszik is, mert a zsidó értelmiség jobban szaporodik, mint a keresztény értelmiség. Az utolsó 10 év alatt a keresztény értelmiség csak 24*3 %-kal növekedett, a zsidó értelmiség ellenben 37-» %-kal. A zsidók térfoglalása azonban ennek daczára nem következett be minden értelmiségi csoportban, így a közegészségügynél arányszámuk 20'5-ről 19'ö-re, a tanügynél lTö-ről 9'8-re esett. Ha azonban ezt a csökkenést közelebbről vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a közegészségügynél a csökkenést csak a szülésznők okozzák. A legutolsó népszámlálás ugyanis nagy súlyt vetett arra, hogy a szülésznők száma teljes legyen és így a szülésznők közé sok, különösen falusi bába került, a kiknek jórésze tulajdonkép nem is volna sorozható az értelmiség körébe. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a zsidó vallású szülésznők aránya csökkent, de — mint látjuk — még abszolút számuk is megfogyatkozott, a mi talán avval magyarázható, hogy a zsidóknál csökkent legnagyobb mértékben a születések száma s így e pálya kevésbbé kecsegtetővé vált az üzleti érzékkel bíró zsidóság számára. Jellemző még az is, hogy a közszolgálatban álló értelmiségnek alárendeltebb jelentőségű és anyagilag is sokkal gyengébben dotált ágaiban a zsidók aránya fogy ; így következetesen csökken a díjnokok, írnokok, néptanítók közt, ellenben mindenütt növekedik azokban az ágakban, a melyek ha nem is sokkal nagyobb jövedelmet, de nagyobb hatalmat, tekintélyt és befolyást biztosítanak, így a tisztviselők, a birák, a tanárok soraiban. Minthogy az értelmiség felekezeti megoszlásáról már az 1890-ik évi népszámlálás idejéből is vannak adataink, bár nem olyan részletesek, mint a legújabbak, módunkban van legalább egyes értelmiségi ágakra vonatkozólag 20 évre visszamenőleg figyelemmel kísérni a zsidóság fejlődését. Azokban az értelmiségi ágakban, a melyekről adataink 1890-ről is megvannak, az izraeliták aránya a következő volt a három utolsó népszámlálás szerint %-ban :