1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

184 + Ha a 93. sz. táblázaton felsorolt kisebb foglalkozási csoportokat egyenkint vizsgáljuk, a legtöbbnél javulást látunk a magyarság arányszáma tekintetében, csupán néhánynál mutatkozik hanyatlás, de többnyire kisebb jelentőségű, vagy kisszámú egyént magukban foglaló csoportoknál ; így az 50— 100 holdas birtokosoknál (itt azonban az arányszám csupán a keresőket tekintve javult), a majorosoknál, az önálló molnároknál, szűcsöknél és takácsoknál, végül a vasúton és postán kivül a többi közlekedési tisztviselőknél. Ezzel szemben pl. az egyéb őstermelésnél 47*3 %-ról 57*2 %-ra, az önálló borbélyoknál 45'8-ről 56"3-ra, a borbélysegédeknél 52'8-ről 64'2-re, a pinczéreknél és egyéb vendéglői alkalmazottaknál 63"4-ről 69'0-ra, az »egyéb« iparágakban alkalmazott segédszemélyzetnél (többnyire gyári munkások) 51*4 %-ról 58*5 %-ra növekedett a magyarság aránya 10 év alatt. A németek és tótok aránya kivétel nélkül minden foglalkozási csoportban csökkent ; legjobban természetesen ott, a hol a magyarság térfoglalása legnagyobb volt, t. i. a bányászatnál. A románoknál az az érdekes jelenség mutatkozik, hogy bár végeredményben kisebbedett arányszámuk a népességben, mégis a legnépesebb foglalkozási csoportokban, így az őstermelésben és az ipar-forgalomban is tért foglaltak, az előbbiben 21*8 %-ról 22'2-re, az utóbbiban 4'6-ről 5"0-ra. A ruthének arányszáma az őstermelésnél és a napszámosok csoportjában, a hol jelentékenyebb tömegben vannak, némileg növekedett. A horvátok és szerbek részesedése az egyes foglalkozási csoportokban nem mutat lényeges változást, mégis említésre méltó, hogy a szerbek az iparban és kereskedelemben, még pedig úgy az önállók közt, mint a segédszemélyzet körében, tért foglaltak. Az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek aránya igen különbözőkép fejlődött az egyes foglalkozási csoportokban. így az őstermelésnél növekedett arányuk (1'6 %-ról 2'0-re), a bolgár kertészek és lengyel parasztok bevándorlása következtében. A bányászatnál ellenben igen megfogyatkoztak (5"2 %-ról 2'6-re), mert a cseh és lengyel bányamunkásokat sok helyen hazaiak váltották fel. Az önálló iparosok közt viszont megint tért foglaltak az »egyéb« anyanyelvűek, minden valószínűség szerint annak következtében, hogy a czigány házi- és válidoriparosok nagy számmal kerültek be az önálló iparosok közé. Ugyancsak a czigányok növelték meg a napszámosok közt az »egyéb« anyanyelvűek arányát. Fentebb már szóltunk arról, hogy az egyes foglalkozásokon belül milyen különbségek vannak a keresők és eltartottak nemzetiségi megoszlása tekintetében. Megemlítettük, hogy a magyarság aránya a keresők között jóval kisebb (a Magyarbirodalomban 46-9 %), mint az eltartottak közt (49-o %). A 94. sz. táblán (1. a 294. lapon) keresők és eltartottak s azonkívül nemek szerint is bemutatjuk a magyarság arányszámát az egyes foglalkozási csoportokban. Kitűnik e táblázatból, hogy a keresők közt a magyarság kisebb arányát a kereső nők idézik elő, kiknek csupán 42'0 %-a magyar anyanyelvű, míg a kereső férfiaknak 48*5 %-a. Hogy pedig a kereső nők között a magyarság csak ilyen gyengén van képviselve, azt viszont a mezőgazdasági segítő családtagok nagy száma okozza, kiknek legnagyobb része a nemzetiségi vidékekről kerül ki. Az eltartottak közt a magyarság aránya úgy a férfiaknál, mint a nőknél magasabb, mint a keresők közt, a különbség különösen a nőknél nagy: 42'0 %-kal szemben 49'2 %; míg a férfiaknál 48'5 %-kal (keresők) csak 48'8 % (eltartottak) áll szemben. Végeredményben mégis a férfiak közt több (48'6 %) a magyar nyelvű, mint a nők közt (47*7 %) s a haladás is nagyobb volt az utolsó tíz év alatt a férfiaknál (3*o), mint a nőknél (2 '5). Foglalkozásonkint elég nagy különbségek vannak a férfiak és nők magyarsági aránya közt : így az őstermelésnél a férfiaknak 41 "7 %-a magyar, a nőknek csak 39'9 %-a, a közszolgálatnál a férfiaknak 73"7, a nőknek csak 70*3 %-a, a házi cselédeknél a férfiaknak 71 "6, a nőknek csak 65-o %-a. Viszont a bányászatnál és iparnál a nők arányszáma magasabb, mint a férfiaké s különösen feltűnő különbség van a véderőnél, a hol a férfiaknak csak 51'8 %-a magyar anyanyelvű, a nőknek ellenben 63'6%-a. Ennek az a magyarázata, hogy az e csoportba tartozó nők többnyire a tisztek és altisztek feleségei és leányai, a tisztek és altisztek közt pedig, s így családtagjaik közt is, több a magyar anyanyelvű, mint a legénység közt, a kik a kereső férfiaknak legnagyobb tömegét adják. A magyarság arányát az egyes foglalkozási csoportokban tör vény hatóságonkint is bemutatjuk a 96. sz. táblán (1. a 300. lapon). Ebből a táblából áttekintés kedvéért kivesszük a főbb foglalkozási csoportok adatait országrészenkint : Országrész Száz Országrész egyén közül általában az őstermelés az iparforgalom a közszolgálat és szabad foglalkozás a k. m. n. napszámosok a házi cselédek Országrész egyén közül általában csoportjához tartozó egyén közül Országrész magyar anyanyelvű volt Országrész 8 Oi «-H 0 01 ^H © Oi RH 0 CD 01 T-H © —

H Oi r-t 1 0 01 T-H 8 Oi © T-H Oi o s © Oi T-H Duna jobb partja Duna bal partja... Duna-Tisza köze... Tisza jobb partja Tisza bal partja... Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország H.-Szlavonorsz Magyarbirod., Ebből/vármegyék \tj. varosok 69-0 29-3 77-a 49'] GO'» 19-s 32-a 7-s 72-0 32-7 81"£ 53'r. 61-0 22-s 34-a 13-t 69-4 26-4 76-4 44's 54-s 15-« 27-6 0-8 71-4 27-b 78-s 46*9 54-s 16-« 26-7 16v 69-0 33'( 78-s 57-) 81-6 30-4 51-9 7-9 71-5 39-B 83-E 64-A 81-6 33-E 54-R 12-9 87-6 64-6 87-7 79-e 83-s 48-3 56-6 15 B 89-s 70-9 90-0 83-7 83'» 51-4 59-4 17-9 65-1 20-1 66-e 41*4 51-c 18-7 32-s 0-4 68-s 22-s 74-c 40-e 54-s K'a 36-1 14-e 78-1 33-0 83-e 54-0 75-9 37-3 53". 7-s 81-2 39-6 85-9 59-7 76-4 45-B 54-6 13-B Duna jobb partja Duna bal partja... Duna-Tisza köze... Tisza jobb partja Tisza bal partja... Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország H.-Szlavonorsz Magyarbirod., Ebből/vármegyék \tj. varosok 51-4 3-8 5Í-6 4-i 46-e 3-t 47-7 3' 61-e 7-7 65-b 8-9 75-3 l-t 78-2 2-9 «i 6-t 51*0 8-t 64-7 9-7 69-s 8-6 Duna jobb partja Duna bal partja... Duna-Tisza köze... Tisza jobb partja Tisza bal partja... Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország H.-Szlavonorsz Magyarbirod., Ebből/vármegyék \tj. varosok 45-d 42-1 691 48-1 44-t 73-1 40-o 39' 70-1 4h 401 7057-1 52-1 71-0 61-® 55*3 75s 69-1 65-7 77s 72-0 68s 80s tí'o 41-0 56-s 46-9 44; 62-t 61*8 57-1 73-t 65-6 60s 77-0 Az őstermelésnél, mint látjuk, valamennyi országrészben kisebb a magyarság aránya, mint az illető