1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

181 + dicsekedhetnek, a mely 13-o %-tól (véderő) egészen 50*8 %-ig (kereskedelem) emelkedik. e) Anyanyelv. A foglalkozásoknak az anyanyelvvel, illetőleg nemzetiséggel való összefüggése még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint a foglalkozások és felekezetek egymáshoz való viszonya. A táblás részben külön az anyaországról és külön a társországokról egész részletesen közöljük az arányszámokat mind a két utolsó népszámlálás szerint (1. a 93. sz. táblát a 282. lapon). Itt elsősorban a Magyarbirodalom végeredményeit vesszük szemügyre foglalkozási főcsoportok szerint : Foglalkozási főcsoport Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozók közül °/o-ban magyar német töt román ruthén horvát szerb egyéb 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 40-0 40-» 8-4 7-5 111 10-3 18-« 18-s 2-* 3-1 10-B 10-7 6-» 6-9 1« 1-9 34'» 48's 19'» 15' i 20-6 14' 4 16' 7 16-1 l'O 0' 9 l'l l'A 0' I 0' 3 5-4 2-9 54'» 58' B 19' 8 16'» 10' I 9'» 4'i 4'» 0' B 0' 5 5' B 5-B V 9 2' a 3'i 3'i 61' s 67't 20'i 16' » 4'i 3'i 1-» 2-8 0' a 0'1 3» 4' 6 2'B 2'» 2' I 2-9 70'o 75'

B ll'i 7-3 6' 9 5-b 4' o 3' 9 0' 8 0's 4'o 4' 8 1-5 1' 4 l'i 1» BG-9 61-5 18-» 15-9 9-3 8-0 4-s 4-7 0-5 0'B 5-0 5*1 1-9 2-1 3-9 2-9 69-a 72'o 9-e 7-9 3-4 2-8 G-s 0-9 0-5 0-4 5-8 5-8 3-7 3-B 1*6 1-4 48"« 53-1 17-6 14-7 7-4 5-8 9-« 9-7 l-I 0-8 8-3 8-5 4-7 4-5 2-8 2-9 44*o 40'9 14'B 11-8 14-0 12-8 13-s 10-9 2-0 2-7 4-9 5-8 3-9 4-4 3-6 4-7 61-8 65-c 11-7 9-9 11-8 9-8 6-9 7-0 l'I 1-3 4-0 4*o 0-9 l'O 1-8 1 » 55-4 63-0 |l7-3 21-0 9-0 }„ 6-1 7-4 ^ 5-0 6-7 5-4 i 0-8 0-4 1-3 },. 4* 6-1 3-0 2-8 2-8 j 4-1 2-1 5-4 45'i 48' I IV I 9-8 10'» 9'i 14•» 14-1 2'» 2-9 8'i 8' 8 5-B 5-8 2-1 2-8 I. őstermelés II. A) Bányászat, kohászat B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. összesen... III. Közszolgálat és szab. foglalk. IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Ilázi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozások Általában... Habár a nemzetiségek között egy sincs, a mely az átlagtól annyira eltérne az egyes foglalkozási csoportokban, mint a felekezetek között a zsidóság, mégis a nemzetiségeknek az egyes foglalkozásokban való részesedése s ennek folytán az egy-egy foglalkozási csoporthoz tartozóknak anyanyelvi megoszlása is igen nagy eltéréseket mutat. Sorra véve az egyes nemzetiségeket, a magyarok népességi arányuknál kisebb arányban csak az őstermelésnél és a napszámosok sorában szerepelnek, a bányászatnál arányuk majdnem megegyezik a népességi aránynyal, ellenben a többi foglalkozási csoportban jóval nagyobb a részesedésük, leginkább a közlekedésnél és a közszolgálat és szabad foglalkozásokhoz tartozók sorában. A németek aránya az őstermelésnél, a közlekedésnél és a közszolgálatnál alacsony nagyon az országos átlaghoz képest, igen magas viszont a bányászatnál, iparnál és a kereskedelemnél. A tótok a bányászok és a napszámosok közt vannak országos arányuknál jóval nagyobb arányban, ellenben igen kis százalékát teszik a közszolgálatnak, a kereskedelemnek és a véderőnek, ez utóbbinak bizonyára a náluk nagyon erős kivándorlás folytán. A románoknál a végletek még nagyobbak. Igen alacsony az arányuk a kereskedelemnél (2-5 %), a közlekedésnél (3'9), ellenben az őstermelésnél 18'8 %-ra viszik fel s a bányászok közt is sokan vannak. A ruthének csak az őstermelők és a napszámosok közt szerepelnek észrevehető arányban, az összes többi foglalkozásokban alig vesznek részt, a kereskedelemben pl. csak O'i százalékot tesznek. A horvátok megoszlása elég egyenletesnek látszik, az arányszámok közt nincsenek túlságos szélsőségek. Egyébként csak az őstermelés körében magasabb az arányuk az országos átlagnál, legkisebb a részvételük a bányászat csoportjában. Hasonló a helyzet a szerbeknél, azzal a különbséggel, hogy a szerbek a házi- cselédek közt is feltűnő kevesen vannak (l'O %). Az egyéb anyanyelvűek több igen eltérő foglalkozású nemzetiségből lévén összefoglalva, itt az arányszámoknak nincs jelentősége. Arányszámaink azt is mutatják, hogy az egyes foglalkozási csoportokon belül a nemzetiségek arányszáma mennyire tolódott el az utolsó 10 év alatt. A magyarság, mint látjuk, minden foglalkozási csoportban tért foglalt, de míg az őstermelésnél arányszáma csak 0'8-del növekedett, a bányászatnál 13*4del, a közlekedésnél 5'5-del s általában az egész iparforgalomban 4'6-del. Ezt megmagyarázza a magyar mezőgazdasági munkásságnak az ipar forgalmi foglalkozásokra való rohamos áttérése. A németek viszont minden foglalkozásban tért vesztettek, legjobban a bányászatnál, a mit első sorban a krassószörényi bányászat hanyatlása idézett elő, a hol a bányamunkások többnyire németek. A tótok arányszáma szintén minden foglalkozási csoportban esett ; legjobban ugyancsak a bányászatnál, a mit a felvidéki érezbányászat hanyatlása okoz, a hol többnyire tótok a bányamunkások, másrészt magyar és román vidékeken új fejlődő szénbányák keletkezése. A román anyanyelvűek a legtöbb foglalkozási csoportban, így a két legnépesebben, tehát az őstermelésben és az ipar-forgalomban is tért foglaltak, az őstermelésnél 18'6 %-ról 18'8-re, az ipar-forgalomnál 4'2 %-ról 4'7-re, a véderőnél 9'6-ről 9'7-re, a házi cselédeknél 6'9-ről 7'0-re növekedett arányuk. Legjelentékenyebb a térfoglalásuk az ipar-forgalomban, ott is a kereskedelem csoportjánál. A kereskedelmi (hitelügyi) tisztviselők közt pl. l'l %-ról 1"8 %-ra nőtt a románok aránya a sok új román pénzintézet alapítása folytán.