1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
176 + A mi már most a tíz év alatti változásokat illeti, általánosságban azt lehet észlelni, hogy a szélsőségek fokozatosan enyhülnek, vagyis a mely felekezetek valamely foglalkozásban az országos arányoknál sokkal nagyobb pozieziót foglalnak el, azok az illető foglalkozásokban tért vesztenek és más felekezeteknek adnak helyet s maguk viszont más foglal-i kozásokban kezdenek elhelyezkedni, a hol azelőtt csak jelentéktelen szerepet játszottak. Ezt a folyamatot magával hozza az élet, a belső vándorlásoknak mind nagyobb gyakorisága, a városokba tódulás, a mely a felekezetek mind nagyobb keveredését idézi elő s ezzel együtt egyes felekezeteknek foglalkozási kizárólagosságát, vagy túlsúlyát lassankint megszünteti, a foglalkozásokban való megoszlást egyöntetűvé teszi. Például a görög katholikusok és görög keletiek az iparforgalomban tért foglalnak, ellenben az ágostaiak és izraeliták, a kik arányukon felül vettek részt az iparforgalmi foglalkozásokban, itt lassankint visszaszorulnak. Feltűnő különösen az izraeliták arányának csökkenése a kereskedelemben 56"ő %-ról 49'9 %-ra, a mivel szemben valamennyi felekezet tért foglalt e foglalkozási csoportban, így a róm. katholikusok aránya 29*3 %-ról 33-o %-ra, a reformátusoké 4*7 %-ról 5'9-re, a görög keletieké 4'i %-ról 5'2-re növekedett. Ha az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozók felekezeti megoszlását tekintjük, a következő -szembeötlőbb jelenségeket állapíthatjuk meg. Az őstermelésnél a római katholikusok aránya csak 48"6 %, ellenben feltűnő magas a görög keletieké : 18'5 %, a zsidóké viszont 0'5 %-ra sülyed. A bányászat, iparforgalom három főcsoportjában a római katholikusok meghaladják a 60 %-ot, a kereskedelemben azonban 33"o %-ra megy le arányszámuk. A bányászatnál a római katolikuson kívül a két görög felekezet mutatja a legmagasabb arányszámot. Az iparban a zsidók és a reformátusok, a közlekedésnél a reformátusok (16'4 %) jönnek a római katholikusok után, a többi felekezet meglehetősen elmarad. A kereskedelemben, mint már említettük, az izraeliták vezetnek ; kivülök és a római katholikusokon kívül a többi felekezet arányszámai meglehetősen eltörpülnek. A közszolgálatban a római katholikusok aránya az országos átlagon áll, utánuk legszámosabban a reformátusok (15-5 %) és az izraeliták (ll'O) vannak. A véderőnél a római katholikusok után a reformátusok és görög keletiek vannak legnagyobb számmal, a napszámosoknál fordítva a görög keletiek és a reformátusok. A nyugdíjasok, tőkések stb. sorában a reformátusok következnek második helyen, itt azonban az ágostaiak már megelőzik a többi felekezetet. A házi cselédek közt végül a római katholikusok (63'g) és a reformátusok (lö'5%) dominálnak, a többi felekezet arányszáma eltörpül ezekhez képest. Feltűnő országos arányukhoz képest a görög keletiek (4'8) és izraeliták (1*5) alacsony aránya a házi cselédek csoportjában. Táblázatunk a keresőket és az eltartottakat külön is részletezi vallás szerint. Kitűnik az itt közölt adatokból, hogy a keresőknek és eltartottaknak felekezeti megoszlása csak kevéssé különbözik egymástól, csupán a görög keletieknél és az izraelitáknál mutatkozik említésre méltó, egymástól ellentétes irányú jelenség. A görög keletiek ugyanis a legtöbb foglalkozásban magasabb aránynyal szerepelnek a keresők, mint az eltartottak sorában, a zsidók aránya fordítva az eltartottak közt magasabb, mint a keresők közt. Ennek egyrészt az az oka, hogy a görög keleti felekezet női különösen a legnagyobb foglalkozási csoportban, az őstermelésben nagyobb arányban keresők, mint más felekezet női, a mi a keresők számát növeli ; másrészt e felekezet közismert szaporátlansága viszont az eltartottak közt apasztja a görög keletiek arányszámát. A zsidóknál mind ennek el&nkezőjét tapasztaljuk, azért több az eltartottak közt az izraelita, mint a keresők közt. Fentebb már érintettük, hogy az izraelita felekezetnek milyen különleges helyzete van a foglalkozások szerint való megoszlás tekintetében. Még érdekesebben domborodik ki ez a kép, ha nem az egyes foglalkozásoknak felekezetek szerint való megoszlását, hanem az egyes felekezetek híveinek foglalkozások . szerint való tagozódását tekintjük. Az arányszámok a következők : Száz Foglalkozási főcsoportok egyén r. kath. gör. kath. reform. ág. h. ev. gör. kel. unitárius] izraelita egyéb vall. Foglalkozási főcsoportok közül az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozott 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 I. Őstermelés 08-4 64-8 64-a 60's 85-4 83-s 72-s 67's 67-s 63-1 86-0 83-e 74-1 66-4 10-7 7-s 63e 62-7 II. A) Bányászat és kohászat 0-8 l'o l'o 1s 0-8 o-» o-» 0-B 0-8 0-* 0-e 0-t 0-e 1-8 0-1 o-1 0-4 0- 9 B) Ipar 13-6 16s 16-o 19-4 4-8 6-8 ll-t 14-8 16-0 18-7 4-1 6-e 8-t U-i 31-t 34s 14-e 17-t C) Kereskedelem és hitel 2-9 3' 4 l-e 2-i 0-» 0-8 l-i l-t 1-8 2-4 0-t 1-» 0-8 l-t 36-8 38-a 4-e 5-0 D) Közlekedés 2- 8 3-t, 2-8 3-e 0-8 l-t 2-e 3-t 2-1 2-t 0-1 0-8 2-8 3-t 3-8 3- 8 l-t l-t II. Összesen 19« 23-0 22-0 26-4 6-4 8-8 15-4 20-8 20-7 24-« 6-e 9-Í 13-1 18-« 72-0 76 "e 21-4 24-1 III. Közszolgálat és szab. foglalkozások 3-0 3*8 3-0 3-a 1-« 1-7 3". 4-1 3*8 3-9 l-e 1-7 5-s 5-8 7-B 8-í 2-1 3-8 IV. Véderő 0-8 0-8 0-8 0-8 0-8 0-6 0-8 0-8 0-8 0-8 0-e 0-« 0-8 l-l 0-7 O-B 4-0 2-4 V. K. m. n. napszámosok 3-a 2-4 3-7 2-7 3-1 2-2 2-7 2-c 3*9 2-8 3-0 2-1 l-e l-e 2-8 l-e 3 B 2-4 VI. Házi cselédek 2-i 2-c 2-8 2-6 1-7 l-e 2-0 2-c 2-9 2-0 0-7 0-7 3-8 3-í 0-9 0-7 1-4 1-8 VII. Nyugdíjasok stb }„ 1-7 1 -1 1-9 0-7 1-8 * » 2-1 > 1. 0-8 1-í ï r 2-9 * 4, 1-7 VIII. Egyéb és ism. foglalkozások }„ 1-1 2-1 / l u l-l > 2 4 1-8 1-9 fu 0-9 í u l-i 2-8 l'B összesen 100-o ÍOO-o 100- o 100-o 100; o 100- o 100-o 100-0 ÍOO-o 100- o 100-0 ÍOO-o 100-o ÍOO-o 100-o ÍOO-o ÍOO-o 100-o
