1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

177 + Míg országos átlagban a népességből 64'5 % esett az őstermelésre és 23"6 % az ipar-forgalomra, addig az izraeliták közül c

rak 7'3 % tartozott az őstermeléshez, ellenben 76*6 % az ipar-forgalomhoz. Itt is különösen a kereskedelem válik ki feltűnő magas arányával, mely több mint tízszeresen felülmúlja az országos átlagot, míg az összes többi felekezetek arányai mélyen az országos átlag alatt maradnak. Az iparral foglalkozó zsidók száma majdnem eléri a kereskedelemmel foglalkozókét, a többi felekezetnél azonban az ipar arányszáma sokszorosan felülmúlja a kereskedelemét. Még egy foglalkozási csoport van, a melynek arányszáma a felekezet népességében erősen kimagaslik a többi felekezet megfelelő arányszámai közül, ez a közszolgálat és szabad foglalkozások csoportja ; ide tartozik a zsidó népesség 8'1 %-a, míg az országos átlag csak 3'3 %. Egymáshoz nagyon hasonló foglalkozási megoszlása van a két görög felekezetnek ; mindkét felekezet hivei a legnagyobb mértékben őstermelők és legkisebb arányban (8*9— 9*5 %) tartoznak az iparforgalomhoz. A további sorrend az őstermelők aránya tekintetében ez (a kisszámú »egyéb« felekezetűeket figyelmen kivül hagyva): reformátusok, unitáriusok, ágostaiak, majd a római katholikusok (60*2) s végül — de igen nagy hézag után — az izraeliták (7'3 %). Az iparforgalom aránya tekintetében a sorrend természetesen nagyjából fordított, az izraelitáknál mutatkozó igen magas százalék után (76*6), nagy ugrással a római katholikusok aránya (26*4 %) következik, majd az ágostaiaké, a reformátusoké és az unitáriusoké. E négy felekezet aránya nem messze áll az országos átlagtól. Annál mélyebbre sülyed aztán az ipar-forgalom aránya a két görög felekezetnél. A közszolgálat csoportjában a zsidók után feltűnő magas arányszám mutatkozik a kis unitárius felekezetnél, a melynek 5*8 %-a tartozik a közszolgálathoz, tehát az országos átlagnak (3-3) majdnem kétszerese. Ügy látszik, az unitáriusok ezt aránylag sok középiskolájuknak köszönhetik, a mit az is bizonyít, hogy a zsidók után az unitáriusok közt van a legtöbb középiskolát végzett. A mi a 10 év alatti változásokat illeti, általánosságban meg lehet állapítani, hogy a mely foglalkozási csoport tért vesztett az ország népességében, az az egyes felekezeteknél is hasonló változást mutat, legföljebb különböző mértékben. Az őstermelés arányszáma pl., mely országos átlagban 68*4 %-ról 64*5 %-ra esett vissza, minden felekezetnél csökkent, de míg a görög katholikusoknál 85*4 %-ról csak 83'2-re, vagyis csak 2'2-del, addig az unitáriusoknál 74"i %-ról 66'4-re, vagyis 7'7-del. Az utóbbi felekezetnél ehhez képest az átmenet az iparforgalmi foglalkozásokra a leggyorsabb, az ipar-forgalomhoz tartozók aránya ugyanis az unitáriusoknál 13*1 %-ról 18'6-re nőtt 10 év alatt, míg a görög katholikusoknál 6*4 %-ról csak 8'9-re. A közszolgálat és szabadfoglalkozások csoportjában szintén az unitáriusoknál van legnagyobb emelkedés. A fentebb említett szabály alól csak két felekezetnél, az unitáriusoknál és az izraelitáknál látunk csekélyebb eltérést. így a véderő arányNépszámlálfts VI. száma az országos arány változatlansága mellett emelkedett az unitáriusoknál, de csökkent az izraelitáknál (nem szólva az »egyéb« felekezetűekről) ; a nyugdíjasok, tőkések és az egyéb foglalkozások aránya országosan növekedett, de az izraelitáknál csökkent ; végül a házi cselédek aránya országosan csökkent, de az unitáriusoknál, kiknél különben is magas volt, még emelkedett is, a mit a fővárosba tóduló székely cselédek nagy száma magyaráz meg. Az izraelitáknak a foglalkozásokban való különleges elhelyezkedése, a mely a zsidóknak a létszámuknak megfelelő aránynál jóval nagyobb súlyt és erőt biztosít a gazdasági életben, sőt a társadalmi és politikai életben is, érdemessé teszi, hogy törvényhatóságonkint is vizsgálat tárgyává tegyük az izraelitáknak az egyes foglalkozásokban elfoglalt arányát. Az idevonatkozó adatokat a keresőkről a 91. és 92. sz. táblán (1. a 278. és 280. lapon) közöljük, az előbbi táblán foglalkozási főcsoportok, az utóbbin egyes fontosabb alcsoportok, illetőleg társadalmi osztályok szerint. Az értelmiségi jellegű foglalkozási alcsoportokat e táblákból egyelőre kihagytuk, mert az idevonatkozó arányszámokat az illető fejezetben külön óhajtjuk tárgyalni. A mi a foglalkozási főcsoportokban az izraeliták arányát illeti, első pillantásra feltűnik, hogy arányuk minden törvényhatóságban a kereskedelemmel foglalkozók közt a legnagyobb, még pedig sokszorosan nagyobb, mint az összes népességben elfoglalt arányuk. A demográfiái részből tudjuk azt, hogy a zsidók aránya ott, a hol legnagyobb, sem éri el a 25 %-ot, sőt a vármegyékben a 20 %-ot sem (Máramaros 18*4, Bereg 14*2), mégis azt látjuk, hogy vannak vármegyék, a melyekben a kereskedelemmel foglalkozóknak 80, sőt 90-nél több százaléka izraelita, így pl. Máramarosban 95'6, Ugorjában 91*9, Beregben 91'0, Ungban 90'2, Zemplénben 88'1, Sárosban 80'9 %-a a kereskedelemnek van zsidó kézben. Az északkeleti felvidék ez összefüggő területén tehát a kereskedők között alig van más felekezetű, mint izraelita. Legkevesebb viszont a zsidó kereskedő néhány déli és délkeleti vármegyében és városban, így Szebenben 11'3, Temesben 12"4, Brassó vármegyében 15"4, Verseczen 16*2, Torontálban 16*7 ; az izraelita felekezet itt mindenütt egy-egy másik kereskedő szellemű néppel, a szászszal, vagy .a szerbbel áll szemközt, kik — úgy látszik —* Jiosszabb ideig tudnak ellenállni a zsidóság térfoglalásának. A társországokban, a hol a zsidók aránya különben is jóval alacsonyabb, a kereskedelemben is kisebb szerepet játszanak az izraeliták. Legmagasabb az izraeliták aránya a kereskedők közt Osijeken 38'5 és Virovitica vármegyében 37'2 %, a két tengerparti megyében, Lika-Krbavában és Modrus-Rijekában azonban 0'1-re, illetőleg 4'3-re sülyed. A kereskedelmen kivül az ipar és a közszolgálat (szabad foglalkozások) az a foglalkozási csoport, a melyben az izraeliták országos arányukhoz képest körülbelül kétszeresen vannak képviselve. Az iparral foglalkozóknak ugyanis 9*4, a közszolgálathoz és szabad 1-2*