1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

175 + még mindig nem szerezte meg a magyar állampolgárságot. Ezeknek a számát újabban a mult évtizedben betelepített galicziai ruthének is növelték, azért sok ott az őstermeléssel foglalkozó külföldi. d) Vallás. A felekezetek különböző kulturális és vagyoni viszonyai, a foglalkozásoknak vidékenkint való elterjedtsége, végül egyes felekezetek híveinek bizonyos foglalkozások iránt való előszeretete teszik érthetővé, hogy az egyes foglalkozásokhoz tartozók felekezeti megoszlása a felekezeti megoszlás általános képétől meglehetősen eltérő képet mutat. A 274. lapon lévő 90. sz. táblán részletesen adjuk az idevonatkozó adatokat, álljanak itt csak a foglalkozási főcsoportokról az arányszámok : Az oldalt megnevezett foglalkozásokhoz tartozó száz egyén közül Foglalkozási főcsoport róm. kath. gör. kath. református ög. h. ev. gör. kel. unitárius izraelita egyéb vall. Foglalkozási főcsoport 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 I. őstermelés 48'< 48-6 12-0 12-s 13-4 13-1 6-« 6-3 18-4 18-b 0-4 0-4 0-7 0-8 O-i O'i II. A) Bányászat stb 67-t 65-0 9-t 9-8 4' o 6-1 6-8 5*8 U-i U-t 0-i 0-t o-t 0-t 0-o 0-0 13) Ipar 62-s 62-t 3-t 3- 8 10-t 11- 0 7» 7-4 5-0 5-s o-t 0-8 10-t 9-t O-i O-i C) Kereskedelem és hitel 29-t 33-o l-o l-t 4-1 5-» 4-t 4-8 4-1 5-t 0-1 o-i 56-t 49-t Ói 0-i D) Közlekedés 62-t 63-t 3-t 3-8 15-0 16-4 6-1 5-1 4-t 4-t 0-t 0-t 7-t 5-t O-i 0-0 II. összesen 68-1 58-s 3-s 3-1 9-» 10-8 7-1 6-7 5-1 5-7 0'e 0-8 16-8 14-B 0-1 0-1 III. Közszolgálat stb 52-1 52-b B-s 5-t 15-8 15-8 7-s 7-t 7-« 7-6 0-6 0-6 ll-o ll-o 0-1 0-1 IV. Véderő 67-i 58'a Ti 7-0 12-8 13-1 6» 6-s ll-o 10-í 0-4 0-8 4-9 3-0 0-8 0-9 V. K. m. n. napszámosok 56-D 58-4 8-» 8-8 10-4 10-8 6-4 6-8 13-3 12-7 0'a 0-8 3-8 3-0 0-1 0-1 VI. Házi cselédek 63-t 63-s 7't Ti 15-1 15-8 6-1 6-í 4-8 4-8 0-8 0-8 1-9 1-8 0-1 0-1 VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozások... je2-« 61-0 04*3 4-0 6-4 11-8 111 j Go 8-0 4-4 1 6-8 7-t Tt 1 0'a 0-8 , Oa 1 8-8 7-7 6-0 }»•• 0-1 0-1 Általában 51't 52-1 9-t 9-1 12-1 12-t 6-1 6-t 14-t 14-t 0-t 0-8 4-t 4-t 0-1 0-1 Egyelőre csak az 1910. évi arányszámoknál maradva, az országos átlagtól a következő feltűnőbb eltéréseket figyelhetjük meg : A római katholikusok országos arányuknál nagyobb arányban szerepelnek az őstermelés és a kereskedelem kivételével valamennyi többi foglalkozási csoportban. Legtöbben vannak a bányászat körében, legkevesebben a kereskedelemben, a hol majdnem felényire megy le arányszámuk. A görög katholikusok viszont csak az őstermelés, bányászat és a napszámosok csoportjában vannak az országos arányuknál erősebben képviselve s eloszlásuk az egyes foglalkozások körében már jóval nagyobb végletek között mozog, a mennyiben az őstermelés körében arányszámuk több mint tízszer akkora, mint a kereskedelemben, melyben csak 1'3 %-kal vesznek részt. A reformátusok legtöbben vannak a közlekedés körében, magas az arányuk még a közszolgálatnál és a házi cselédek közt, legkisebb arányban szerepelnek viszont a bányászat és a kereskedelem körében. Meglehetős egyöntetű az ágostai h. evangélikusok eloszlása az egyes foglalkozások közt. Arányszámaik végletei csupán 7'4 (ipar) és 4*4—4'5 (egyéb fogl. ill. kereskedelem) között mozognak. Sokkal nagyobbak a végletek a görög keletieknél, kik az őstermelők közt 18'5 %-kal vannak képviselve, a közlekedés körében pedig csak 4*3 %-kal, egyébként e felekezet az őstermelésen kivül valamennyi többi foglalkozásban országos arányánál kisebb mértékben vesz részt. A kis unitárius felekezet a bányászok, a közszolgálattal foglalkozók és a házi cselédek (székely cselédek !) közt van legnagyobb arányban, ellenben a kereskedelemben alig van szerepe. Egészen sajátságos az izraelita felekezet helyzete a foglalkozásokban. A 4'5 %-os országos aránynyal szemben a kereskedelemmel foglalkozóknak majdnem felét (49"9 %) adják, jóval kisebbre, de még mindig ll-o %-ra rúg arányuk a közszolgálatnál 9'4 %-ra az iparnál, ellenben az őstermelők és bányászok közt 0'5 %-ra sülyed le arányszámuk s a házi cselédek közt is csak 1'5 %-kal szerepelnek. A zsidóknak ez a különleges foglalkozási megoszlása érdemessé teszi, hogy e jelenséggel részletesebben is foglalkozzunk, azért erre később még visszatérünk. Ha közjogi alkatrészek szerint vizsgáljuk az egyes felekezetek és foglalkozások viszonyait, az anyaországban körülbelül ugyanazokat a jelenségeket észlelhetjük, a melyek az egész birodalom arányszámainál is kifejezésre jutnak. Különösen azoknál a felekezeteknél áll ez, a melyeknek arányszámai a kisszámú horvátszlavonországi hitsorsosok csak csekély mértékben módosítják. Horvát-Szlavonországokban csak a római katholikus és görög keleti valláshoz tartozók lévén jelentékeny számmal, csak e két felekezet érdemel nagyobb figyelmet. A római katholikusok itt is főleg a bányászatban, iparban, közlekedésben és a házi cselédek közt szerepelnek magas arányszámokkal (83—88 %), ellenben a kereskedelemben 58'8 %-ra megy le arányuk. A görög keletiek itt is mint az anyaországban, túlnyomóan az őstermelés körében helyezkednek el, a mennyiben 27' 8 %-ra mennek föl, míg a hazi cseledek köreben 9'5 %-ra sülyed le arányszámuk. A többi felekezetről említésre méltó, hogy a reformátusok a közlekedés csoportjában haladják meg erősen országos arányukat (magyar vasutasok), az ágostaiak az iparban, az izraeliták itt is a kereskedelemben, de minthogy sokkal kevesebben vannak, mint az anyaországban, a kereskedelemben sem dominálnak annyira ; csupán 22'7 %-ra rúg e foglalkozásban a zsidók arányszáma.