1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
174 + Legkevesebb idegen honos van a közlekedési tisztviselők között, 1*3 %, még kevesebb, mint a közszolgálat és szabadfoglalkozások értelmisége körében (1*7 %), a mi természetes is, mert úgy a vasutasok, mint a közszolgálati ágak legnagyobb részénél az alkalmazásnak előfeltétele a magyar állampolgárság. A férfiak és nők arányszámai közt nincs említésre méltó különbség, a mi már csak azért is természetesnek látszik, mert e táblán a keresők és eltartottak együtt vannak kimutatva, azokat a különbségeket tehát, a melyek a keresők viszonyai között esetleg mutatkoznának, az eltartottak hozzászámítása elenyészteti. Annál feltűnőbb különbségeket látunk az anyaország és a társországok idevonatkozó arányszámai között, a mi kis részben abból is ered, hogy a társországok aránylag nagyobb határvonalon érintkeznek a külfölddel, de másrészt élénken mutat arra, hogy a társországok gazdasági viszonyaik kezdetlegesebb volta miatt mennyivel inkább rá vannak utalva a külföldi munkáskezekre s a külföldiek szellemi vezetésére, bár tagadhatatlan, hogy az utolsó évtizedben ott is nagy haladás történt abban a tekintetben, hogy a külföldieket minden téren belföldi erők váltsák fel. Az alábbi összeállítás élénken feltünteti ezt a folyamatot az anyaországban és a társországokban : Foglalkozási főcsoport 1000 egyén közül magyar állampolgár ... . Horvát-SzlavonMagyarországon országokban 1900 1910 1900 1910 I. őstermelés 999 997 986 985 II. A) Bányászat stb. ... 934 950 758 813 B) Ipar 967 968 893 902 C) Kereslc. és hitel 972 974 903 912 D) Közlekedés 987 991 930 950 II. Összesen 969 971 898 908 III. Közszolgálat stb. 984 986 950 957 IV. Véderő 931 937 913 875 V. K.m.n. napszámosok 986 989 951 959 VI. Házi cselédek 979 982 885 916 VII. Nyugdíjasok stb. ... ) I Q79 984 ) l Q1Û 929 Vm. Egyéb és ism. foglalk. j f y/a 978 j > yiy 923 Általában 990 989 972 971 „ Magyarországon valamennyi foglalkozási ágban több a magyar állampolgár, mint a Horvát-Szlavonországokban. Különösen nagy a különbség a bányászatnál, a mely foglalkozási csoport az anyaországban 95'0 %-ban magyar állampolgárokból áll, a társországokban ellenben csak 81 "3 %-ban. Abban azonban nincs különbség közjogi alkatrészek szerint, hogy 1900 óta az őstermelés kivételével valamennyi többi foglalkozási csoportban csökkent az idegen honosok aránya. Hogy végeredményben mégis alig változtak az arányszámok, azt az őstermelés körében szaporodó idegen állampolgárok idézték elő. Már a demográfiái részben rámutattunk arra, hogy az északkeleti felvidéken a kivándorlás pótlására elég erős agrár jellegű bevándorlás folyik Galicziából, úgy hogy némely községben az osztrák honosok már többségbe jutottak. E bevándorlók részben kisbirtokosok, de inkább cselédek és napszámosok. Horvát-Szlavonországokban ellenben ruthén betelepítés történt Galicziából, a mely az osztrák honos kisbirtokosok számát növelte meg. A társországok gazdasági elmaradottsága különösen az idegen honos tisztviselők nagy számában nyilvánul meg. A bányászati tisztviselőknek pl. még mindig 35*5 %-a idegen állampolgár (az anyaországban csak 8'2%-a), az erdészeti tisztviselőknek 22'8%-a (7-9), az ipari tisztviselőknek pedig 23-7%-a (8-5). Érdekes képet kapunk, ha a külföldi honosoknak foglalkozás szerint való megoszlását összehasonlítjuk a magyar állampolgárok foglalkozás szerint való megoszlásával : Foglalkozási főcsoport I. őstermelés II. A) Bányászat stb B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. összesen. III. Közszolgálat stb IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok... VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalk... összesen Magyarország S h S sc ö CS S HorvâtSzlavonorszâgok a >> § u ü cö -s Magyarbirodalom a S M -Si honosok közül esett az egyes foglalkozásokra %-ban 63*o 2*o 16-8 3' 6 3-i 24-s 3*< 0*7 2-6 2*s 1*8 1*8 100' 0 13 4'» 48'» 66*0 4 4-6 a-e 3-6 2 3'r 100'o 79-» O'i 9\ 1' 7 l'e 12-a 2*i 0*8 1*8 0*» OS 1-0 100' o 40*2 l'o 33' 5-0 2' 8 42-5 3*2 3*7 2*6 2-6 2-2 2*7 100' 0 20-» 3' 8 44 s ? 2e 58-s ! 2-6 3*J 2-6 : 3-8 ! 100'o100'o Élénk világot vetnek ezek az arányszámok a külföldről bevándorlók foglalkozási összetételére. Látjuk, hogy legtöbben vannak köztük az iparforgalomhoz tartozók, kik közt ismét az iparosok válnak ki feltűnő magas arányszámmal ; az őstermelők ellenben a külföldieknek alig több mint egy ötödét teszik, míg a magyar állampolgároknak majdnem 2/ 3-a tartozik az őstermelés körébe. Feltűnő különbség van még — a véderőről nem szólva, a melynek arányszámai nem természetes folyamat eredményei, —• a bányászatnál és a kereskedelemnél, melyek szintén jóval erősebben vannak képviselve a külföldiek közt, mint a belföldi népességben. Horvát-Szlavonországoknak sokkal inkább agrárius jellege még a külföldi állampolgárok foglalkozás szerinti megoszlásában is kifejezésre jut. Ott a külföldi honosok közt az ipar forgalomhoz tartozók száma alig haladja meg az őstermeléssel foglalkozókét, magának az iparnak a részesedése pedig már jóval kisebb, mint az őstermelésé. Többször említettük már, hogy a társországokban még mindig nagy számmal vannak Csehországból bevándorolt földmívesek, a kiknek jó része habár 30—40 esztendeje lakik ott,
