1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

173 + az új iparforgalmi segédszemélyzet pedig, a mely más foglalkozásoktól jött át, túlnyomóan a 20 éven aluliak rendkivül megnövekedett korosztályaiból kerülvén ki, a hajadonok számát növelte meg. Minthogy az egészséges népszaporodás szempontjából nem közömbös az, hogy a házas nőknek hány százaléka kereső, hány van tehát olyan, a ki nem szentelheti teljes idejét és munkaerejét a háztartásnak és a gyermeknevelésnek, összeállítottuk foglalkozásonkint az idevonatkozó arányszámokat is : Foglalkozási főcsoport 100 házas nő közül kereső volt 1900 1910 I. őstermelés 32'B 16"B II. A) Bányászat 0'b 0\ B) Ipar 9-1 7-1 C) Kereskedelem és hitel... 12-» f-s D) Közlekedés lt le II. összesen 8'a 6-< III. Közszolgálat Te 10"o IV. Véderő - V. K. m. n. napszámosok 30's 20'i VI. Házi cselédek 61"« 65'a VII. Nyugdíjasok stb. , \ m 16*i VIII. Egyéb és ism. foglalkozások/ b 12'» Általában 27-s 14-» A kép, a melyet ezek az adatok elénk tárnak, nem kedvezőtlen. Házas nőinknek csak kis hányada van kivonva a családi élet köréből az által, hogy kenyeret kénytelen keresni. S a helyzet ebben a tekintetben úgy látszik még javul is, mert a legtöbb foglalkozásnál még csökkent is 1900 óta a keresők arányszáma. Legtöbb kereső van a házas nők között a házi cselédeknél : 65*3 %, a mi azonban nem azt jelenti, hogy a férfi házi cselédek feleségeinek 65'3 %-a kereső foglalkozású, hanem azt, hogy a házi cselédek csoportjához tartozó házas nők (keresők és eltartottak) összes számából 65'3 % esik a keresőkre, vagyis azokra, a kik maguk is házi cselédek. Mivel pedig férfi házi cseléd nagyon kevés van, ezek feleségeinek száma (11.822) is aránytalanul kicsiny a férjes családi állapotú női cselédek nagy számához (17.907) képest. Legkevesebb viszont a házas nők közt a kereső foglalkozású a bányászatnál és a közlekedésnél, tehát azoknál a foglalkozási ágaknál, a hol a nőknek nem igen nyílik alkalmuk a keresetre. Ezek az alacsony számok nem is mutatják egész biztosan azt az arányt a melyben az illető foglalkozáshoz tartozó házas nők saját keresettel bírnak, mert ha pl. egy vasúti munkás felesége czukorgyárban dolgozik, az már az iparban szerepel mint kereső, nem pedig a közlekedésnél így tehát az arányszámok csak hozzávetőlegesek s egyik foglalkozásban a valóságosnál magasabbnak, a másikban alacsonyabbnak jelzik a kereső házas nők arányát. Végeredményben mégis meg lehet állapi tani, hogy a házas nők között aránylag jóval keve sebb most a kereső, mint 10 év előtt, még akkor is ha az őstermelést figyelmen kivül hagyjuk. c) Honosság. Az állampolgárságnak a foglalkozással való összevetése arra alkalmas, hogy megállapíthassuk, hogy a bevándorló külföldi honosok milyen gazdasági ágakban s milyen mértékben helyezkednek el, s az idők folyamán hol, milyen foglalkozásokban foglalnak tért, vagy szorulnak össze. Az erre vonatkozó adatokat az 1900.. éviekkel szembeállítva a 89. sz. táblán (1. a 272. lapon) szemléltetjük. A Magyarbirodalomról az arányszámok itt következnek : 1000 egyén közül magyar osztrák egyéb állampolgár 1900 I. őstermelés 997 II. A) Bányászat stb 931 B) Ipar 962 C) Kereskedelem és hitel 967 D) Közlekedés 982 Foglalkozási főcsoport 1910 1900 1910 1900 1910 995 947 963 969 988 3 62 34 27 15 4 49 31 25 10 II. Összesen 964 967 32 28 III. Közszolgálat stb 981 982 IV. Véderő 928 929 V. K. m. n. napszámosok 984 986 VI. Házi cselédek 975 978 VII. Nyugdíjasok stb \ 980 VIII. Egyéb és ism. foglalk./ Jö

b 974 13 64 15 23 27 12 6 64 8 12 1 20 2 1

7 U 22 I Ö Általában...... 987 987 11 11 Országos átlagban e szerint a magyar honosok aránya egyáltalán nem változott s az egyes foglalkozási ágakban is alig mutatkozik különbség az 1900. és 1910. évi arányszámok között. Egyelőre az 1910. évi adatoknál maradva, legtöbb a magyar állampolgár természetesen az őstermelésnél, de már az őstermelés, egyik csoportjánál, az erdészetnél, a mi itt nincs feltüntetve, 97*3%-ra megy le az arányszám, különösen az idegen erdészeti tisztviselők (10*5 %) nagy száma miatt. Legkisebb a magyar állampolgárok aránya a véderőnél, a mit a véderőnek Ausztriával való közössége magyaráz meg, a nem magyar állampolgárok arányszáma azonban a véderőnél is csak 7*1 %-ra rúg. Az ipar-forgalom csoportjai közül legkevésbbé van idegenekkel keverve a közlekedés, legtöbb idegen állampolgár dolgozik viszont a bányászatnál, de a javulás is itt a legnagyobb 1900 óta. Táblázatunk az egyes foglalkozási csoportokon belül foglalkozási viszony (önállók, tisztviselők, egyéb segédszemélyzet) szerint is közli a honosság adatait. Az az érdekes megállapítás folyik ez arányszámokból, hogy majdnem valamennyi foglalkozási csoportban a tisztviselők közt van a legtöbb idegen állampolgár. Ezek közt is vezetnek az erdészeti tisztviselők 10'5 % idegen honossal, és a bányászati tisztviselők 9'3 %-kal, a mit az erdőknek és bányáknak túlnyomókig a perifériákon az országhatárhoz közel való fekvése magyaráz meg. Sajátságos azonban, hogy míg a bányászati tisztviselők között a magyar honosok 1900 óta örvendetesen tért foglaltak (84'6 %-ról 90-7 %-ra), addig az erdészetnél az elmúlt évtizedben sok új idegen honos tisztviselő nyert alkalmazást, mert arányszámuk 8*3 %-ról 10-5-re nőtt e tíz év alatt.