1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

172 + a korösszetételben beállott változásokkal, örvende­tesen növekedett a házasok aránya a véderőnél, 132-ről 175-re, a mi nem annyira a korviszonyok változásának, hanem annak tudható be, hogy a katonák nősülését megkönnyítették. Javult még a házasok arányszáma a közszolgálat és szabad foglal­kozások körében, az ipar-forgalomnak majdnem mind a négy csoportjánál és á házi cselédeknél. Vál­tozatlan maradt az őstermelésnél, az iparnál és úgy látszik a nyugdíjasoknál és egyéb foglalkozásúaknál. Csupán a napszámosok csoportjában látjuk a háza­sok számának némi sülyedését, a mit bizonyára első sorban a korviszonyok változása (a 20—40 év közöt­tiek aránya 276-ról 266-ra esett) magyaráz meg, de bizonyára az is elősegített, hogy e csoportból 1900 óta leginkább a mezőgazdasági napszámosok váltak ki és osztattak be helyesen az őstermelés csoport­jába, ezek között pedig a házasok nagyobb szám­mal vannak. Az özvegyek aránya úgy országosan, mint az egyes foglalkozási csoportokban alig mutat változást, annál feltűnőbb az elváltak arányának egyes foglal­kozási csoportokban rendkívüli megnövekedése. Leg­nagyobb az ugrás a házi cselédeknél, a kik között 1900-ban csak 4°/o volt elvált családi állapotú, 1910­ban pedig már 7. Ezt az arányszámot még az egyes foglalkozási csoportokon belül az értelmiségi osztá­lyok (tisztviselők) sem érik el, mert a hol az arány­szám legmagasabb, a közlekedési tisztviselőknél, ott is csak 6-ra rúg. Ennek, mint a következő 85. sz. táblából kitűnik, az az oka, hogy a kereső házi cselé­dek túlnyomóan nők, kik között viszont az elváltak jóval nagyobb százalékkal szerepelnek, mint a ke­reső férfiak között. Ha a keresők családi állapot szerint való meg­oszlását külön vizsgáljuk, a következő képet kapjuk : Ezer kereső egyén közül volt Foglalkozási főcsoport nőtlen, hajadon házas özvegy törvénye­sen elvált nőtlen, hajadon m o5 N •m M özvegy törvénye­sen elvált 1900 1910 . I. Őstermelés 312 605 82 1 330 579 89 2 II. A) Bányászat stb. ... 402 579 19 — 375 604 20 1 B) Ipar 461 485 52 2 478 467 51 4 C) Keresk. és hitel... 389 526 81 3 407 511 76 6 D) Közlekedés 235 731 31 3 257 711 29 3 II. Összesen 428 517 53 2 443 502 51 4 III. Közszolgálat stb 361 571 62 6 382 555 55 8 IV. Véderő 901 96 2 — 860 137 2 1 V. K.m. n. napszámosok 308 534 155 2 348 481 167 4 VI. Házi cselédek 856 73 67 4 851 76 65 8 VII. Nyugdíjasok stb J204 340 448 7 67 335 590 8 VIII. Egyéb és ism.foglalk. 432 401 157 10 Általában 364 548 86 2 384 522 91 3 A keresők közt e szerint a házasok aránya már jelentékenyen felülmúlja a nőtlenek-hajadonok ará­nyát, a mi a korviszonyok alakulása folytán érthető is. A különbségek azonban az egyes foglalkozási cso­portok közt igen nagyok, a mint hogy a korviszonyok alakulása is igen nagy különbségeket mutat. A köz­lekedés keresői közt ugyanis 71"i % a házas, ellenben a véderőnél ez az arányszám csak 13'7, a házasoknál meg éppen csak 7'6 %. A nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. közt az özvegyek dominálnak 59'o %-kal, míg a véderőről nem szólva, a bányászatnál 2'0 %-ra megy le az özvegyek aránya. Az elváltaknál már nincsenek ilyen túlnagy különbségek, mert a bányá­szatnál és a véderőnél 0"1 % az elvált s az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak csoportjában is, a hol legmagasabb, csak l'o %-ra emelkedik az elváltak aránya. A tíz év alatti változások is megfelelnek a kor­viszonyokban beállott változásoknak. Minthogy a középkorúak (20—60 év között) aránya csökkent, a fiatal- és öregkorúaké pedig emelkedett, ezzel ter­mészetesen együtt kellett járni annak, hogy a háza­sok száma megcsappant, ellenben megszaporodott a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és elváltak csoportja. Az utóbbiak nem szükségképen a korviszonyok vál­tozása folytán foglaltak tért, hanem az elválások szá­mának a lefolyt évtizedben való nagy emelkedése következtében. Foglalkozások szerint is körülbelül ez a kép bontakozik ki. Említésre méltó kivétel ez általános szabály alól a bányászat, a hol a házasok aránya 57*9 %-ról 60"4 %-ra növekedett tíz év alatt ; ugyanez a jelenség mutatkozik az ipari segédszemélyzetnél (33-6 %-ról 34"0 %-ra), a mi azt bizonyítja, hogy a bányászat és a gyáripar más foglalkozásoktól nagy­számú családos embert vont el. Erre már más ada­tok illusztrálásával a 2. fejezetben rámutattunk. Álljanak itt végül ázok az adatok, a melyek a keresőknek családi állapot szerint való megoszlását nemek szerint mutatják (1. részletesen a 86. sz. táb­lát a 266. lapon). Száz kereső Családi állapot félf l közül 1900 1910 1900 1910 Nőtlen, hajadon 34 o 35"o 40-s 48"a Házas 61u 60"« 39-g 27-4 özvegy 4-0 4 a 19-1 23't Törvényesen elvált 0-i 0-a 0's O't összesen lOO'o 100-o 100-o 10Ö-o A házasok aránya tehát különösen a nőknél csökkent meg erősen, de a férfiaknál is ez az irány­zat mutatkozik. Ha azonban foglalkozásonkint vizs­gáljuk a férfiak arányszámait, azt találjuk, hogy a bányászati, ipari és kereskedelmi segédszemélyzetnél, tehát az iparforgalmi munkásság túlnyomó részénél javult a házasok arányszáma. A nőknél épen ellen­kezőleg egyes foglalkozási csoportok (pl. keres­kedelem és közlekedés) önállóinál, látunk javu­lást, míg a női segédszemélyzetnél a házasok arány­száma úgyszólván minden foglalkozási Csoportban erősen esett. Ennek első sorban az a magyarázata, hogy a keresők közül leginkább a férjes segítő család­tagok estek ki, illetőleg kerültek az eltartottak sorába,

Next

/
Thumbnails
Contents