1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

171 + A kereső nők között — mint látjuk — a fiatalabb korosztályok jóval erősebben vannak képviselve, mint a kereső férfiak között, a mi részint annak a következménye, hogy az őstermelésnél segítő családtagok, a kik a kereső nők zömét teszik, inkább a fiatalabb korosztályokból rekrutálódnak, másrészt pedig azzal magyarázható, hogy a nők jó része férjhezmenetelével keresőből eltartottá válik. A 10 év alatti változás mindkét nemnél ugyanarra a folyamatra mutat : a legproduktivabb korosztályok 40—60 év között aránylag megfogyatkoznak, a fiatalabb és a legöregebb korosztályok pedig megnövekednek. A kereső nőknek egyébként abszolút száma is erősen megfogyatkozott a már többször említett okból, s a mint a fenti számok mutatják, e fogyás valamennyi korcsoportban jelentkezett, de mégis legjobban a 40—60 év közöttieknél, a mely korcsoportban viszont a férfiak szaporodása is a legcsekélyebb. Foglalkozási főcsoportok szerint tekintve a kereső férfiak és nők kor szerint való megoszlását, a következő érdekes különbségeket észlelhetjük (1. a 84. sz. táblát a 262. lapon). A kereső férfiak között legtöbb a fiatal korú (20 éven aluli) a házi cselédeknél : 26" i % és az iparban : 24'6 %, legkevesebb — a véderőről nem szólva — a közszolgálat és szabad foglalkozások körében : csak 3'8 %. A legproduktivabb 20—40 év közötti kor a közlekedés és a bányászat körében van leginkább képviselve, ez magyarázza jórészt e két foglalkozási csoport magas születési arányát. A fiatal korúak nagy száma (24'6 %) az iparban nem jelenti szükségképen a gyermekmunkások magas arányát, mert először is e számból 18"o % a 15 éven felüliekre esik, a fenmaradó 6*6 % 15 éven alulinak pedig legnagyobb része iparostanoncz, kik a keresőkhöz számíttatnak ugyan, de a valóságban jó részük még nem végez produktiv munkát. Sajnos, a 12 éven aluli keresők számát ezúttal sem tudjuk kimutatni, fel lehet azonban tételezni, hogy a nem egészen 79.000 főre rugó 7—14 éves férfi kereső ipari személyzetből csak igen kevés, talán 15—20.000 jutott a 12 éven aluliakra. Annyi tény, hogy az utolsó 10 év alatt az iparban nagyon megnövekedett a keresők között a 20 éven aluliak aránya (22*5 %-ról 24'6-re) s e szaporodás nagy része is a 7—14 évesekre jutott, de figyelembe kell venni, hogy ugyanezen idő alatt a fiú-tanonczok száma 110.535ről 163.562-re, vagyis 48"o %-kal emelkedett. A férfi keresők között az öregkorúak (60 éven felül) viszont ismét a közlekedés (4*3 %) és a bányászat (2-3 %) csoportjában vannak legkevesebben, ezzel szemben a nyugdíjasok, tőkepénzesek csoportjának 69"i %-a tartozik a 60 évnél idősebbek sorába. Az őstermelés idevonatkozó aránya is több mint kétszer nagyobb (12'5) mint az iparé (5*8). A kereső nők kor szerint való megoszlásában is igen nagy végletek mutatkoznak foglalkozások szerint. A házi cselédek 56'4 %-a 20 évesnél fiatalabb, ellenben a napszámosoknak csak 1"4 %-a, a nyugdíjasoknak, tőkepénzeseknek stb. meg épen csak 0'2 %-a. Az öregkorúak aránya természetesen e három foglalkozási csoportban épen fordított sorrendet mutat : 2*6, 30'6, illetőleg 57'8 %. Messze vezetne, ha a keresők kor szerint való megoszlását az egyes foglalkozásokon belül még közjogi alkatrészek szerint, azután foglalkozási viszony szerint vizsgálnék s azon kivül az utolsó 10 év alatt beállott változásokat akarnók részletesen megállapítani. Erre az említett tábla részint önmagában, részint az 1900. évi népszámlálás X. kötetének megfelelő táblájával (105. sz.) összehasonlítva megadja az érdeklődőknek a módot. b) Családi állapot. A korviszonyokkal szorosan összefügg a népesség családi állapot szerinti összetétele. Különösen kiviláglik ez a foglalkozásoknál, a melyeknek korösszetétele rendkívül különböző s így az egyes foglalkozások népességének családi állapot szerint való megoszlása is rendkívül nagy különbségeket mutat. Álljanak itt a 264. lapon közölt 85. sz. táblából a következő adatok az 1900. éviekkel összehasonlítva : Foglalkozási főcsoport őstermelés A) Bányászat stb. B) Ipar C) Keresk. és hitel... D) Közlekedés II. összesen.. III. Közszolgálat stb.., IV. Véderő V. K.m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism.foglalk összesen Ezer egyén közül volt a-a 1900 425 399 381 386 439 289 ~4Ö3 43 48 6 92 64 242 ~61 S <« "é? .d i <3 >>> Ö 'S > a íj S 'S ® 1910 69 29 43 53 30 42 ' 45 6 95 63 366 128 ~62 A népesedés, a fajfentartás szempontjából legfontosabb lévén a házasok aránya, első sorban ezt veszszük szemügyre. Legkedvezőbb arányszámot e tekintetben 'a közlekedés tünteti fel, a hol, mint láttuk, legnagyobb a produktivitás teljében lévő korcsoportok aránya. Igen alacsony ezzel szemben a véderő és a házi cselédek csoportjában a házasok arányszáma, a mit szintén a korviszonyok magyaráznak meg, a katonaságnál ezen kivül a házasodásnak jogi és fizikai akadályai (t. i. az, hogy a katonák rendes életviszonyaikból kiszakíttatnak). Még nagyobb szélsőségek mutatkoznak az özvegyek arányszáma tekintetében, a mely míg a nyugdíjasok s

fb. csoportjában 366-ra megy fel ezer lélek után, addig a véderőnél 6-ra sülyed s ezeknek túlnyomó része is az eltartottakra esik, mert itt a keresőknél csak 2°/

0 az özvegyek aránya. 1900 óta a változások a családi állapot tekintetében a mint országosan, úgy az egyes foglalkozások körében is igen csekélyek s többnyire összefüggnek (