1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

168* Értelmiségi csoportok Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Értelmiségi csoportok A kereső nők A kereső nők az összes keresők °/o-ában A kereső nők A kereső nők az összes keresők 0/o-àban A kereső nők A kereső nők az összes keresők °/«-â ban Értelmiségi csoportok száma szaporodása A kereső nők az összes keresők °/o-ában száma szaporodása A kereső nők az összes keresők 0/o-àban száma szaporodása A kereső nők az összes keresők °/«-â ban Értelmiségi csoportok 1900 1910 absz. szám A kereső nők az összes keresők °/o-ában 1900 1910 abaz. azám % A kereső nők az összes keresők 0/o-àban 1900 1910 absz. szám A kereső nők az összes keresők °/«-â ban Értelmiségi csoportok 1900 1910 absz. szám 1900 1910 1900 1910 abaz. azám % 1900 1910 1900 1910 absz. szám 1900 1910 Tulajdonképeni értelmiség 29.488 43.719 14.231 48s 20-4 24-c 2.863 3.612 749 26s 22-7 20-e 32.351 47.331 14.980 46s 20-e 23-s Ebből : Törvényhozás 12 17 5 41-7 is 8-4 12 17 5 41-7 4-8 8-3 Közigazgatás 171 898 727 425-1 0-6 2-2 115 114 11.400t O-o 2-2 172 1.013 841 488-9 O-o 2-2 Igazságszolgáltatás 184 1.272 1.088 591s 0-9 5-0 — 120 120 — — 4-7 184 1.392 1.208 656*6 o-» 5-0 Egyház 4.221 3.142 -1.079 -25-e 20'a 14-s 767 720 - 47 — 6-3 31-3 30-2 4.988 3.862 -1.126 —22'e 21-4 16-6 Tanügy 13.419 21.684 8.165 60-8 31-0 38-a 1.388 1.749 361 26-c 38-4 39-4 14.807 23.333 8.526 57-e 31-« 38-4 Közegészségügy 9.334 13.766 4.432 47-5 51-1 54*9 628 735 107 17-0 46-9 44'8 9.962 14.501 4.539 45-e 50-8 54's Tudományos és egyéb közérdekű társulatok... 247 877 630 255-3 20'a '24*7 2 48 46 2.300'u 2-a 20 2 249 925 676 271-e 19-s 24-4 Irodalom és művészet... 1.143 1.486 343 30-c 29-6 28-0 57 81 24 42-1 20-3 26-3 1.200 1.567 367 30"í 28-9 27-9 Egyéb és k. m. n. szabad foglalkozások 757 677 - 80 -10-e 27-4 21-1 20 44 24 120-4 5-2 9-3 . 777 721 - 56 - 7-2 24-7 19-6 őstermelés szolgálatúban álló értelmiség 16 48 32 200' o O-i 0-4 2 9 7 350-c 0-2 o-« 18 57 39 216-1 O-i 0s Ebből : Gazdasági tisztviselő ... 12 46 34 283-s 0-3 0-6 8 6 300-ci 0-4 1-5 14 54 40 285-7 0-3 0-6 Erdészeti tisztviielő ...... 4 2 - 2 -50-c 0*2 0-3 — 1 1 0-2 3 - 1 -25-0 0-1 0-1 Ipar-forgalom, szolgálatában álló értelmiség 8.909 21.552 12.643 141' 9 13-9 20-c 355 1.412 1.057 297-1 9-1 20-4 9.264 22.964 13.700 147 S, 13f

í 20-3 Ebből : Bányászati tisztviselő ... 45 37 462-e 0-7 2-8 — 5 5 — — 6-2 8 50 42 525-t 0-7 3-0 Ipari tisztviselő 2.364 6.191 3.827 161-8 13e 18-0 20 208 188 940-c 3'a 14-5 2.384 6.399 4.015 168-6 13-2 18-8 Kereskedelmi tisztviselő 2.219 7.569 5.350 241-1 8-B 16-9 47 596 549 1.168-0 3-B 19-8 2.266 8.165 5.899 260s 8-8 17-] Közlekedési tisztviselő... 4.318 7.747 3.429 79-4 21-8 27*s £88 603 315 109-4 15-a 24-8 4.606 8.350 3.744 81-s 17-3 27-3 Véderő szolgálatában álló értélEgyéb foglalkozásoknál alkalmazott értelmiség Értelmiség összesen 12 75 63 525-1 2-8 24-1 _ 5 5 25-c 12 80 68 566-e 2-7 24' 2 Egyéb foglalkozásoknál alkalmazott értelmiség Értelmiség összesen 38.425 65.394 26.969 70-2 16-8 21'i, 3.220 5.038 1.818 56't 15-1 18-6 41.645 70.432 28,787 69-1 16-7 20-» Az értelmiséghez tartozó keresőknek e szerint nem kevesebb mint 20'9 %-a nő, s a mint látjuk, ez az arányszám 1900 óta igen nagy mértékben emelkedett. Az értelmiséghez tartozó kereső nők száma ugyanis 41.645-ről 70.432-re, vagyis 69'i %-kal nőtt 10 év alatt, míg az értelmiséghez tartozó kereső férfiak számának szaporodása csak 22*8 %-ot tett ugyanezen idő alatt. Az egyes főbb értelmiségi csoportok szerint vizsgálva a nők szerepét, azt látjuk, hogy a tulajdonképeni értelmiségben 23"8, az iparforgalmi értelmiségben 20" 1, s az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb foglalkozási csoportokban 24'2 % a nő, tehát egyik arányszám sem tér el túlságosan az átlagtól. Feltűnő kivételt képez azonban az őstermelés csoportja, a hol csupán 0"5 % nő található az értelmiség (gazdasági és erdészeti tisztviselők) keresői között. A tulajdonképeni értelmiség, sőt az ipar-forgalom egyes csoportjainál azonban igen nagy különbségek mutatkoznak a nők arányszáma tekintetében. Legkisebb a nők aránya a közigazgatási szolgálatban, a hol mindössze 2'2 %-ot tesz, de nem éri el a 10 %-ot az igazságszolgáltatásnál és a törvényhozásnál sem. A törvényhozásnál azért szerepelnek nők, mert ide nemcsak a képviselők egy része, hanem a törvényhozásnál alkalmazott tisztviselők, tehát nők is be vannak számítva. Ezzel szemben a közegészségügy keresőinek abszolút többsége a nők közül kerül ki, ugyancsak magas a nők aránya a tanügynél is. A közegészségügynél ezt, a mint már említettük, a szülésznők nagy száma idézi elő, a tanügynél pedig főképen az elemi iskolai tanítószemélyzet, kik között a nők aránya immár 29" 1 %-ra emelkedik. Az iparforgalom csoportjai közül a bányászatnál föltűnő kq^és (3'0 %) a nő az értelmiség körében is, legmagasabb arány mutatkozik viszont a közlekedésnél, a hol főképen a posta alkalmaz nagy számban nőket. Az anyaország és a társországok viszonyai ebben a tekintetben , is meglehetősen egyformák. Legnagyobb különbség még az egyházi szolgálatul mutatkozik, a melynek értelmisége körében Magyarországon csak 14'9 %, a társországokban ellenben 30'2 % tartozik a női nemhez. Ezt az apáczák nagyobb száma okozza, a mely azonban az utolsó 10 év alatt feltűnően megfogyatkozott nemcsak a Dráván innen, hanem a Dráván túl is. Lehetséges, hogy az apáczák száma tényleg kevesebb most, mint 10 év előtt, de része van a szám csökkenésében annak is, hogy ezúttal az apáczák közül csak azok vétettek az értelmiséghez, a kik vagy tanítással és betegápolással foglalkoznak, vagy olyan iskolai végzettségük van, a mely indokolttá teszi az értelmiséghez való sorozásukat. Azok a szerzetesnők ellenben, a kik csak