1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

169* szolgai, vagy háztartási teendőket végeztek, szintén apáczáknak mutattattak ugyan ki, de nem kerültek az értelmiség közé. Az egyházi szolgálaton kivül még a közegészségügynél is jelentkezik nagyobb különbség az anyaország és a társországok viszonyai között, a mennyiben ebben az értelmiségi csoportban a Dráván túl csak 44'8 %-a nő, míg a Dráván innen 54"9 %. Ezt Horvát-Szlavonországokban a szülésznők feltűnő csekély száma magyarázza. Ügy látszik, Horvát-Szia vonországokban a népszámlálás nem is helyesen állapította meg a bábák számát, mert mindössze 693 szülésznőt mutat ki, holott az ugyanazon évi közegészségügyi kimutatások szerint a társországokban 925 okleveles bába működött. Magyarországon a népszámlálás szerint 13.031 volt a szülésznők száma, az 1910. évi közegészségügyi kimutatás szerint pedig 13.014, a két szám között tehát alig van különbség. Valószínű, hogy Horvát-Szlavonországokban azokat a szülésznőket, a kik csak mellékesen foglalkoznak ebben a hivatásukban, nem számították a szülésznők közé. Magyarországon az ilyen szülésznők túlnyomórészt szintén nem vétettek szülésznőknek, ellenben ezek számát kipótolta az oklevélnélküli ú. n. parasztbábák nagy száma, a kik némely vármegyében tömegesen kerültek a szülésznők közé. A mi a nők térfoglalását illeti az egyes értelmiségi csoportokban, az a legtöbb csoportban igen erőteljesnek mutatkozik. Különösen nagy ez — nem szólva az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb foglalkozásokról — általában az iparforgalom értelmiségénél, a melyben a nők aránya 13"6 %-ról 20'i-re növekedett 10 év alatt, ezek között is legfeltűnőbb a nők arányának növekvése a kereskedelmi tisztviselők között, a hol 8'3%-ról 17'1%-ra ugrott 1900 óta. A tulajdonképeni értelmiség egyes csoportjait tekintve, legnagyobb a fejlődés a tanügynél, a melynek keresői között 1900-ban 31'6% volt a nő, 1910-ben már 38'4%. Vannak azonban egyes értelmiségi csoportok, a melyekben a nők aránya visszaesett 1900 óta : ilyen elsősorban az egyházi szolgálat, a hol a már fentebb említett ok folytán a kereső nők száma még abszolúte is megfogyott, arányszáma pedig 21*4 %-ról 16'5 %-ra csökkent. Ugyancsak csökkent némileg a nők arányszáma az irodalom és művészet csoportjában is, a mit főképen az magyaráz meg, hogy a hírlapírók száma, a kik majdnem kizárólag férfiak, igen megszaporodott az utóbbi 10 év alatt. A tulajdonképeni művészeti ágakban (festészet, énekművészet, színészet) a nők határozottan tért foglaltak. Nagyobb arányú visszaesés mutatkozik még az egyéb és közelebbi megnevezésnélküli szabadfoglalkozásoknál, főképen a miatt, hogy a magánmérnökök száma, kik között egyáltalán nincsen nő, nagyon megszaporodott 1900 óta. Az értelmiséghez tartozó kereső nők abszolút számának szaporodását tekintve, feltünhetik, hogy a közigazgatási szolgálatban és különösen az igazságszolgáltatásnál milyen nagy mértékben növekedett meg az értelmiségi nők száma. Ennek magyarázatául megjegyezzük, hogy ez a nagy növekvés az állami és egyéb közigazgatásnál és a bíróságoknál női díjnokok (gépírónők) nagy számban való alkalmazásából ered. Az igazságszolgáltatásnál ezen kivül az ügyvédi irodákban alkalmazott rendkívül sok női irnok (gépírónők) növelte meg a számot. Jellemző itt, hogy — csak az anyaország adatait véve — az ügyvédi irodákban alkalmazott férfi Írnokok száma 10 év alatt 2.021-ről csak 2.388-ra növekedett, ellenben a nőké 92-ről 988-ra. Azt hisszük, a női munkaerőnek ebben a favorizálásában része van nemcsak az írógép rohamos terjedésének, hanem a női munkaerő igénytelenebb és olcsóbb voltának is. 7. A népesség demográfiái viszonyai foglalkozásonkint. a) Korviszonyok. Az egyes foglalkozások természete hozza magával, hogy az azokban foglalkozók korösszetétele más és más. E különbség túlnyomólag a keresőknél jelentkezik, kevésbbé az eltartottaknál, kiknek kormegoszlása elég egyöntetű képet mutat. A 260. lapon lévő 83. sz. táblán részletesen bemutatjuk az egyes foglalkozásokhoz tartozók kor szerint való megoszlását. Itt csak a 8 főcsoport szerint ismételjük a magyarbirodalmi adatokat, mindjárt szembeállítva az 1900. éviekkel : Foglalkozási főcsoport Ezer egyén közül volt Foglalkozási főcsoport 7 éven aluli 7-14 15-19 20-39 40-59 60 éven felüli 7 éven aluli. 7-14 15-19 20-39 40-59 60 éven felüli Foglalkozási főcsoport 7 éven aluli éves 60 éven felüli 7 éven aluli. éves 60 éven felüli 1900 -ban 1910 -ben I. Őstermelés 191 179 95 259 197 79 187 183 93 253 198 86 II. A) Bányászat 235 172 91 331 144 27 232 179 88 335 140 26 B) Ipar 188 164 113 317 168 50 179 173 116 317 164 51 C) Kereskedelem és hitel 172 169 107 302 185 65 158 173 104 308 191 66 D) Közlekedés 230 172 58 331 170 39 212 177 63 336 174 37 II. összesen 192 1G0 105 317 170 50 182 174 106 319 168 50 III. Közszolgálat és szabad foglalkozások 172 153 77 339 199 60 153 153 74 359 202 59 IV. Véderő 43 21 28 869 33 5 48 28 30 849 40 4 V. K. m. n. napszámosok 193 103 76 276 210 82 183 169 77 266 210 95 VI. Házi cselédek 40 166 349 332 88 26 37 176 346 325 87 29 VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozások... j 100 131 79 193 228 269 43 185 98 202 51 76 103 233 268 157 436 146 Általában 184 172 101 278 189 76 178 177 99 276 188 82