1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

161* Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport A főfoglalkozása szerint 05 14 «8 N ,0 O UJA .3 g o a , ja 0.0 N O :oja N N o tartozó nó'fc közül az oldalt megnevezett foglalkozást mint mellékfoglalkozást űzte A bányászati v. ipari mellékfoglalko zással biró nők összes száma X. Vegyészeti ipar XI. Építőipar XII. Sokszorosító- és műipar XIII. Szállodás-, vendéglős- és kávésipar stb Ebből : Vendéglős stb XIV. Egyéb és isAicretlen ipari foglalkozások a) Tulajdonképeni ipar összesen.. b) Házi- és népipar c) Vándoripar B) Ipar összesen.. 40 71 8 404 340 12.244 62.298 2 74.544 198 472 670 55 116 6.773 6.450 19.721 7.677 26 27.424 1 10 13 1.099 1.068 2.405 324 3 2.732 833 511 1.344 57 128 53 7.919 7.556 23.157 8.984 29 32.170 3 3 — 1.060 420 1 1.481 36 36 1.990 2.545 4.535 123 23 146 74 101 215 66 8.445 7.945 2.814 1.781 41.424j 76.051 35 4.598 117.510 A nők mellékfoglalkozása sokkal inkább tömörül egyes foglalkozási és iparcsoportokban, mint a férfiaké. Látjuk, hogy a nagy többség házi- és népiparral foglalkozik, az iparral mellékesen foglalkozók közt pedig három iparcsoport dominál erősen : a ruházati ipar, a vendéglős-szállodásipar és az élelmezési és élvezeti czikkek gyártása. A férfiak megfelelő adataival összehasonlítva ez adatokat, feltünhetik, hogy több foglalkozási csoportban, igy pl. az iparban is, a mellékfoglalkozással biró nők száma meghaladja a mellékfoglalkozással biró férfiak számát. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy mellékfoglalkozást a nők közül túlnyomóan a nagy számmal lévő eltartottak űznek. Azért fordul elő még véderőhöz tartozó nő is a mellékfoglalkozással birók sorában. A férfiakkal szemben még igen nagy különbség az is, hogy a bányászat és a vándoripar alig szerepel a nők mellékfoglalkozásai között, továbbá, hogy a tulajdonképeni iparral mellékesen foglalkozó nők között jóval kevesebb a főfoglalkozása szerint az őstermeléshez, mint az iparhoz tartozó. Ez egyébként a ruházati ipar kivételével valamennyi iparcsoportnál és a legtöbb iparágnál is mutatkozik ; ez utóbbiak között feltűnő kivétel csupán a czukorgyártás, a melyben mellékfoglalkozásképen 662 őstermelő nő foglalkozik, iparhoz tartozó ellenben csak 27. Az iparforgalmi mellékfoglalkozással biró nők főfoglalkozását tekintve a következő jelenségek tűnnek szemünkbe. Az őstermelő nők mellékfoglalkozásában a házi- és népipar a túlnyomó, a tulajdonképeni iparnak legnagyobb része pedig a ruházati iparra esik. A ruházati ipar egyébként a többi főfoglalkozásoknál is erősen dominál a tulajdonképeni ipar csoportjai között, csak a főfoglalkozásuk szerint az iparhoz és a kereskedelemhez tartozó nők mellékfoglalkozásában van a ruházati iparnak aránylag Népszámlálás VI. kisebb szerepe. E két foglalkozási csoport nőinél a szállodás- és vendéglősipar, az iparhoz tartozóknál ezenkivül az élelmezési czikkek gyártása is elég sűrűn fordul elő mint mellékfoglalkozás. Említésre érdemes még, hogy a szabóipar, varrás és a mosás-vasalás, ez a három fő iparág, melyet a nők mellékfoglalkozáskép űznek, a legtöbb foglalkozási csoportban hasonló nagyságú számokkal szerepel, csupán a főfoglalkozásuk szerint napszámosnőknél látjuk, hogy ezek közül a szabóiparral csak 185-en, ellenben mosás-vasalással 1.288-an foglalkoznak. Feltűnő sok egyébként a napszámosnők között a házi- és népiparral mellékesen foglalkozók száma is. A mellékfoglalkozásoknak földrajzi elterjedésére és a mellékfoglalkozással biroknak főfoglalkozások szerinti további részletezésére vonatkozólag a harmadik kötet 13. és 14. számú táblázata még számos érdekes adatot tartalmaz. 6. Közszolgálat és szabad foglalkozások és egyéb értelmiség. Számra nem nagy, de társadalmi és nemzetpolitikai tekintetben annál nagyobb jelentőségű osztálya a népességnek az értelmiség. Az értelmiség számát azonban teljes pontossággal nem lehet megállapítani a népszámlálásokból, mert a foglalkozási statisztika elsősorban nem a szerint részletezte a népességet, hogy az szellemi vagy testi munkát végez-e, hanem a szerint a foglalkozási és gazdasági ág szerint, a melyben működik. Minthogy azonban az egyes foglalkozási ágakban kimutattuk a tisztviselői munkát végző egyéneket, módunkban van mégis az értelmiség zömét minden egyes foglalkozási ágból kiragadni. Ez azonban még nem fedi az értelmiség teljes számát, mert hiszen a tisztviselőkön kívül is vannak még sokan, különösen az egyes foglalkozási ágak önállói között, akik határozottan az értelmiséghez volnának számíthatók. 11*