1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
162* Alábbi ismertetésünkben az értelmiséghez számítjuk a közszolgálat és szabadfoglalkozások egész csoportját az »egyéb segédszemélyzet« (altisztek, szolgák stb.) kivételével, továbbá a többi foglalkozási főcsoportokból a tisztviselőket. Az egész értelmiség száma e csoportosítás szerint a Magyarbirodalomban a következő : Keres ö tartott Összcse n Tulaj donképeni értelmiség 199.179 269.976 469.155 őstermelésnél "j „ , _ 12.367 25.107 37.474 Ipar-forgalomnál a , t" a" 114.438 140.557 254.995 Véderőnél >zonenei- 110?2 9 6B5 20i72 7 Egyéb foglalkozásoknálJ miSe g 331 220 551 összesen.... 337^387 445.515 782.902 Az eltartottakkal együtt e szerint az értelmiség száma közel 800.000 lélekre, a lakosság 3'8%-ára rúg. Legnagyobb tömeggel természetesen a tulajdonképeni értelmiség szerepel, az ipar-forgalomnál alkalmazott értelmiség már csak e szám felét teszi, az őstermelésnél és a véderőnél alkalmazott értelmiség pedig e két csoporthoz képest eltörpül. Az iparforgalmi értelmiséget itt már nem részletezzük tovább, minthogy annak megoszlását az illető fejezetben eléggé ismertettük. Hogy az értelmiségnek itt kimutatott száma mennyire nem meríti ki az értelmiség teljes számát, arra nézve becses tájékoztatást nyújt népszámlálásunknak a magasabb iskolai végzettségre vonatkozó adata. E szerint az értelmiséghez tartozó fentebb felsorolt népességen kivül az egyes foglalkozási csoportokban a következő volt a nyolcz középiskolai osztályt végzettek száma (1. fent) : A közszolgálat és szabad foglalkozásoknál (az altisztek és szolgák közt) 513 Az őstermelésnél 10.316 Az ipar-forgalomnál 20.222 A véderőnél 1.862 Az egyéb foglalkozásúaknál (főkép nyugdíjasok) 44.137 Összesen 77.050 Az előzőleg felsorolt értelmiségi csoportokon felül tehát még legalább 77.000 egyént lehet az értelmiséghez számítani, sőt ha ezek családtagjait is figyelembe veszszük (itt aránylag csak kevesebb családtagot lehet számítani, mert a 77.000 nyolcz középiskolát végzett egyén jó része maga is eltartott), akkor az értelmiséghez még hozzászámítandó népesség bizonyára meghaladja a 100.000-et, s ezzel együtt az egész értelmiség száma 900.000-re becsülhető. A továbbiakban azonban ezt a csak iskolavégzettsége révén az értelmiséghez számítható tömeget technikai okokból el kell hagynunk, sőt az eltartottakkal sem fogunk foglalkozni, csupán a keresőkkel. Az értelmiségnek földrajzi eloszlásáról már volt szó ott, a hol az egyes foglalkozási főcsoportoknak és ezek között a közszolgálat és szabadfoglalkozásoknak földrajzi megoszlását tárgyaltuk. Minthogy az értelmiségnek majdnem 60%-a a tulajdonképeni értelmiségre esik, az ott közölt arányszámok nagyjából eldöntik az egész értelmiség arányszámainak alakulását is. A 308. lapon levő 99. tábla tartalmazza törvényhatóságonkint az értelmiségi kereső egyének számát és arányát az összes népességhez Könnyebb áttekinthetőség kedvéért kivesszük e táblázatból az egyes országrészek adatait : Közjogi alkatrész, országrész keresö népesség száma 1900 1910 Az értelmiség körébe tartozó kereső egyének közül tulajdonképeni értelmiséghez tartozott 1900 1910 őstermelésnél a bányászat, ipar-forgalomnál véderőnél egyéb foglalkozások körében volt foglalkoztatva 1900 1910 1900 1910 1900 19101900 1910 Értelmiség mindössze 1900 a u 1910 Duna jobb partja Duna bal partja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország... Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom... Ebből'/ vármegyék..., \ tj. varosok..., 1,332.505 914.258 1,426.683 711.176 965.393 931.814 1,231.589 18.333 7,531.751 1,299.244 7,857.767 973.228 1,303.397 914.447 1,651.739 721.954 1,029.390 924.868 1,180.026 21.412 15.523 41.152 13.484 17.448 14.713 19.799 718 25.429 18.154 55.499 17.030 22.089 17.730 24.882 975 2.647 2.189 1.756 1.646 1.932 1.201 1.185 3 2.437 1. 1.650 1. 1.820 1.056 1.064 3 6.977 5.258 32.500 4.188 4.292 5.363 4.415 1.169 10.210 8.497 55.622 6.734 8.120 8.167 8.079 2.095 1.239 902 2.122 923 569 803 1.277 53 1.535 1.074 2.858 931 778 985 1.416 107 30 203 3 9 21 12| 11 32.304 23.924 77.790 20.269 24.251 22.089 26.707 1.948 7,75£ 1,205.949 141.249 14.530 12.! 17.391 999 11.41 961 64.162 3.905 6.914 7.8; 1.103 9.S 1.388 20.554 7,766.7551 1,190.167 158.779 10.348 48.431 134.940 64.239 13.558 12.721 837 12-367 11.574 793 27.851 40.216 114.438 46.892 67.546 3.518 5.473 4.163 6.909 441 331 loot 231 '54.564 95.272 2 "e 5 b 2 2'B 2-4 2-s 10-6 39.633 29.735 115.832 26.094 32.816 27.959 35.453 3.191 310.713 26.674 2-s 197.669 139.718 3-0 3's 7-0 3'e 1 3's 3"o 3o 12'i ~To U 2-6 11-1 Első sorban feltűnik a nagy különbség, a mi az anyaország és a társországok adatai között mutatkozik. Mig Magyarországon a keresőknek 4'0 %-a esik az értelmiségre, addig Horvát-Szlavonországokban ez az arányszám csupán 2*2 %. A társországoknak kulturális és gazdasági tekintetben való nagy elmaradottságát jelzik ezek az adatok az anyaországgal szemben és megerősítik azokat az adatokat, a melyeket az általános műveltségi viszonyok tárgyalásánál ismertettünk. Igaz, hogy Horvát-Szlavonországok alacsony arányszámát részben az is előidézi, hogy ott a már többször említett ok folytán
