1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

160* és népipar körébe eső, mint a tulajdonképeni ipar körébe eső mellékfoglalkozása. A tulajdonképeni ipar egyes csoportjai közül legtöbb őstermelő férfinak van mellékfoglalkozása az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásánál (9.883), itt is különösen a czukorgyárakban (4.364) és a malomiparban (2.293), azután az építőiparban (7.842, ebből ács 4.760 és kőműves 2.294). Majd a ruházati ipar következik 6.869 mellékfoglalkozást űzővel (ebből 4.541 czipész és csizmadia), továbbá a fa- és csontipar (4.571, ebből fürészárúgyártás 2.626). A bányászathoz tartozó férfiaknak alig van mellékfoglalkozásuk ; népszámlálásunk mindössze 239 olyan bányász férfit talált, a kinek valami mellékfoglalkozása volt. Köztük legtöbb a czipész- és csizmadia-, kőműves- és ácsmesterséget űzte. Az iparhoz tartozó férfiak iparforgalmi mellékfoglalkozása főképpen a tulajdonképpeni iparra terjed ki. Itt is az élelmezési czikkek gyártásának csoportja áll első helyen (3.685, ebből mészáros 1.607), második helyen ugyancsak az építőipar következik, majd a vendéglős- és szállodásipar. A kereskedők mellékfoglalkozása — mint már fentebb említettük —- főképen a vendéglős- és szállodásiparra esik, amely csoport egymaga több mint felét teszi a mellékfoglalkozással biró kereskedők számának. Ezenkívül még csak az élelmezési czikkek gyártása jöhet figyelembe, a mely iparcsoportban a mészárosipar szerepel mint mellékfoglalkozás nagyobb számmal. A közlekedéshez tartozók között ismét igen kevés a mellékfoglalkozással birók száma. Ügy látszik, hogy a 'közlekedés és a bányászat a munkaidőt és munkaerőt legjobban lefoglalja, e foglalkozásoknál tehát nem jut idő és alkalom a mellékfoglalkozásokra. A közlekedéshez tartozó férfiak között mellékfoglalkozásukat tekintve legtöbb a czipész és csizmadia, azután a vendéglős és az asztalos, de aránylag elég sokan (101) foglalkoznak közülök mellékesen házi és népiparral. A közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe tartozó férfiak is igen különböző mellékfoglalkozásokat űznek. A mellékfoglalkozások között legnagyobb számmal szerepel a ruházati ipar (193, ebből szabó 83, czipész 84), azután az élelmezési czikkek gyártása (171, ebből szíkvízgyártás 82, malomipar 49). A különböző ágbeli napszámosok és az egyéb foglalkozásúak mellékfoglalkozásánál is már túlnyomó a házi- és népipar, a tulajdonképeni iparban pedig a czipész- és csizma diaipar, szabóipar, czukorgyártás és az ácsipar tűnnek ki nagyobb számokkal. Nagyon ritka a mellékfoglalkozás a házicselédéknél, a mi természetes is, mert a házicseléd munkaideje gazdájának van teljesen lekötve. A mi a mellékfoglalkozással biró nők adatait illeti, azokat a következő összeállítás mutatja be : Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport A főfoglalkozása szerint A bányászati v. ipari mellékfoglalkozással biró nők összes száma Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport az őstermeléshez a bányászathoz az iparhoz a kereskedelemhez a közlekedéshez a bányászat, ipar-forgalomhoz a közszolgálathoz N :0 «O <x> M3 > Cg a napszámosokhoz a házi cselédekhez az egyéb foglalkozásokhoz A bányászati v. ipari mellékfoglalkozással biró nők összes száma Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport tartozó nők közül az oldalt megnevezett foglalkozást mint mellékfoglalkozást űzte A bányászati v. ipari mellékfoglalkozással biró nők összes száma A) Bányászat és kohászat 34 17 5 2 3 27 — — — — 1 62 B) Ipar. a) Tulajdonképeni ipar : I. Fas- és fémipar 23 6 93 3 1 103 1 3 130 II. Gépgyártás, közlekedési eszközök gyártása 3 — 35 3 — 38 2 — — — 1 44 III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar 84 1 1.116 8 2 1.127 2 — 26 — 9 1.248 Ebből : Tégla- stb. gyártás 65 1 899 1 905 2 25 6 1.003 IV. Fa- és csontipar 74 — 167 3 6 176 3 9 1 3 266 V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll- stb. ipar 6 — 77 78 — 1 5 1 91 VI. Fonó- és szövőipar 504 557 34 14 608 18 1 33 3 77 1.244 VII. Ruházati ipar 9.992 177 8.136 1.090 756 10.159 980 30 1.855 106 2.615 25.737 Ebből : Szabóipar 2.466 51 3.081 361 204 3.697 339 18 185 24 1.193 7.922 Varrás 3.813 66 2.467 446 283 3.262 411 6 368 33 835 8.728 Mosás és vasalás 3.568 59 1.789 224 256 2.328 204 4 1.288 48 518 7.958 VIII. Papirosipar 3 — 12 — 1 13 — / — 1 18 IX. Élelmezési és élvezeti czikkek gyártása 1.032 4 2.544 139 9 2.696 19 2 31 12 25 3.817 Ebből : Malomipar 110 1 393 9 1 404 — — — 3 518 Sütőipar 72 3 491 44 2 540 5 — 10 _ 6 633 Czukorgyártás 662 — 27 6 — 33 — 1 16 10 2 724 Hentes 31 — 653 14 1 668 1 — — 1 4 705 Mészáros 20 605 31 2 638 — — — 1 659|