1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

155* megyékben és városokban, a hol a kőművesiparosok különben is nagy számmal vannak, a munkanélküliek arányát is természetesen a kőművesek döntik el. A többi iparág arányszáma már mélyen alatta marad a kőművesekének. A mészáros- és hentessegédeknek már csak 12*4, az ács, asztalos, bognár stb. segédeknek 12i, a péksegédeknek 10'2 és a pinczéreknek 10* 1 %-a volt alkalmazás nélkül. Az ács, asztalos stb. segédek munkanélkülisége is részben az építkezések téli szünetelésével függ össze, a másik három iparág azonban mind az élelmezés körébe tartozik. Ügy látszik tehát, hogy nem véletlen, hogy épen ezekben az iparágakban volt a népszámlálás idején legnagyobb a munkanélküliség. Legkedvezőbb, vagyis legkisebb arányszámot viszont a takácssegédeknél találunk (1'8), azután a nyomdászoknál (3*9), mindkét iparág olyan, a melyben a munka épen télen szokott a legerőteljesebben folyni. Horvát-Szlavonországokban általában jóval kisebb volt a munkanélküliség a népszámlálás idején, mint Magyarországon. A társországoknak ez az előnye majdnem minden iparágnál mutatkozik, legjobban mégis a kőműveseknél és a pinczéreknél, a hol a társországok arányszáma körülbelül csak fele a magyarországinak. Ellenben a borbélyok, kovácsok és lakatosok, végül a molnárok között a Dráván túl volt nagyobb a munkanélküliség, mint a Dráván innen. A munkanélküliség időtartamát vizsgálva azt találjuk, hogy a három hónapnál hosszabb idő óta hely nélkül lévő iparossegédek az összes ipari segédszemélyzetnek csak 3-9%-át teszik, a munka nélkül lévőknek (9'2%) nagyobb fele tehát három hónapnál rövidebb idő óta van hely nélkül. A hosszabb tartamú munkanélküliség tekintetében is a kőművessegédek állanak első helyen, a kiknek 13"« %-a volt legalább három hónap óta hely nélkül. Ügy látszik tehát, hogy a munkanélküliségre ennél az iparágnál nemcsak a téli időjárás hatott, hanem általában a munkakinálat sem volt kielégítő. A hosszabb tartamú munkanélküliségnél is a nyomdászok (1*8) és a takácsok (l'O) mutatják a legkedvezőbb arányszámokat, vagyis ugyanazok az iparágak, a hol általában is legkisebb volt a munkanélküliség. Érdekes összehasonlításra nyílik alkalom, ha a három hónapnál hosszabb idő óta munka nélkül lévők számát az összes munkanélküliek számához viszonyítjuk. Ezt a következő összeállítás tünteti fel : , Ebből 3 hónapnál aiï«?-" hosszabb idő óta Iparág férfisegé- Volt munka üélkü

l dek száma „Í^SL ®/.-ban Ács-, asztalos-, bognár-, esztergályos-, kádársegéd Borbély- és fodrászsegéd Czipész- és csizmadiasegéd Korcsmáros, vendéglős stb. üzletben segéd Kovács-, lakatos-, géplakatosstb. segéd Kőművessegéd Könyv- és kőnyomdászsegéd... Mészáros- és hentessegéd Munkanélküli férfisegéEbből 3 hónapnál Munkanélküli férfisegéhosszabb idő óta Iparág Munkanélküli férfisegévolt munka szám szerint nélkül dek száma volt munka szám szerint /o-ban Molnársegéd 1.520 755 49-7 1.570 656 41* Szabó- és szűrszabósegéd 3.413 1.319 38'b Szűcssegéd 255 100 39-1 Takács-, posztós- stb. segéd... 152 86 66« Egyéb ipari ágaknál segéd 12.427 5.796 46« Magyarbirodalom 73.2(2 31.311 42-7 p, . „. ( Magyarország 0 \ Horvát-Szlavonországok 69.545 29.484 42-t p, . „. ( Magyarország 0 \ Horvát-Szlavonországok 3.717 1.827 49-i A negyedévnél hosszabb idő óta hely nélkül lévő iparossegédek száma tehát 427 %-a az összes munkanélkülieknek. Ez az arányszám Magyarországon valamivel kisebb, a társországokban azonban az összesnek majdnem felére emelkedik. Iparágak szerint nem mutatkoznak nagy szélsőségek, mert ezek csak 38*6 és 56'6% között ingadoznak, a legkedvezőbb arányszámot a szabó-, szűcs- és kőművessegédeknél látjuk, a mely iparágakban még 40 %-ot sem tesz a régibb idő óta munka nélkül lévők aránya az összes munkanélküliekhez viszonyítva. Viszont 50%-on felül volt az arányszám a czipészeknél, mészárosoknál, henteseknél és a takácsoknál. Ezek az arányszámok azonban csak elméleti értékűek és a munkanélküliség kérdésének teljes megvilágítására nem alkalmasak. Látjuk például, hogy a kőművessegédeknél a hosszabb idő óta munka nélkül lévők aránylag kis részét teszik az összes munkanélkülieknek, mégis ennél az iparágnál legnagyobb általában véve a munkanélküliség aránya. Mint már fentebb említettük, a munkanélküliség kérdését csak sűrűbb, más-más időszakokban végrehajtott és részletesebb felvételekkel lehetne jobban megvilágítani s a feldolgozásnak ki kellene terjednie az egyes iparágaknál a munkanélküliség átlagos időtartamára is, mert a munkabérekkel kombinálva csak ez mutathatja meg azt az anyagi veszteséget, a melyet a munkanélküliség nemcsak maguknak a munkanélkülieknek, de a gazdasági életnek is okoz. h) Bányászati és ipari mellékfoglalkozások. A népszámlálási lapnak ezúttal is volt egy kérdése, mely főfoglalkozáson kívül a mellékfoglalkozást is kérdezte, vagyis az olyan foglalkozást, a melyet valaki a főfoglalkozáson kívül állandóan, vagy az év egy részében rendszerint űzött. A mellékfoglalkozások ismerete különösen a gazdasági élet kezdetlegesebb formái között élő népességnél fontos, a hol a különböző foglalkozások nincsenek oly élesen elhatárolva egymástól, mint a munkamegosztás elvén alapuló magasabb társadalmi és gazdasági életben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magasabbrendű gazdasági életben a mellékfoglalkozásoknak feltétlenül kisebb szerepük lenne, mint kezdetlegesebb foglalkozási viszonyok között, mert a magasabb gazdasági életben is elég sok ok mozdítja elő a mellékfoglalkozások terjedését. A mellékfoglalkozások jelentősége tehát nem szűnik meg idővel, 11.446 4.702 41-1 1.326 665 49-i 4.025 2.027 50-4 3.064 1.284 41» 7.361 3.131 42-« 23.799 9.277 39-0 493 232 47» 2.421 1.291 53-s