1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

153* Saját iparcsoportján klviil volt alkalmazva 1900-ban 1910-ben Szaporodás abszolút , számban '/•-ban 2.339 3.205 866 37-0 4.645 6.987 2.342 50-4 645 1.034 389 60-A 297 1.777 1.480 501-Í 122 696 574 470-5 728 1.284 556 76-Í 3.648 1.452 -2.196 -60-a 856 1.063 207 24'a 562 1.008 446 79'Í 6.360 10.065 3.705 58 a 125 192 67 53« 1.729 3.199 1.470 85-0 371 959 588 158-B 16.520 29.974 13.454 81 165 589 424 25-7 458 687 229 50-0 Asztalos Bádogos Bognár, kocsifényező ... Elektrotechnikus Fényező és mázoló Gépész Kádár Kárpitos Kovács, kazánkovács ... Kőfaragó Kőműves Könyvkötő Lakatos, vas- és fémcszt. Műszerész Nyerges és szíjgyártó... A saját iparcsoportjukon kívül alkalmazott szakmunkások száma e szerint legtöbb iparágban hasonló nagy szaporodást mutat, mint az iparon kívül alkalmazott szakmunkások számának növekvése. A szakmunkásoknak tehát nemcsak az iparon kívül, hanem magán az iparon belül az egyes iparcsoportokba való szétszóródása is nagy lépéssel haladt előre. Az egyetlen kivétel a gépész-szakma, amelyből 1900ban még 3.648-an voltak saját iparcsoportjukon kívül és 1910-ben már csak 1.452-en. Ezzel szemben a bognárok és kocsifényezők, továbbá az elektrotechnikusok száma, a kik saját iparcsoportjukon kívül dolgoztak, meghatszorozódott az utolsó 10 év alatt. Igen erős, 100%-on felüli emelkedés mutatkozik még a könyvkötőknél. Abszolút számban a lakatosoknál látunk legnagyobb növekvést : nem kevesebb mint 13.454-re rúg azoknak a lakatos-szakmunkásoknak száma, akik 1900 óta más ipari és foglalkozási csoportok vállalataiban találtak alkalmazást. Ezt a számot a más szakmabeli munkások meg sem közelítik. Minthogy a foglalkozásoknak u. n. demográfiái csoportosításánál, amely t. i. a foglalkozási adatoknak a különböző demográfiái viszonyokkal való összevetése czéljaira készült, az ipari szakmunkások nem a vállalat szerint, a melyben alkalmazva voltak, hanem saját megnevezett ipari szakmunkájuk szerint soroztattak be az ipar megfelelő csoportjába, a népszámlálási harmadik és negyedik kötetben lévő foglalkozási adatok között ennek következtében bizonyos különbségek vannak és itt magyarázatát adhatjuk annak, hogyan függnek össze e különbségek az ipari szakmunkások számával. Az alábbi összeállítás foglalja magában a szóbanforgó adatokat. Közjogi alkatrész ; iparforgalmi csoport Kereső férfiak száma Különbség Ipari szakmunkások száma az. iparon kivül Közjogi alkatrész ; iparforgalmi csoport a foglalkozási a foglalkozás-demograflai Különbség Ipari szakmunkások száma az. iparon kivül feldolgozás szerint Ipari szakmunkások száma az. iparon kivül M agyarország. Bányászat 70.118 65.176 — 4.942 4.086 Ipar 1,106.760 1,116.937 + 10.177 — Kereskedelem 227.229 224.888 — 2.341 2.217 Közlekedés 179.256 176.362 — 2.894 2.668 összesen 1,583.30 1,583.38? 8.971! Közjogi alkatrész ; iparforgalmi csoport HorvátSzlavonországok. Bányászat Ipar ; Kereskedelem Közlekedés összesen..., Magyarbirodalom. Bányászat Ipar Kereskedelem Közlekedés Összesen...., Kereső férfiak szama a foglalkozási a foglal kozás-demograíiai feldolgozás szerint 1.566 97.469 19.076 13.978 132.089 1.437 98.427 18.714 13.511 132.089 71.684 66.613 1,204.229 1,215.364 246.305 193.234 1,715.452 243.602 189.873 1,715.452 Különbség — 129 + 958 — 362 — 467 — 5.071 + 11.135 — 2.703 — 3.361 Ipari szakmunkasok száma az iparon kivül 126 369 309 804 4.212 2.586 2.977 9.775 A többi itt fel nem sorolt foglalkozási csoportban nincsen különbség az adatok között, mert az azokban esetleg található ipari szakmunkások az illető foglalkozási csoportokban hagyattak, csupán az iparforgalom egyes csoportjai között okozott az ipari szakmunkások áthelyezése eltolódásokat. A fenti kimutatás csak a kereső férfiakra terjed ki, mert itt van a legnagyobb különbség a számok között. Hasonló (bár kisebb méretű) változást idézett elő a kereső nőknél is a nem iparban alkalmazott szakmunkások áthelyezése, viszont az eltartottaknál a különbözet önként adódik azzal, hogy a keresőkkel együtt a családtagok lapjai is átkerültek a megfelelő iparcsoporthoz. A különbözetek nem egyeznek pontosan az ipari szakmunkások kimutatott számával, a mi utólagos kisebb helyesbítéseknek a következménye, de nagyjából mégis magyarázatát adják annak, hogy miért kevesebb a, bányászatnál, kereskedelemnél és közlekedésnél és miért több az iparnál a kereső férfiak száma az egyik és a másik foglalkozási csoportosítás szerint. Minthogy most a saját iparágukban alkalmazott szakmunkások száma is ki van mutatva, módunkban van megállapítani azt, hogy legalább is az ipari férjimunkásoknak milyen hányada tekinthető szakmunkásnak. Az alábbi összeállítás mutatja be ezeket az adatokat : Ebből szakmunkás abszolút . számban 7<rban Közjogi alkatrész Ipari férfisegédszemélyzet (tisztviselők nélkül) Magyarország Horvát-Szlavonországok.... Magyarbirodalom. 728.438 59.867 788.305 478.868 37.058 515.926 65 "i 61-7 65-t Ipari munkásainknak e szerint majdnem kétharmadrésze tekinthető mesterségszerűen kiképzett, vagy kiképzés alatt lévő (tanoncz) szakmunkásnak, a többi kiképzetlen gyári munkás, napszámos vagy szolga. Az arányszám Magyarországon valamivel