1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

152* A gépészek szintén ugyanabban a két iparcsoport­ban vannak legnagyobb számmal, a melyben a laka­tosok és számukhoz mérten a bányászatnál is eléggé képviselve vannak. A többi ipari szakma közül, a melyek saját iparcsoportjukon kívül aránylag már kisebb mértékben találhatók, az ácsok főkép a. bá­nyászatnál és a gépgyártásnál, az asztalosok, bádo­gosok, fényezők, kovácsok és szíjgyártók főkép a gépgyártásnál dolgoznak. Az elektrotechnikusok a vas- és fémiparban, a kádárok az élelmezési és a vegyészeti iparban, a kárpitosok a fa- és csontipar­ban, a kőművesek a fa- és fémiparban és a kő-, föld­stb. iparban, a könyvkötők a sokszorosító- és mű­iparban, a műszerészek a vas- és fémiparban vannak saját iparcsoportjukon kívül leginkább alkalmazva. Ha azt vizsgáljuk, hogy a nem ipari foglalkozási csoportok főkép milyen ipari szakmunkásokat alkal­maznak, azt találjuk, hogy a bányászat 1000-nél több lakatost és kovácsot foglalkoztat, azonkívül 707 ácsot, 411 kőművest, 259 gépészt és 219 asztalost stb. A kereskedelemben foglalkoztatott ipari szakmunká­sok száma már jóval kevesebb, itt legtöbben vannak az asztalosok (313), kádárok (224), lakatosok (185), kárpitosok (166), műszerészek (156) és ácsok (135). A közlekedés csoportjában a lakatosok állnak első he­lyen (854), majd a kőművesek (439), ácsok (358), ková­csok (221), műszerészek (198), asztalosok (166) stb. Hogy az utolsó évtizedben milyen változások történtek az ipari szakmunkásoknak a különböző iparágakban és iparforgalmi csoportokban való el­helyezkedése tekintetében, annak arányait egész pontosan nem tudjuk megállapítani, mert az 1900. évi népszámlálás a saját iparágukban alkalmazott szakmunkások számát nem közölte, s így nincs módunkban kiszámítani azt, hogy az egyes iparágak szakmunkásai közül hány százalék esett a más ipar­ágakban vagy más ipari és foglalkozási csoportok­ban dolgozó szakmunkásokra. A nem saját iparáguk­ban alkalmazott szakmunkások számát azonban összehasonlíthatjuk és ezek az adatok is elég élénk világot vetnek az ipari szakmunkások szétszóródási folyamatára. Az alábbi összeállításban csak az iparon kívül dolgozó szakmunkások számát közöljük a népszámlálás szerint (csak az anyaországról), kiemelve azokat a szakmunkásokat, a kik egy-egy iparforgalmi csoport­ban legalább 30 egyénnel szerepelnek. Az ipari szakmunkások Iparforgalmi csoport ; száma számának növekedése a szakmunkások iparága 1900 1910 absz. %-ban a szakmunkások iparága 1900 1910 szám­%-ban ban %-ban Bányászat és kohászat 2.965 4.086 1.121 37­s Ebből : Ács, hajóács 733 707 — 26 - 3-8 Asztalos 147 219 72 49-0 Bádogos 16 35 19 118-s Elektrotechnikus 17 115 98 576-s Gépész 508 259 — 249 — 46-0 Kovács, kazánkovács 660 1.103 443 67-1 Kőműves 318 411 93 29'a Lakatos, vas- és fém­esztergályos 510 1.129 619 121-4 Iparforgalmi csoport; a szakmunkások iparága Kereskedelem és hitel Ebből : Ács, hajóács Asztalos Csizmadia és czipész, Elektrotechnikus Gépész Hentes és mészáros , Kádár Közlekedés Ebből : Ács, hajóács Asztalos Bádogos Bognár, kocsifényező Elektrotechnikus Gépész Kovács, kazánkovács Kőfaragó Kőműves Lakatos, vas- és fém­esztergályos Műszerész Nyerges, szíjgyártó Általában iparon kívül Az ipari szakmunkások H7âma számának szama növekedése 1900 1910 szám- »/„-ban ban 1.270 2.217 947 74.» 109 135 26 23-® 152 313 161 105» 53 138 85 160-4 2 40 38 1900-0 67 75 8 ll'o 6 65 59 983-s 222 224 2 O-o 67 166 99 147-s 20 60 40 200"o 19 33 14 73-T 77 185 108 143-0 44 156 112 254-s 142 200 58 40^ 98 142 44 44'» 1.698 2.668 970 57-1 213 358 145 68-6 111 166 55 49-« 33 39 6 18-a 18 49 31 172-9 22 77 55 250*o — 60 — — 154 221 67 43's 9 41 32 355-5 148 439 291 196-8 842 854 12 1-4 62 198 136 219-s 12 36 24 200-0 5.933 8.971 3.038 51-3 Kárpitos Kovács, kazánkováes Könyvkötő Lakatos, vas- és fém­esztergályos Műszerész Szabó Üveges A kereskedelemben van — mint látjuk — a leg­kevesebb ipari szakmunkás, de viszont ezek száma növekedett meg legnagyobb mértékben. Különösen nagyarányú volt a növekvés a kereskedelemben al­kalmazott elektrotechnikusoknál, azután a hente­seknél és mészárosoknál, kiknek száma meghúsz­szorozódott, illetőleg megtízszereződött. A bányá­szatnál szintén az elektrotechnikusok száma szapo­rodott legjobban, a közlekedésnél pedig a gépé­szekről nem szólva, a hol a növekvést százalékban ki sem lehet fejezni, a kőfaragók és ugyancsak az elektrotechnikusok száma mutat legnagyobb haladást. Feltűnő viszont, hogy a gépészek száma a bá­nyászatnál felényire csökkent, a minek nem tudjuk kielégítő magyarázatát találni. Lehetséges, hogy a gépészek egy része a lakatosok közé került, mert a lakatosoknál abszolút számban is nagy növekvés mutatkozik. Hg, a két szakmát össze­foglaljuk, a szaporodás már inkább normálisnak látszik. Azokról az ipari szakmákról, a melyeket fen­tebb kiemeltünk, összeállítottuk még azoknak a szá­mát is a két népszámlálás szerint, a kik saját ipar­csoportjukon kívül más ipari és foglalkozási csoport­ban voltak alkalmazva. A kimutatás (szintén csak az anyaországról) itt következik :

Next

/
Thumbnails
Contents