1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

117* közül csak a Tisza jobb partja mutathat fel kedvezőbb arányszámot (54*7), mint Horvátország, ellenben a Duna—Tisza közén csak 37*7 %-a a birtokosoknak tartozik ebbe a kategóriába. A vármegyék közül a szélsőségeket egyrészt Pozega, Sáros (66*o), Árva (65*2), Fogaras (64*3), Szepes (60*5), másrészt Varazdin (27o), Moson (29*o) vármegyék képviselik. A maximumot képviselő vármegyék a többi birtokkategóriák arányszáma tekintetében is meglehetősen megegyeznek, annál nagyobb különbség van azonban a Moson és Varazdin vármegyék egyéb birtokviszonyai között annak daczára, hogy a normális parasztbirtokok aránya tekintetében e két vármegye nagyon hasonló viszonyokat mutat. Nem lesz érdektelen e két vármegye rendkívül elütő birtokmegoszlását külön is bemutatni : Vármegye Az önálló kereső földmívesek közül °/o-ban Vármegye nagybirtokos 1000 kat. hol-don felül középbirtokos 100—1000 kisbirtokos bérlő részes földmíves Vármegye nagybirtokos 1000 kat. hol-don felül középbirtokos 100—1000 001—03 1 s 1 Ifi 5 kat. holdon alul bérlő részes földmíves Vármegye nagybirtokos 1000 kat. hol-don felül kat. holddal 5 kat. holdon alul bérlő részes földmíves Mo-son vármegye Varazdin » 0'CB 0-os lw O-o« 30'3i 1*08 29-01 27'oo 33-ÍC 71-BÍ 5"o« 0-19 0*07 Országos átlag... 0-08 0-(M 10-ii 47-es 38-33 2-10 1'06 Míg Varazdin vármegyében a 20 holdon felüli birtokosok majdnem teljesen hiányoznak, Mosonban az összes birtokosoknak közelegyharmadrészétteszik. Ezzel szemben Varazdin megyében a birtokosok 71*65%ának még 5 hold földje sincs, Mosonban ellenben a birtokosoknak csak 33*62 %-a törpebirtokos. A birtokmegoszlás tehát egyik vármegyében sem egészséges, mert egyikben túlteng a nagy- és középbirtok, a másikban pedig a törpebirtok. Ha az összes földmíves keresőket tekintjük, különösen, ha a segítő-családtagokat kihagyjuk a számításból, már több olyan vármegye akad, a melyben az 5—20 holdas birtokosok az összes kereső földrníves lakosságnak kisebb arányát teszik, mint Varazdin megyében. Hogy a birtoktalan elemek figyelembevétele mennyire különbözőkép módosítja az arányszámokat, arra nézve felhozzuk a következő két-két példát : Az 5—20 holdas birtokosok a földmlveléssel foglalkozó Vármegye önálló keresők összes keresők •/.-á ban összes keresők (a segítő családtagok nélkül) 43*b 9*« lO-ii 44's 20-s 29-4 49*7 16-1 21*0 49-2 18-» 42-7 Szabolcs vármegye ... Szeben » Veszprém vármegye... Zagreb » Az önálló földmívesek között Szabolcsban és Szebenben is körülbelül ugyanolyan aránybán vannak az 5—20 holdas birtokosok, de ha az összes kereső földmíveseket veszszük, Szabolcsban félannyi, ha pedig a segítő családtagokat figyelmen kívül hagyjuk, csak harmadrésznyi a normális parasztbirtokosok aránya, mint Szebenben. Hasonló — bár kisebb — különbség mutatkozik Veszprém és Zagreb vármegyék között az utóbbi hátrányára. Mind a két esetben a magyar többségű vármegye mutatja a sokkal rosszabb viszonyokat és ez nem véletlen, mert ha a tábla utolsó rovatának számait nézzük, a Nagy- és Kis-Alföld magyar vármegyéinél találjuk általában a legkisebb, tehát a legkedvezőtlenebb arányszámokat. Legkisebb ugyanis az 5—20 holdas birtokosok százalékos aránya a segítő családtagok nélkül vett kereső földmíves népességhez viszonyítva a következő vármegyékben : Szabolcs ío-» Moson I2*i Csanád 13i Fejér 13*8 Csongrád 13'» Hajdú 14i Békés 14 s Jász-Nagykun-Szolnok 15*i Győr 15» Heves I6*i Az egy Moson kivételével valamennyi vármegye erősen magyar többségű. A legkedvezőbb arányszámok.

it ellenben a következő csupa nem magyar többségű vármegyék mutatják : . 63-8 Modrus-Rijeka . 53*i Sáros 45-s . 51*8 . 60*7 40*8 . 48-2 Krassó-Szörény 38*i Kétségtelenül kitűnik tehát ezekből az adatokból is, hogy a magyarságnál a birtokmegoszlási viszonyok sokkal kedvezőtlenebbek, mint a többi nemzetiségeknél, mert a normális paraszt birtokosok sokkal kisebb számban vannak. A törvényhatósági jogú városok idevonatkozó arányszámai a legtöbb esetben nem sokat mutatnak, mert a városokban általában kevés a földmíves népesség. Csak kifejezetten agrár-jellegű városoknál fontos a birtokmegoszlás kérdése. Ezek közül a legkedvezőtlenebb viszonyokat látjuk (9*3, illetőleg 10'

5%) Kecskeméten és Szabadkán, a legkedvezőbbeket pedig Verseczen (18*2) és Szegeden (18*0%). Néhány iparos jellegű városnál is figyelemreméltó azonban a földmíves népesség birtokmegoszlási kérd ése. így Székesfehérvárnak is jelentékeny földmíves lakossága van s itt 21*6% az 5—20 holdas birtokos, ellenben Debreczenben csak 6*3 %-a a kereső földmíves népességnek (mindig leszámítva a segítő családtagokat) bír 5—20 holddal. Debreczen és Szeged parasztságának rendkívül különböző viszonyait, a mire már fentebb is rámutattunk, ezek az arányszámok is jellegzetesen mutatják. A birtokosok legalacsonyabb kategóriáját, a törpebirtokosokat (5 kat. holdon alul) már előbb érintettük. E kategória két csoportban szerepel ugyan (1—5 kat. hold és 1 holdon alul) kimutatásainkban, itt azonban e két csoportot szintén egybefoglaljuk, minthogy az 1 holdon aluli birtokosok száma igen csekély. A törpe-