1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

109* sággal jelölték meg. Konstatáljuk csupán, hogy legtöbb a napszámosok között a nő Borsod, Gömör és Szepes vármegyékben, tehát ott, a hol a leginkább férfiakat foglalkoztató bánya- és gyárvállalatok vannak, a hol tehát a férfi-napszámosok leginkább találhatnak elhelyezést. Ez a körülmény a közelebbi megnevezés nélküli férfi-napszámosok számát fogyasztja, s az ugyanilyen női napszámosok arányát pedig növeli. Alig van női napszámos a tengerparti Lika-Krbava vármegyében. A házi cselédek közt a nőknek túlnyomó nagy többsége mindenütt mutatkozik. Az arányszámok csupán 80'7 és 98*6% közt váltakoznak. Az előbbi arány Fejér vármegyében mutatkozik, a hol nagy uradalmak lévén, valószínűleg a sok férfi kocsis és inas szaporítja a férficselédek számát, a másik végletet pedig Szeben vármegye mutatja, a melynek arányára Nagyszeben nyomja rá tipikusan városias bélyegét. Táblázatunk még arról is beszámol, hogy a kereső nőknek törvényhatóságonkint hány %-a esik az egyes foglalkozásokra. Az idevonatkozó adatokra részletesen nem terjeszkedünk ki, csak azt kívánjuk kiemelni, hogy melyek azok a törvényhatóságok, a melyekben a kereső nőknek legnagyobb százalékát az iparforgalom foglalja le. Az idetartozó foglalkozások ugyanis legerősebben veszik igénybe a női szervezetet, részint a munka megerőltető volta és hosszú tartama miatt, részint a szervezetre ártalmas anyagokkal való közvetlen érintkezés és többnyire zárt levegőben való dolgozás miatt. Ezek a körülmények pedig a női termékenységre is káros hatással vannak. Már fentebb láttuk, hogy a tj. városokban a kereső nők közül majdnem négyszer annyian (37*4 %) foglalkoznak ipar-forgalommal, mint a vármegyékben (9-0%), ez is egyik előidézője a városi házasságok kisebb termékenységének. A városok között is vezet Fiume (50-3%), Pozsony (48'o) és Temesvár (47-4), a hol a kereső nőknek körülbelül fele az ipar-forgalomhoz tartozik. De még a földmíves jellegű városokban is, mint Szabadkán (24"8%), Hódmezővásárhelyt (21-7), Kecskeméten, Zomborban (26'i) negyedeötöde a kereső nőknek dolgozik iparforgalmi foglalkozásokban. A vármegyék közül Pest (25'3), Brassó (23'5) és Liptó (22"2) járnak legelői ebben a tekintetben, tehát a jelentékeny iparral biró vármegyék. Pest megyénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy foglalkozási tekintetben két egymástól teljesen elütő részből áll. A Budapest környékéhez tartozó része a vármegyének túlnyomóan ipari, a többi pedig erősen agrárjellegű. Ha tehát a felső részt külön tudnók venni, ott a kereső nők között bizonyára jóval magasabb lenne az ipar-forgalomhoz tartozó nők aránya. Ezekkel a vármegyékkel szemben a társországi Zagreb megyében 2*5, Varazdin vármegyében pedig 1'5%-ra száll le az arányszám, itt tehát a kereső nők minimális része foglalkozik ipar-forgalommal. Az anyaországban Árva, Kis-Küküllő és Fogaras jelzik a szélsőség alsó határát, de még ezekben is meghaladja az arányszám ,a 4%-ot. Hátra van még annak a vizsgálata, hogy az iparforgalom mely alcsoportjai azok, a melyekben a nők leginkább foglalkoznak. A 202. lapon levő 58. sz. táblán ipari főcsoportonkint közöljük a kereső nők számát, ezenkívül kiemeljük azokat az ipari alcsoportokat is, a melyekben a nők legnagyobb számmal foglalatoskodnak. Az ipar-forgalom négy főcsoportját véve a kereső a keresők nők száma «/o-ábini a bányászatban 1.149 1'« az iparban 266.204 21-a akeresk. és hitelnél... 54.494 22 i a közlekedésnél 10.258 5u az ipar-forgalomban... 322.165 18s Az iparban és kereskedelemben a nők aránya a keresők között nagyon közel áll egymáshoz, a mennyiben mindkét foglalkozási csoportban a 21—22% körül jár. A közlekedés már csak 5'3% erejéig veszi igénybe a női munkaerőt, a bányászatban azonban egészen minimális a nők részvétele. A nők szerepe tehát erősen konczentrálódik az iparra és kereskedelemre. Ha már most az egyes iparcsoportokat és iparágakat tekintjük, akkor is azt látjuk, hogy a kereső nők zöme néhány iparcsoportra esik. Az iparban foglalkozó nők ugyanis így oszlanak meg a 14 ipari főcsoport szerint : A tulajAz illető Szám donképeni iparcsoport Ipari főcsoport Szám ipar női keresőinek °/«-à, ban férfi keresőinek %-íiban I. Vas- és fémipar 4.312 1-8 2-8 II. Gépgyártás és közlekedési eszk. gyárt. stb.... 3.375 1'« 3-1 III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar 6.991 2-8 11-5 IV. Fa- és csontipar 3.768 1-6 3-0 V. Bőr-, sörte-, szőr-, tollstb. ipar 2.355 1-0 13o VI. Fonó- és szövőipar 21.605 8'a 72-« VII. Ruházati ipar 110.751 45't 45-0 VIII. Papirosipar 4.468 1-8 56-a IX. Élelmezési és élvezeti czikkek gyártása stb. 29.435 12-1 21-8 X. Vegyészeti ipar 3.623 1-6 17-1 XI. 2.221 0-9 1* XII. Sokszorosító- és műipar 5.101 2-1 26» XIII. Szállodás-, vendéglősés kávésipar 45.192 18-b 67'« XIV. Egyéb ipari foglalkozások k. m. n 187 O-i 31-Í Tulajdonképeni ipar összesen 243.384 lOO-o 20-9 Az iparral foglalkozó nőknek közel fele esett tehát egyedül a ruházati iparra, majdnem 20%-a a szállodás-, vendéglős- és kávésiparra, több mint 10%-a az élelmezési stb. iparra, közel 10%-a pedig a fonóés szövőiparra. E négy iparcsoport e szerint már 85'0%-át foglalta le az ipari kereső nőknek, a többi 10 csoportra csupán 15'0% jutott. A nők tehát, a mint látszik, első sorban azokkal az iparágakkal foglalkoznak, a melyek természetüknek legjobban megfelelnek s a milyen foglalkozásokat a házi szükséglethez képest többnyire már a háztartás körében is űznek.