1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

107* Már az első fejezetben rámutattunk arra, hogy a kereső nők száma 1900 óta úgy abszolút számban, mint viszonylag is erősen visszaesett. Volt ugyanis kereső nő az összes foglalkozási ágakban : Magyar

1 ország Horvát- a Magyar Sziavon- birodaországok lom abszolút számban 1900 2,149.05» 519.643 2,668.697 1910 1,830.419 412.198 2,242.617 fogyás — 318.635 — 107.445 — 426.080 az összes koresők •/•-ában 1900 28's Wo 30-a 1910 23-6 34 a 25o csőkkenés — 4-a — 5'a — 5'a a női népesség %-ában 1900 25-4 43-1 27-« 1910 19 a 30-a 21

's csökkenés — 5» — 12'a — 6'a A kereső nők számának ez a minden vonatkozásban mutatkozó nagy csökkenése, a mely majdnem minden törvényhatóságban tapasztalható (1. részletesen az 51. táblát a 184. lapon), újból hangsúlyozzuk, csakis az őstermelésnél, nevezetesen a földmivelésnél segítő családtagok jó részének az eltartottak közé való beszámítása miatt keletkezett. Ha az őstermelést figyelmen kívül hagyjuk s csak a többi foglalkozási csoportok keresőit veszszük számításba, a fentebbi számok így alakulnak : Matrvarorsrác Horvát-Szlavon- Magyarbirouiagyarország országok dalom abszolút számban 1900 797.755 49.603 847.358 1910 908.503 65.184 973.687 Változás... +110.748 + 15.581 ~ +126.329 az összes keresők (az őstermelés kiv.) •/•-ában 1900 31-0 24-a 30-5 1910 29« 25-0 29 O Változás... — l-e + 0i — l-t a női népesség (az őstermelés kiv.) °/o-ában 1900 27-B 24-1 27'8 1910 25-8 24-5 25-T Változás... — l'i ~~ + 0-t — l-e Kiderül tehát, hogy a kereső nők száma a többi foglalkozási ágban nem csak nem fogyott, de jelentékenyen növekedett. A relativ számokban ugyan csak Horvát-Szlavonországokban mutatkozik emelkedés, de mégis megállapítható, hogy a női munkának nálunk már nagy szerepe van a férfi munka mellett nemcsak az őstermelésnél, hanem a gazdasági termelés egyéb ágaiban is. A női munka térfoglalását az az adat is jelzi, hogy a tj. városokban a kereső nők aránya még az őstermelés befoglalásával is növekedett a női népességhez viszonyítva (30'1%-ról 31'5%-ra), a városokban tehát az ipar-forgalomban dolgozó nők számának nagy megszaporodását az őstermelő nők fogyása nem tudta ellensúlyozni. Mint láttuk, az összes nők számának 21"3%-a tartozik a keresőkhöz. A férfiaknak ellenben 64'9%-a kereső. A férfiak tehát háromszor olyan mértékben veszik ki részüket a termelő munkából, mint a nők. Érdemes most már megfigyelni, hogy a két nem egyes korcsoportjaiból hány százalék a kereső : A férfiak a nők Korcsoport közül kereső °/»-ban 7—14 éves 19'o 10-« 15-19 » 91-A 50-A 20-39 » 98-1 26*4 40-59 » 99-0 24'B 60 éven felüli /..... 88-« 29'B Általában... 64 a 2Va A férfiak 20—60 év között majdnem kivétel nélkül keresők, sőt még 60 éven felül is 88'6%-uk tartozik a keresőkhöz, kiknek azonban természetesen jó része már nem vesz részt közvetlenül az anyagi vagy szellemi javak termelésében, hanem mint nyugdíjas, tőkepénzes stb. számít a keresőkhöz. A nők minden korcsoportban sokkal kisebb arányban keresők, mint a férfiak. Érdekes azonban, hogy a legproduktivabb korban, 40—60 év között, kisebb részük tartozik a keresőkhöz, mint pl. a 15—19 éves és a 60 éven felüli korban. Ennek a családi állapot változása az előidézője, mert a férjes nőknek, kiket a háztartás munkái kötnek le, csak kisebb része van abban a helyzetben, vagy van arra kényszerítve, hogy külön kenyérkereset után nézzen. Látjuk azt a következő adatokból : A férfiak a nők Családi állapot közül kereső •/.-ban Nőtlen, hajadon... 40'J 20'A Házas 98*7 14's özvegy 83-a 56'a Törv. elvált 96 « 59-7 Általában... 64-a 21s Míg a férfiaknál a nőtlenek közt van legkevesebb kereső, a nőknél a férjesek között legkisebb a keresők arányszáma. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a nőtlenek és hajadonok legnagyobb része 15 éven aluli gyermek, a kik már koruknál fogva sem bírhatnak önálló keresettel. Sajnos, a foglalkozással való viszonyításban nincs meg a kor és családi állapot együttes kombinácziója, nagyon közel járunk azonban a valósághoz (sőt a férfiaknál egészen bátran megtehetjük, mert a 15 éven aluli fineműek közt nincs más, mint nőtlen), ha a nőtlenek és hajadonok összes számából az összes 15 éven aluliak számát leütjük, így kiderül az, hogy a 15 évnél idősebb nőtlen férfiaknak 93'4%-a, az ugyanilyen korú hajadon nőknek pedig 55'6%-a kereső. Míg tehát a férfiaknál a felnőtt népesség úgyszólván kivétel nélkül kereső, a felnőtt nők közül a férjeseknek csak igen csekély része van kenyérkeresetre utalva s a más családi állapotúaknak is csak valamivel több mint fele. Ezt az arányt elég egészséges állapotnak Ítélhetjük, mert a fajfentartás