1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

101* 1900-ig csak 28-5, 1900-tól 1910-ig pedig épen csak 17*8% jutott. Ha pedig az 1900. évi megfelelő népes­séghez viszonyítjuk az 1910. évit, kiderül, hogy míg az őstermeléshez tartozó lakosság csak 2*2 %-kal gyarapodott 10 év alatt, az iparforgalmi népesség 30'9%-kal. Ez utóbbiból is kiválik a közlekedés cso­portja 43'0%-os gyarapodásával s külön Horvát­Szlavonországokban a még mindig kis számú bányász­népesség, mely 74-2 %-os szaporodást ért el. A mi az egyes foglalkozási csoportoknak tör­vényhatóságok szerint való megoszlását, valamint az utolsó évtizedben törvényhatóságonkint való fej­lődését illeti, ismétlések elkerülése végett utalunk a népszámlálási mű II. kötetében foglalt részletes ismer­tetésre (a 7*—9*. lapokon), valamint e kötet végén közölt foglalkozási térképekre, a melyek a főbb foglalkozási csoportok népességének területi elhelyez­kedését élénken szemléltetik. Itt még csak a városi és vármegyei törvényhatóságok foglalkozási viszo­nyainak nagy különbözőségére hívjuk fel a figyelmet. A két utolsó népszámlálás szerint a népesség a következőkép oszlott meg foglíalkozásonkint száza­lékokban a vármegyékben és a törvényhatósági jogú városokban : Vármegyék T. j. városok vál- vál­1900 1910 tozás 1900 1910 tozâs + v.- +v.­I. őstermelés 74 i 70-s —3"B 15'S 13-7 —l'S. II. A) Bányászat O-o l-i +0"9 0-s 0-4 -0-a B) Ipar Ils 13-s +2-8 33-a 36' 7 -f-J-B C) Keresk. és hitel... 2-0 2-6 +0-5 10-a U-i +0-!> D) Közlekedés l-t. 2-4 +0-7 7-3 8-1 +0-» 11. Összesen... 15-0 19-6 +3-6 51-8 56*3 +5-0 III. Közszolgálat stb 2-4 2-6 +0-8 8-4 8-a +0-B IV. Véderő OU 0-4 — 4'O 3*8 —0'a V. Napszámosok 3-0 2*8 —0*7 C'a 3-4 -2-8 VI. Házi cselédek 1-8 1-0 -0-8 6-1 5-8 -0-3 VII-VIII. Egyéb és isme­retlen foglalkozásúak 2-1 2-7 +0-O 8*5 8-1 -0-4 összesen... Wo Wo — lOO'o Wo — A vármegyei népességnek 70*9 %-a őstermelő s csak 19'5%-a tartozik az ipar-forgalomhoz ; ezzel szemben a tj. városok lakosságának csak 13'7%-a él őstermelésből, ellenben 56'3%-a iparforgalmi fog­lalkozást űz. A többi foglalkozási csoportok is ehhez képest sokkal nagyobb arányban vannak képviselve a városokban, minta vidéken. Az ipar-forgalom egyes csoportjai közül azonban kivételt képez a bányászat és kohászat, a mely a városokban kisebb hányadát foglalja le a népességnek, mint a vármegyékben. Törvényhatósági jogú városaink közül ugyanis csak Selmeczbányának (25'8%), Pécsnek (7'5%) és Sop­ronnak (5'0%) van említésre méltó bányász népes­sége, de ezekben is hanyatlóban van a bányász­lakosság arányszáma. Városaink népessége ezenkívül is igen különböző összetételű foglalkozási tekintet­ben. Három tj. városunk van ugyanis, Hódmező­vásárhely, Kecskemét és Szabadka, a hol az ős­termelés a lakosság abszolút többségének foglalko­zása, s három városunk, Versecz, Zombor és Szeged, a melyekben az őstermeléssel foglalkozó népesség relativ többségben van. A 13-7%-nyi őstermelő népesség tehát csak átlagban fejezi ki városaink foglalkozási összetételeit, egyes városokban azonban a városinak igazán nem nevezhető őstermelő népes­ség többségre jut. Mindenesetre lényegesen más eredményre jutnánk, ha módunkban volna e városok bel- és külterületi lakosságát külön részletezni foglal­kozások szerint, mert akkor kiderülne, hogy e váro­sokban csak a tanyai lakosság nagy száma juttatja az őstermelő foglalkozást többségre, ellenben a bel­terület lakossága már inkább városi foglalkozású elemekből kerül ki. Fentebb láttuk, hogy az egyes foglalkozások az összes népességnek hány százalékát foglalják le, ha az egyes foglalkozásokhoz tartozókat, úgy a keresőket, mint az eltartottakat s úgy a férfiakat, mint a nőket egybefoglaljuk. Minthogy a továb­biakban többnyire csak a népesség produktív elemét alkotó keresőkről lesz szó s minthogy — a mint láttuk — a keresők és eltartottak aránya az egyes foglalkozásokon belül igen eltérő, szükséges tudnunk azt is, hogy maga a kereső népesség hogyan oszlik meg foglalkozások szerint, mert az egyes foglalkozások jelentősége ezekben a számokban jut inkább ki­fejezésre. Az erre vonatkozó részletes adatokat a 188. lapon található 52. sz. táblán adjuk, itt csupán a Magyarbirodalomra vonatkozólag közöljük a kere­sők foglalkozás szerint való megoszlását nemenkint : A kereső férfiak nők egyének h oglalkozasi csoport közül esett az egyeg foglalkozásokr a „ / o 1900 1910 1900 1910 l^X) 1910 I. Őstermelés 08-7 04-B C8-» 50-« 68-5 02-r, II. A) Bányászat O-o l-i O-o O-i o-« 0-8 B) Ipar 15-a 17't 7-s U-i 12-8 16­s C) Keresk. és hitel... 3-0 3-7 l-t 2-4 2-n 3-8 D) Közlekedés 2-1 2-0 0-9 O' B 1-n 2­S II. összesen... 21-a 25 "fi 9-1 14-4 17-6 22-T III. Közszolgálat stb 2-s 3-a 1-4 2-n 2-4 3-1 IV. Véderő 2-1 2-1 — — l-e 1 *fi V. K.m.n. napszámosok 3-0 2-a 4-1 3-4 3-8 2-B VI. Házi cselédek 0-6 0-4 13-1 16-9 4-4 4-1 VII. Nyugdíjasok stb O-o 1« 3i 5-3 1« 2-s VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak o-« 0-7 o-. 1-6 0-7 O'« összesen... 100'o Wo Wo W o Wo 100' o E megoszlás sok tekintetben eltér az összes népesség foglalkozások szerint való megoszlásától (1. fentebb a 100*. lapon). A két legnagyobb főcsoport az őstermelés és az ipar-forgalom arányszámai kiseb­bek a keresőknél, mint az összes népességben. Ugyan­csak kisebb arányt képviselnek a keresők között a közszolgálathoz tartozók, valamint a nyugdíjasok s az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak ; ellenben a napszámosok O'i %-kal nagyobb arányban vannak a keresők között, a véderőhöz tartozók pedig két­szer, sőt a házi cselédek több mint kétszer olyan arányban (2'0-vel szemben 4-4%). Nemek szerint a különbségek még feltűnőbbek a keresők foglalkozási megoszlása tekintetében. Az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents