1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

94* iskolai végzettség, ellenben az izraeliták között, különösen a mi a 4 középiskolát illeti, rendkívül nagy léptekkel halad előre, úgy, hogy pl. a 20—30 év közötti zsidó férfiaknak már 40*9 %-a bir középiskolai képzettséggel, sőt majdnem egy negyedrésze (24'6%) teljes középiskolát végzett, holott ebben a korcsoportban a férfi népességnek átlag csak 5 %-a áll a műveltségnek ily magas fokán. A zsidók után, de tőlük már messze elmaradva a kisszámú unitáriusok és az egyéb alatt összefoglalt felekezetek következnek. Ez utóbbiak között valószínűleg a leginkább városokban lakó felekezetnélküliek rúgtatják fel az arányszámot, akiknek tudvalevőleg jó részük ismét az izraeliták közül kerül ki. Az anyaország két legnagyobb felekezete, a római katholikus és a református, egészen egy fokon áll a középiskolai műveltség dolgában, mégis úgy látszik, hogy a reformátusok a fiúk, a katholikusok pedig inkább a leányok középiskolai oktatására fektetnek nagyobb súlyt annyiban, hogy a férfiaknál a reformátusok arányszámai magasabbak, mint a római katholikusokéi, míg a nőknél a római katholikusok vannak a reformátusokénál kedvezőbb helyzetben. A sok katholikus apáczazárda és a református fiúkonviktusok magyarázzák meg ezt az eredményt. Az ágostaiak, mint egyik legműveltebb felekezetünk, természetesen a középiskolai oktatás terén is felülmúlja a római katholikusokat és reformátusokat. Mint minden műveltségi viszonylatban, úgy itt is leghátul állanak a görög katholikusok és a görög keletiek ; különösen a leányok középiskolai oktatása van e két felekezetnél rendkívül elhanyagolva. Még a legfiatalabb nemzedékben, a 20—29 évesek között is csak 0-2, illetőleg 0'3% végzett közülök 8 középiskolát, holott az országos átlag ebben a korcsoportban 1-2%. Az egyes nemzetiségek között a magasabb iskolai képzettség tekintetében még nagyobb szélsőségek vannak, mint a felekezeteknél, bár a nemzetiségek között egy sincs, amely arányszámaival annyira az országos átlag fölé emelkednék, mint a felekezetek között az izraeliták. Míg ugyanis a tótoknak és ruthéneknek csak 0'1%-a végzett 8 középiskolát, addig a magyaroknak 2'1%-a, a különbözet tehát a két szélsőség között több, mint húszszoros. A 4 középiskolát végzetteknél a szélsőségek még nagyobbak, mert a ruthének arányszáma itt sem megy többre 0'1%-nál, míg a magyarság arányszáma ebben a műveltségi fokozatban már 5'6%-ra emelkedik. Általában a magyarság minden műveltségi fokozatban és úgy a férfiaknál, mint a nőknél magasan kiemelkedik a nemzetiségiek közül. Csupán a németség közelíti ineg a magyarság arányszámait, de csak az idősebb korcsoportokban, a fiatalabb nemzedékben már csak alig félannyi középiskolát végzett egyén kerül ki a németek közül, mint a magyarok sorából, ami azonban nem azt jelenti, hogy a németség fiatalabb nemzedékében kevésbbé van meg a hajlandóság a magasabb kulturfok megszerzésére, hanem annak a következménye, hogy a németség művelt fiatal nemzedéke rohamosan magyarösodik. A németséggel immár versenyre kel a horvátság is, különösen a fiatalabb nemzedékben és természetesen leginkább Horvát-Szlavonországokban, ahol a horvátok autonom iskolaügye nagy mértékben előmozdítja a horvátok magasabb szellemi kiművelődését ; habár a helyzet jelenleg még úgy áll, hogy a társországokban a németség és magyarság középiskolai végzettsége jóval magasabb fokú, mint a horvátoké. Feltűnő, hogy az általános műveltségnek különben elég magas fokán álló tótok között milyen kevés a magasabb iskolai képzettséggel biró és hogy a tótok arányszáma a fiatalabb korcsoportok felé alig növekszik, ellentétben a többi nemzetiséggel, amelyek között a fiatalabb nemzedékben sokkal több a középiskolát végzett, mint az idősebbek között. Ennek az a magyarázata, hogy a középiskolát végzett tótoknak is nagy része szívesen vallja magát magyarnak s így a magyarság sorait szaporítja. Bizonyítják ezt a tót vidékeken lévő középiskolák tanulóinak anyanyelvi adatai is. Ugyanez áll, s talán még nagyobb mértékben a ruthénekre is, amely nemzetiségnek azért hiányzik úgyszólván teljesen az intelligens osztálya, mert a középiskolát végzett ruthén többé már nem vallja magát ruthénnek. A németség arányszámai is bizonyára jóval magasabbak volnának, ha mindazok a középiskolát végzett németek, a kik németeknek születtek, a magasabb kulturfok elérése után is még németeknek vallanák magukat. A mi a férfiak és nők magasabb műveltségi fokozatai közötti külömbséget illeti, említésre méltó, hogy a tótoknak, románoknak és ruthéneknek úgyszólván teljesen hiányzik a női intelligencziájuk, e nemzetiségek inkább csak a fiúk oktatására fektetnek súlyt. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes nemzetiségek körében mennyire terjed a középiskolai végzettség, úgy erre legalkalmasabb ismét a 70 éven felüliek arányszámainak a 20—29 évesek arányszámaival való összehasonlítása. A teljes 8 középiskolát végzettekre vonatkozólag ezek az arányszámok a következők: Anyanyelv A 70 éven felüli A 20-29 éves A 70 éven felüli A 20-29 éves A 70 éven felüli A 20-29 éves Az a jí ? 1 <3 cS ránys IVlllíl Kü a a SO a sS zám sa S3 O) & te •OJ en ai P, SB a (S Anyanyelv férfiak közül nők közül népességből Az a jí ? 1 <3 cS ránys IVlllíl Kü a a SO a sS zám sa S3 O) & te •OJ en ai P, SB a (S Anyanyelv 8 középiskolát végzett % Az a jí ? 1 <3 cS ránys IVlllíl Kü a a SO a sS zám sa S3 O) & te •OJ en ai P, SB a (S Magyar 3-4 7-s 0-2 1-8 1-8 4-7 4M 1-C 2-9 Német 2-3 3-6 ÓM 1-c 1-3 2-2 1-3 0-7 1-0 Tót 0-5 0-6 O-o 0-j 0-3 0-3 0-1 O-i O-i Román 0-7 1-6 O-o 0-1 0-4 0-8 0-8 0-1 0-4 Ruthén 0-3 0-3 — O-o 0-1 0-1 — — — l-l 3-1 O-i 1-2 0'e 2-1 2-0 l-l 1-6 Szerb 0-9 2-1 0-1 0*5 0-s 1-3 1-9 0-4 0-8 Egyéb 1-8 2-s 0-3 1-2 l-i 1-8 0-5 0-9 0-7 Általában 2-1 5-0 0-2 V 9 l-i 3\ 2-9 l-o 1-9 Látjuk, hogy a ruthének kivételével minden nemzetiségnél jóval több a fiatalabb nemzedékben