1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

95* a középiskolát végzett, mint a legidősebb korcsoportban. Abszolúte véve természetesen a legnagyobb a haladás a legnagyobb arányszámmal biró magyarságnál, viszonylag azonban tagadhatatlan, hogy a horvátok értek el legnagyobb eredményt a magasabb műveltség megszerzése tekintetében. Legfeltűnőbb a horvát nők között a magasabb iskolai végzettség szinte rohamos terjedése, amely már oda jutott, hogy a 20—29 éves nők között a teljes középiskolai képzettséggel birók aránya nagyobb a horvátoknál, mint pl. a németeknél. A kisebb műveltségi fokozatokban is hasonló gyors előhaladását látjuk a horvátoknak. Természetesen a horvát tanítási nyelv következtében itt is nagy szerepe van a beolvadásnak. Érdekes képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy a különböző fokozatú középiskolát végzettek között az egyes felekezetek és nemzetiségek milyen arányban szerepelnek. Erre vonatkozólag álljon itt az alábbi összeállítás : Felekezet, anyanyelv A 4 A 6 1 A 8 Felekezet, anyanyelv középiskolát végzett Felekezet, anyanyelv férfiak M io ö egyének férfiak M SO egyének férfiak nők egyének Felekezet, anyanyelv közül esett az egyes felekezetekre és nemzetiségekre °/o Római katholikus ... Görög katholikus.,, Református Ág. hitv. evangelikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb 47"« 3'a 12-4 8-4 4'o 0-6 22-s 0-j 51-8 1'8 lO'o 7-7 3i OM 25-1 O-i 49-a 2'7 11-4 8-j 4's 0-6 23-7 0M 48-0 3-e 12-8 8-7 5-0 0-7 21-1 O-i 56'7 1'4 9-3 7-8 3-a 0-4 21-0 0'a 50-« 3'j 12'o 8'5 4*6 O"« 21-0 0*2 48-1 3'7 12-8 9o 4-8 0'7 20-6 0'2 61-1 l'B 9-a 7-a 3-8 0-4 16-8 0*a 50-3 3-3 12-3 8-7 4*7 0-6 19-8 0-2 Összesen , lOO-o lOO-o lOOo lOO-o lOO-o 100 0 lOOo lOO-o lOO-o Magyar 77-1 78-a 78; 78'7 75-0 77-a 79'2 71-8 78-0 Német 9-0 11-0 9'8 7'7 11 "3 8'B 7-4 10-a 8-0 Tót l'a 0-8 l'o l'o 0'B 0'a l'o 0'B 0'B Román 4'o 1*7 3-j 4'a l'a 3 B 4'i l'a 3-7 Ruthén 0J 0-1 OM O'i O'o O'i O'i O'i O'i Horvát 4-4 4-3 4-4 4*7 7-4 5-3 4*7 lO-o 5'a Szerb 2m 1-8 2-0 2'a 2'J 2-2 2-2 2-6 2'a Egyéb I'D 1-7 l'B 1'4 2's l'e l'a 2-8 l'B A különböző felekezeteknek és nemzetiségeknek igen eltérő műveltségi foka rendkívül nagy eltolódásokat okoz a magasabb műveltségű népesség felekezeti és anyanyelvi megoszlásában. A népszámlálási aránynál minden fokozatban sokkal magasabb arányt mutatnak az izraeliták, kik az összes népességben csak 4'0%-ot képviselnek, ellenben a 8 középiskolát végzettek között 19*9%, a 6 középiskolát végzettek között 2To s a 4 középiskolát végzettek között 23'7%-ra rúg számtik. A népszámlálási aránynál magasabbra emelkedik még a kis unitárius felekezet arányszáma is a magasabb műveltséggel birók között, végül aránylag kisebb mértékben, de mégis kedvezőbben állanak az ág. h. evangélikusok is. A reformátusok és római katholikusok arányszámai, bár alacsonyabbak a népszámlálási arányoknál, mégis elég közel állnak azokhoz. Ellenben igen alacsonyra zsugorodik össze a két görög felekezet arányszáma a kultura magasabb fokán állók között. A 8 középiskolát végzettek közt pl. a görög katholikus és görög keleti felekezet híveinek arányszáma körülbelül csak harmada annak az aránynak, a mit e felekezetek a népességben elfoglalnak. Különösen a magasabb műveltségű nők között találunk nagyon kevés görög katholikust (1*4—1*8%). Érdemes még azt a különbséget megemlíteni, amely a reformátusok és a római katholikusok arányszámai között mutatkozik, ha a férfiak és nők számait külön tekintjük. A reformátusok a magasabb műveltségű (8 középiskolát végzett) férfiak közt a népszámlálási aránynál nagyobb arányban szerepelnek, a római katholikusok ellenben annál kisebbel. A 8 középiskolát végzett nőknél fordítva áll a dolog, ezek között aránylag igen sok (6Ti%) a római katholikus, ellenben református csak 9-2%. Egyébként a római katholikusokon kívül valamennyi többi felekezet jóval magasabb aránynyal szerepel a magasabb műveltségű férfiak, mint a nők sorában. Nemzetiségek szerint vizsgálva ez arányszámokat, feltűnik elsősorban, hogy a magyarság, melynek országos arányszáma csak 48'i%, milyen magas arányszámmal szerepel a magasabb intelligencziával biró népssség soraiban. Ügy a 4, mint a 6és 8 középiskolát végzett lakosságnak nem kevesebb mint 78%-a magyar anyanyelvű még a társországok beszámításával is. Magában az anyaországban az arányszám természetesen még magasabbra emelkedik (a 4 középiskolát végzetteknél 83'i, a 6 középiskolát végzetteknél 84'1, a 8 középiskolával bíróknál 84'5%). A magyarság felsőbbségének titka a vagyoni erőn kívül ebben a magas arányszámban rejlik. Az ország szellemi vezetését majdnem 4/

5 részben a magyar anyanyelvűek látják el s ha még a magyarsághoz veszszük a politikailag minden tekintetben vele tartó németséget, úgy ez az arányszám 86 %-ra emelkedik. Még ha e számból a 20%-nyi zsidóságot leszámítjuk is, ami Magyarországon nem jogosult, mert az intelligens zsidóság nálunk nyelvben, érzületben és törekvéseiben; majdnem teljesen a vezető fajba olvadt bele, illetőleg annak érdekeivel azonosította magát, akkor is a keresztény magyar és német intelligenczia 2/

3-ad többségben van. A többi nemzetiség ehhez képest mind jóval alacsonyabb arányban foglal helyet az intelligens osztályban, mint az összes népességben. Különösen nagy az ellentét a tótoknál és rutliéneknél, leik az összes népességből 9'4, illetőleg 2'3%-ot foglalnak le, ellenben pl. a 8 középiskolát végzettek közt már csak 0'9, illetőleg 0'1%-kal szerepelnek. Ha nemek szerint tekintjük arányszámainkat, azt találjuk, hogy a magyarság a 6 és 8 középiskolát végzett férfiak között magasabb arányú, mint az ugyanilyen műveltségű nők között, a 4 középiskolát végzetteknél pedig a magyarság a nők között tűnik ki magasabb arányszámmal. Más szóval a férfiaknál a magyarság aránya a magasabb műveltséggel együtt növekszik, míg a nőknél azzal párhuzamosan