1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

93* központja, az aránylag kis népességű Zagreb vezet, amelynek majdnem minden tizedik lakosa (9-9%) teljes középiskolai képzettséggel bir, míg a 4 középiskolát végzettek aránya 19'4%-ra emelkedik. Különösen feltűnő a magasabb műveltségű nők rendkívül magas arányszáma (7-o%) Zagrebben, amelyet a magyarországi városok közül egy sem közelít meg, mert még Budapesten is a női lakosságnak csak 2'8%-a bir 8 középiskolai végzettséggel. A férfiaknál már alig van különbség Zagreb és Budapest között —a 8 középiskolás Zagrebben 12*8, Bud ipesten 12'5% —, sőt a 4 középiskolát végzett férfiakat tekintve, Budapest már kedvezőbb arányszámot (22-4%) tüntet fel, mint Zagreb (21-9%). E két város után mindenképpen a régi Erdély kulturális középpontja, az egyetemmel is biró Kolozsvár következik, amely város mögött Kassa csak kevéssé marad el, sőt a nők arányszámait véve és a 4 középiskolát végzetteket külön tekintve, még meg is előzi Kolozsvárt. Körülbelül egyforma színvonalon áll ezek után Pozsony, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely és Arad, viszont leggyengébben van a magasabb műveltségű lakosság képviselve az agrár jollegű városokban : Szabadkán, Kecskeméten és különösen Hódmezővásárhelyen. A vármegyék közül különösen azok a kisebb népességű vármegyék tűnnek ki a középiskolát végzettek magas arányával, amelyekben kulturális központokat képező nagyobb városok vannak. így kerül első helyre Brassó és Szeben vármegye, az előbbiben a népességnek 2-3, az utóbbiban 1'7%-a birván teljes középiskolai képzettséggel. A 4 és 6 középiskolát végzettek arányát tekintve szintén e két vármegye vezeo. Legkevesebben vannak viszont (0'

5%) a középiskolát végzettek Bihar és Arad vármegyékben, a mit részben megmagyaráz az, hogy egyik vármegyének sincs egyetlen rendezett tanácsú városa sem. A társországokban még ennél az arányszámnál is kisebbet látunk a tengerparti Lika-Krbava vármegyében (0'4%), amely vármegye az általános műveltség dolgában is leghátul áll az egész Magyarbirodalomban. Ha a középiskolát végzettek arányát korcsoportok szerint külön vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a fiatalabb nemzedékben sokkal több a magasabb műveltséggel biró, mint az idősebb nemzedékben s hogy a magasabb műveltség terjedése sokkal gyorsabb ütemben történik, mint az általá nos műveltségé, vagyis az írni-olvasni tudásé. A követ kező összeállítás igazolja ezt : Száz férfi nő lakos Korcsoport közül legalább 468468468 középiskolai osztályt végzett 70 éven felöli 3u 2u 2u lu Ou Ou 2u lu lu 60—69 éves 4-3 3u 2U 1'* Ou Ou 2u lu lU 50-59 » 5-1 3u 2-s 2'x Ou Ou 3u 2u l'a 40—49 » 6U 4-3 3'a 3'o lu 0'e 4u 2U 2'o 30 -39 » 7'« 5-3 A'b 4'6 l's 0u 6'o 3u 2'e 20—29 » 8-0 5-7 5-0 5'e 1'» l'a 6u 3'7 3U Nem terjeszkedünk ki ez összeállításban a 15—19 és a 12—14 évesekre, mert ezeknek egy része csak magasabb korban, 20 éven túl végzi el a középiskolának felsorolt osztályait, úgy, hogy csak 20 éven felül vehetjük a korcsoportokat olyanoknak, a melyekben már a középiskolai végzettségre vonatkozó számadatok megállapodottaknak tekinthetők. Míg a 70 évnél idősebb férfiaknak csak 2'1%-a bir teljes középiskolai végzettséggel, a legfiatalabb korcsoportban, a 20—29 éveseknél ez az arány már 5'0%-ra emelkedik ; hasonló, de már kisebb növekvés mutatkozik a 6 és 4 középiskolát végzetteknél. A nőknél még nagyobb ugrás látszik a fiatalabb korcsoportok irányában, bizonyságául annak, hogy a nők között a magasabb iskolázottság a fiatalabb nemzedékben még gyorsabban terjed, mint a férfiaknál. Még érdekesebbek azok az adatok, a melyek a középiskolai végzettséget felekezetek és nemzetiségek szerint mutatják be: Száz Vallás, férfl nő lako

s . közül legalább anyanyelv 4 6 8 4 6 8 4 6 8 középiskolai osztályt végzett Római katholikus 4'o 2'e 2'i 2'c O'o Ou 3u lu lu Görög katholikus lu lu Ou Ou Ou Ou Ou Ou Ou Református 4u 2u 2u 2u Ou Ou 3u lu lu Görög keleti 5u 3u 3'i 3u lu Ou 4u 2u lu Ág. hitv. evang. lu Ou Ou Ou ou Ou lu Ou Ou Unitárius 7u 5u 4u 2u Ou Ou *u 3u 2u Izraelita 21u 13u 10u 14u 3u lu 18u 8u 5u Egyéb 7u 5'i 4u 2u lu Ou 4u 3u 2u Összesen 4'a 2u 2u 2u 0u tfu 3't l'a 1 u Magyar 6u 4u 3u 4u lu Ou 6u 2u 2u Német 4u 2u lu 2u Ou Ou 3u lu lu Tót Ou OU Ou Ou Ou O'o Ou OU 0'1 Román lu Ou Ou Ou Ou Ou Ou Ou Ou Ruthén Ou O'i Ou Ou O'o O'o O'i Ou Ou Horvát 2u lu lu lu Ou Ou lu lu Ou Szerb lu lu Ou Ou Ou Ou lu Ou Ou Egyéb 2u lu lu 2u Ou Ou 2u lu Ou A felekezetek közül mind a három műveltségi fokozatban messze kimagaslik az izraeliták arányszáma, amit első sorban foglalkozási viszonyaik tesznek érthetővé s az a körülmény, hogy köztük legtöbb a városi lakos. A népességnek átlag csak 3'5%-a végezte a középiskola 4 osztályát, az izraeliták közül ellenben 18'5%. A 6 és 8 középiskolát végzetteknél az izraeliták előnye már nem ennyire szembetűnő, de még mindig 4-szeres az országos átlaghoz képest. A zsidóknak ez a nagy kulturális előnye úgy a férfiaknál, mint a nőknél és valamennyi korcsoportban mutatkozik, de mégis inkább a férfiaknál, mint a nőknél és inkább a fiatalabb, mint az idősebb nemzedékben. Az izraelitáknak idősebb nemzedéke még nem tűnt lei anynyira magasabb iskolai képzettséggel, mint a fiatalabb nemzedék, sőt a 70 éven felüli férfiaknál az látjuk, hogy az unitáriusok úgy a 6, mint a 8 középiskolát végzettek között nagyobb arányban szerepelnek, mint a zsidók. Az újabb nemzedékben azonban az unitáriusok között csak kevéssé terjed a közép-